Brüsszel bármire képes, ha Orbán Viktor ellenfeleinek segítségre van szükségük

Fogytán az idő, idén június 5-e után lejár Ukrajnával az autonóm kereskedelmi intézkedés (ATM), vagyis eddig az időpontig érkezhetnek Az Európai Unióba nagyrészt korlátozások nélkül az ukrán élelmiszerek és a mezőgazdasági alapanyagok. Brüsszel 2022-ben vezette be a szolidaritási intézkedést, segítve Ukrajna gazdaságát és az ország működését az orosz-ukrán konfliktus kirobbanását követően. Az ATM rendeletnek köszönhetően az Ukrajnából az unióba behozott agrártermékek után nem kell vámot fizetni és átmenetileg a mennyiségi korlátozásokat is feloldotta az EU, néhány termék kivételével.

A kereskedelmi könnyítést az EU többször is meghosszabbította, legutóbb tavaly májusban, ám Brüsszel világossá tette, 2025. június 5-e a végső határidő, tovább nem marad érvényben az átmeneti vám- és kvótamentességet garantáló engedmény.

Ha rövid időn belül nem sikerül új megállapodást kötnie Brüsszelnek és Kijevnek, akkor visszaállnak a 2017-től érvényben lévő szabályok, amelyeket a társulási szerződés tartalmaz. Ez azt jelenti, újra érvénybe lépnek a mennyiségre vonatkozó korlátozások és a vámkontingensek 36 termékcsoportnál.

Szinte biztos, hogy a 2017 óta érvényben lévő EU-ukrán társulási megállapodás – Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak keretében – felülvizsgálatával lesznek lefektetve az új keretek. Fontos, hogy 2024-re az orosz haderő már nem volt képes teljesen blokád alatt tartani a hagyományos tengeri szállítási útvonalakat, így Ukrajna kikötőiből az agrárexport már elérte a háború előtti szintet.

Kijev egyre türelmetlenebb

Ukrajna a határidő közeledtével egyre jobban sürgeti az Európai Bizottságot, mutassa be végre a régóta ígérgetett javaslatát az ATM-eket követő időszakra, vagy legalább az év végéig hosszabbítsa meg a mostani kedvezményeket. Az uniós javaslat bemutatására a korábbi várakozások szerint az április 9-10-ei EU-Ukrajna társulási tanácsülésen került volna sor, ukrán sajtóinformációk szerint Kijevet meglepetésként érte, hogy az uniós bizottság nem mutatta be hosszútávú javaslatát az új kereskedelmi megállapodásra.

Az elmúlt években ráadásul az ukrajnai agrármonopóliumok legfontosabb exportpiaca Európa lett, vagyis a kivitel jóval koncentráltabbá vált, miközben az ukrán élelmiszerek háborút megelőző célpiacainak egy részét napjainkban már Oroszország látja el.

Visszafogottabb szolidaritás

Elsősorban Magyarország, Lengyelország és Franciaország nyomására a tavaly májusban meghosszabbított ATM-szabályok már korlátozásokat is tartalmaztak. Az úgynevezett vészfék mechanizmus szerint, ha bizonyos alapanyagok és feldolgozott élelmiszerek uniós behozatala eléri a 2022-2023-as évek átlagos behozatali mennyiségét, automatikusan életbe lépnek az importot korlátozó intézkedések.

Find more statistics at Statista

Magyarország és a többi kelet-európai tagállam számára ugyanakkor ez a kitétel sem jelent valódi piacvédelmet, mivel a mechanizmus nem érinti a legfontosabb gabonaféléket, például a búza és az árpa behozatalát. Míg tavaly több, mint 7 millió tonna ukrán búza talált vevőre az EU-ban, addig az átmenetileg felfüggesztett kereskedelmi szabályozás szerint a kedvezményesen behozható mennyiség legfeljebb 1 millió tonna lehetett volna.

Noha régóta egyértelmű, hogy Brüsszelnek és Kijevnek tárgyalnia kellene a június 5-ét követő szabályokról, Ursula von der Leyen bizottsági elnök még mindig nem tett ezekre javaslatot, mindössze egy szóbeli ígéret hangzott el arról, nem térnek vissza a háború előtt érvényben lévő kereskedelmi korlátozások.

Brüsszel Varsóra, Varsó az új elnökre vár

Az ukrán Kyiv Post úgy értesült, Brüsszel időhúzásának a hátterében Varsó állhat. 

Lengyelország az egyik legnagyobb elszenvedője az ukrán élelmiszerimportnak. A Tusk-kormány és az uniós intézmények szoros és jó kapcsolatot ápolnak, ezért Brüsszel nem hozza Varsót abba a helyzetbe, hogy a lengyel gazdák érdekeit sértő kezdeményezés támogatásával a patrióta lengyel ellenzék jelentős előnyhöz jusson a májusi voksoláson.

Mindez arra utal, hogy Brüsszel – és a legnagyobb európai parlamenti frakció, az Európai Néppárt – nem csak a magyar belpolitika folyamatait próbálja befolyásolni azzal, hogy a Tisza Párt és Magyar Péter érdekeit tartja szem előtt, de a lengyel politika befolyásolásával is arra törekszik, ne érvényesülhessen a választók körében legnépszerűbb politikai irányvonal.

A 2023 végét és 2024 első hónapjait meghatározó, egész Európában példátlan gazdatüntetések Ursula von der Leyen és a brüsszeli adminisztráció számára komoly kihívást jelentettek, mivel a lakosság túlnyomó többsége a termelők mellett áll. Látható, hogy a 2024-es európai parlamenti választások után megalakuló új Európai Bizottság már sokkal óvatosabb: a gazdákat büntető zöldintézkedések nagy része lekerült a napirendről, miközben az agráriumból élők egy sor adminisztrációs kötelezettség alól is mentesültek. Brüsszel emellett a következő éveket meghatározó programjában is igyekezett kerülni azokat az érzékeny témákat, amelyek ismét feldühíthetik az uniós intézményekkel komoly bizalmi válságba került gazdálkodókat.

Vége az ukrán élelmiszer-áradatnak?

Az ukrán termékek behozatala tavaly már mérsékeltebb hatást gyakorolt az uniós piacokra, ennek ellenére nem várható, hogy a belsőpiac szabályai szerint folytatódjon az EU és Ukrajna közti élelmiszer-kereskedelem. Ennek oka tehát az, hogy Brüsszel

• nem akarja újra feldühíteni az uniós gazdákat,
• el akarja kerülni, hogy a patrióta jobboldal népszerűsége tovább nőjön,
• és nem hozna olyan döntést, amely a nyugat-európai országok piacaira is káros hatást gyakorol,
• ugyanakkor az ukrán üzleti érdekeket sem akarja figyelmen kívül hagyni.

Mindezek arra utalnak, hogy az Európai Bizottság várhatóan az utolsó pillanatban, május közepén tehet le érdemi koncepciót az asztalra arról, milyen átmeneti szabályok szerint hozhatna be élelmiszer-alapanyagokat és feldolgozott termékeket Ukrajna.

Sötét felhők Ukrajna EU-s csatlakozása miatt

Az uniós érdekeket előtérbe helyező megállapodásra ugyanakkor alig van remény Brüsszel részéről. A társulási megállapodás felülvizsgálatát várhatóan annak a célnak a figyelembevételével teszi meg az EU, hogy Ukrajna rendkívüli eljárásban már 2030-tól uniós tag lehet.

Az elhamarkodott bővítés óriási katasztrófát okozna az Európai Unió gazdaságának és tönkretenné az EU mezőgazdaságát úgy, hogy Ukrajna nagyon messze van azoknak a feltételeknek a teljesítésétől, amelyek alapesetben a csatlakozási tárgyalások megkezdésének alapfeltételei lennének.

A jelenlegi ATM-rendelkezéssel szemben a társulási megállapodásban rögzített szabályok Kijev számára is előnyösek, mivel Brüsszel ezeket nem írhatja felül saját hatáskörben. Éppen ezért Ukrajna is támogatja a megállapodás új, tartós formáját, amely egyben garanciát jelentenének a háború alatt is jelentős profitot realizáló nemzetközi élelmiszeripari vállalatok nyereséges működésére és az európai exportpiac egymás közötti felosztására.

Elárulta a gazdákat az EU

Brüsszel szolidaritása elsősorban a kelet-európai piacokon okozott 2023-tól jelentős károkat, mivel a korlátozásmentes importlehetőséget kihasználták az Ukrajnában termelő hatalmas agárvállalatok, amelyek többsége részben nyugati érdekeltség. Az olcsó ukrán alapanyagok olyan súlyos zavart okoztak, hogy az uniós termelők nem csak az alacsony felvásárlási árakkal szembesültek, hanem a terményük iránti kereslet jelentős visszaesésével, egyes időszakokban szinte teljes kereslethiány is nehezítette a gabonafélék értékesítését.

Az ukrán óriásbirtokok helyzeti előnye és az unióhoz képest megengedőbb szabályozás jóval alacsonyabb termesztési és előállítási költségeket jelent, így az EU-ban értékesített ukrán élelmiszerek és gabonafélék ára jelentősen elmaradt az uniós kínálatétól.

Az ukrán mezőgazdaság gerincét a több ezer hektáron gazdálkodó óriásvállalatok adják, amelyek integrált módon működnek, vagyis ugyanaz a multinacionális cég nem csak megtermeli az alapanyagot, hanem lefedi a teljes termékpályát. Ez a modell pedig alacsonyabb termelési költségeket jelent az európai, kis- és családi gazdaságokra épülő európai birtokrendszerrel szemben. A háborús helyzet miatt ráadásul félbemarad azoknak a kulcsfontosságú szabályozórendszereknek a kidolgozása, amelyek hiányában ellenőrizhetetlen egyebek mellett a GMO-szennyezés vagy az élelmiszer-hamisítás, de azt sem lehet tudni, hogy az ukrán eredetű húsféléket hogyan tárolták, vagy az antibiotikum- és más gyógyszermaradványok milyen következményeket okoznak. Szintén gyakran említik az ukrán mezőgazdaságban használatos, de az EU-ban már évtizedek óta betiltott növényvédő-szereket, amelyek veszélyesek az egészségre.

Noha Ukrajnát nem kötelezi arra az Európai Unió, hogy betartsa az uniós előírásokat, Kijev is többször kijelentette, ha csatlakozna Ukrajna az EU-hoz, akkor is inkább az élelmiszer-biztonsági szabályok és a zöldelőírások betartása alól kérne felmentést, cserébe akár le is mondana az óriási összegű területalapú és más, termeléshez kötött támogatásokról. Az már most is látható, hogy Ukrajna gyorsított EU-s csatlakozása csak az európai termelők tönkretételével tudna megvalósulni.

Nyitókép: Dmytro Smolienko / NurPhoto / NurPhoto via AFP