Bekeményített a forint a felcsillanó békére, de azt is megtudtuk, érdemes-e már most eurót váltani a nyaralásra

Orbán Viktor is bizakodóan beszélt az árfolyamról.

A béren kívüli juttatásokat vizsgálva a dolgozók több mint háromnegyede kap cafeteriát, a home office szűkülésével pedig egyre inkább felértékelődik a külön juttatásként adott rugalmas munkavégzési lehetőség.
Tavaly év végén jelentette be a miniszterelnök, hogy 2025 Magyarország számára sikerév lesz, már ami a béreket jelenti, a kormányfő ígérete alapján az idei évben 9, 2026-ban 13, majd 14 százalékkal nő a minimálbér, azaz három év alatt majdnem 40 százalékos bérnövekedés lesz tapasztalható a piacon, míg a garantált bérminimum az idei évtől 7 százalékkal nőtt.
Cél, hogy a dinamikus béremeléseknek köszönhetően 2028-ra 400 ezer forint legyen a minimálbér”
– jelentette be novemberben Orbán Viktor a közösségi oldalán.
Jelenleg a minimálbér bruttó 290 800 forint, kedvezmények nélkül ennek a nettója 193 400 forintot jelent, a garantált bérminimum esetében bruttó 348 ezer forinttal, kedvezmények nélkül 231 420 forinttal kell számolni.
Donald Trump megválasztása, továbbá az ezzel összefüggésben lévő orosz-ukrán háború láthatáron lévő lezárása, valamint a gazdasági semlegesség révén a kormány több akciótervet is bemutatott a tavaly év második felében, hogy felpörgesse a megtépázott hazai gazdaságot. Október közepén, azaz pár héttel az amerikai elnökválasztást megelőzően mutatta be Gulyás Gergely a Kormányinfón a 21 pontból álló gazdasági akciótervet, amellyel a cél a honi gazdaság felpörgetése.
A terv három pilléren nyugszik: a jövedelmek vásárlóerejének növelésén, a megfizethető lakhatás biztosításán és a kis- és közepes vállalkozások támogatásán. Utóbbit el is nevezték Demján Sándor Programnak és az idei évben összesen 1400 milliárd forint jut a magyar kis- és középvállalkozásoknak a versenyképességük és termelékenységük növelésére, valamint exporttevékenységük ösztönzése és méretugrásuk elősegítése érdekében.
Ezt is ajánljuk a témában
Orbán Viktor is bizakodóan beszélt az árfolyamról.
Ezt is ajánljuk a témában
A kormány ígérete szerint 2025-től új időszámítás kezdődik, mivel az új gazdaságpolitika célja a jövedelmek emelése és a lakhatási költségek csökkentése.
A Hays munkaerő-toborzó vállalat mint minden évben, idén is megcsinálta az úgynevezett Salary Guide kiadványát, amelyben részletesen beszámolnak az adott szektorokban tapasztalható fizetési lehetőségekről. A legújabb, a Mandinernek elküldött kutatásukból kiderült, hogy a globális bizonytalanság és a fokozódó geopolitikai feszültségek mellett az infláció és az elhúzódó válság réme kísért továbbra is a magyar munkaerőpiacon.
Ebben a helyzetben komoly kihívás hosszú távra tervezni, ezért 2024-ben is inkább a befelé fordulás, a stabilizálási szándék jellemezte a munkáltatókat”
– írták.
Úgy folytatták, hogy a megfelelően képzett munkaerő hiánya mellett ma már az a cégvezetők egyik legnagyobb problémája, hogy munkavállalói oldalon néha már túl magasak lettek a fizetési elvárások. A Hays elemzése arra is kitér, hogy az elmúlt években a magas infláció a munkaadókat is rákényszerítette az intenzív béremelésre. Ez mostanra oda vezetett, hogy a felmérésben résztvevő cégvezetők egyik fő problémaként jelölték meg a munkavállalók magas bérigényeit.
Ezt is ajánljuk a témában
A novemberben megkötött bérmegállapodás célja, hogy érezhetően növelje a magyar fizetéseket.
A munkavállalók 31 százaléka arra számít, hogy 2025-ben 6-10 százalékos bérfejlesztés lesz a munkahelyén, a válaszadók 23 százaléka 2,5-5 százalékos fizetésemelésre számít. Katona Tibor, a Hays kereskedelmi igazgatója szerint a vállalatok 42 százaléka 6-10 százalék közötti béremelésre készül 2025-ben.
Tíz százalék feletti béremelést mindössze a magyar vállalkozások alig nyolcada tervez az év elején.
A béren kívüli juttatásokat vizsgálva a dolgozók több mint háromnegyede kap cafeteriát, a home office szűkülésével pedig egyre inkább felértékelődik a külön juttatásként adott rugalmas munkavégzési lehetőség. Emellett továbbra is sláger a magánegészségügyi ellátás és a céges autó.
A Profession februárban végzett egy komolyabb kutatást, hogy megtudják, mennyire fontos a diploma megléte a hazai munkaerőpiacon, amelyből kiderült, hogy az évek haladtával egyre kevesebb jelentősége van a felsőoktatási tanulmányok elvégzését bizonyító okiratnak. Mint írták, 2023-ban már csak 21,5 százalékban vártak el felsőfokú végzettséget a jelentkezőktől. Úgy fogalmaztak, hogy az álláslehetőséget kínáló cégek egyre inkább a jelentkezők személyiségét, motiváltságát, tanulási képességeit, fejlődési hajlandóságát vizsgálják. A gyorsan változó feltételek közepette ezek a legfontosabb tulajdonságok, a készségalapú szemlélet terjedése tehát a munkaerőpiac átalakulásával magyarázható.
Bizonyos kompetenciák akár a diploma hiányát is pótolhatják, bár a felsőfokú végzettség azért nem vesztette el a jelentőségét, mert széles látásmódot, fejlett problémamegoldó képességet, tájékozottságot, tanulékonyságot feltételez”
– tették hozzá.
A pályakezdők bérigénye alaposan megnőtt a tavalyi évben: a Profession adatai szerint nettó 308 ezer forintról 383 ezer forintra emelkedett az elvárt minimum fizetés. Mint írták, ez az adat a gazdasági és műszaki egyetemek végzőseinél átlagosan 400 ezer forint körüli. A legalább 10 éves munkatapasztalattal rendelkezők körében is ezek a végzettségek vezetik a listát, átlagosan 675 ezer és 700 ezer forint közötti bérigénnyel keresnek állást.
A Profession felmérése alapján úgy látja, hogy a munkaerőpiaci kereslet és kínálat dinamikájában nem lesz jelentősebb változás az év első felében. Mint írták, a 2023 eleje óta tapasztalt élénk munkavállalói aktivitás 2024 utolsó negyedévére mérséklődött, 5 százalék alatti növekedés volt a meghirdetett állásokra leadott pályázatok számában az előző év utolsó három hónapjában mérthez képest.
A munkakeresés intenzitása Fejér, Bács-Kiskun és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében maradt a legnagyobb.
Az álláskereső portál szerint Nógrád vármegyében lassult le leginkább a munkaerő toborzása, a 2024 végén elvégzett felmérés szerint a megkérdezett munkaadók közül kevesebben gondolkodnak idén leépítésben, mint tavaly, 35 százalékról 40 százalékra nőtt azok aránya, akik változatlan foglalkoztatotti létszámmal terveznek. Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója szerint a munkaerőigény Somogy vármegyében erősödött leginkább, ahol a szállítás, beszerzés, logisztika, a HR- és munkaügy, a mérnöki területek, valamint az értékesítés és kereskedelem kategóriákban kerestek több embert az előző év végéhez képest.
Nyitókép: Kisbenedek Attila/AFP