Brüsszel már majdnem megvédte az uniós gazdákat, végül ismét fejet hajtott az ukrán vállalatok érdekei előtt
Kelet-Európa ismét süket fülekre talált Brüsszelben, Franciaország viszont megkapta, amit akart.
Oroszország jelentősen növeli szántóföldi növénytermesztését, a következő évtizedre az európai és közép-ázsiai régió termelésének harmadát Moszkva adja majd. Mindez jól mutatja, hogy a nyugati szankciók gyakorlatilag élelmiszer-nagyhatalommá tették Oroszországot.
Nyitókép: Aleksandr Bunin/Getty Images
Oroszország válhat a világ legnagyobb növénytermesztő országává a 2030-as évekre – derül ki az OECD és az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezetének (FAO) 2024-2033 közötti előrejelzéséből. A 2021-2023-as bázisidőszakhoz képest
Moszkva 2,2 millió hektárral növeli a szántóterületét 2033-ig, amely Magyarország összes szántóterületének több mint a felével megegyező terület. A legnagyobb növekedését a szójabab-termelés adhatja, a következő évtized elejére a régió szójakészletének közel felét Oroszország termelheti.
Az Európai Unió 2014-ben vezetett be élelmiszer-embargót Oroszországgal szemben a Krím-félsziget elfoglalása miatt. A szankciók hatására az EU-ban átmenetileg jelentős tejválság alakult ki, mivel jelentősen visszaesett a kereslet. Sok uniós piaci szereplő éveken keresztül folytatta az élelmiszer- és alapanyag-kereskedelmet orosz vállalatokkal, jellemzően Szerbián és más harmadik országokon keresztül.
Mára ugyanakkor mind az uniós, mint az orosz piac hozzászokott az élelmiszer-embargóhoz. Az EU-s szankciók arra ösztönözték Oroszországot, hogy jelentős beruházásokat hajtson végre a mezőgazdaságban és sokszorosára növelje termelésbe vont területét. Ennek köszönhetően nem csak önellátóvá vált, de jelentős készletek jutnak exportra is.
Az orosz-ukrán háború miatt Ukrajna átmenetileg nem tudott élelmiszert szállítani a piacaira. A tengeri szállítási útvonalak mára többé-kevésbé járhatóvá váltak, ám sok ukrán vállalat célpiaca már az Európai Unió lett, köszönhetően az átmenetileg bevezetett vám- és kvótamentességnek.
A háború, majd a kedvező uniós export miatt kiesett célpiacokra pedig ma már Oroszország szállít mezőgazdasági alapanyagot, elsősorban a Közel-Keletre. Az előrejelzések szerint ráadásul világszerte tovább csökkenhet a legfontosabb gabonanövények ára. A kínálat a becslések szerint nő, mivel az előrejelzések szerint világszerte nagyobb termés várható búzából, ráadásul Oroszország több jelentős felvásárló országban is megvetette a lábát. Annak, hogy az ukrán élelmiszerek a korábbi célpiacok helyett egyre nagyobb mennyiségben már az EU-ba érkeznek, Moszkva nyert a legnagyobbat, mivel sok közel-keleti és afrikai országba már az orosz gabona érkezik.
Azzal, hogy Moszkva jelentős készleteket csoportosított át exportra, tovább nőtt a globális kínálat, ami tartósan alacsony árakat eredményez és Oroszország bevételeit növeli.
Noha az orosz befolyás növekedése a globális piacokon nem veszélyezteti az Európai Unió pozícióit, a szankciók végső soron odavezettek, hogy Oroszország nem csak önellátóvá vált a legfontosabb élelmiszer-alapanyagokból, de jelentős készleteket exportál ma már a világ minden tájára. Az előrejelzések pedig azt mutatják, Moszkva tovább növeli a globális kínálatot, ezzel egyrészt megkerülhetetlen tényezővé válik az afrikai és ázsiai piacokon, másrészt pedig képessé vált arra, hogy közvetlenül hatást gyakoroljon a világpiaci árakra.
Ezt is ajánljuk a témában
Kelet-Európa ismét süket fülekre talált Brüsszelben, Franciaország viszont megkapta, amit akart.