Trump dühbe gurult: hadat üzent az „Amerika-ellenes” blokknak

Újabb fordulóhoz érkezett Trump és a BRICS-országok konfliktusa: az amerikai elnök 10 százalékos pótvámot helyezett kilátásba azoknak, akik az „Amerika-ellenes” blokk politikáját követik.


Újabb fordulóhoz érkezett Trump és a BRICS-országok konfliktusa: az amerikai elnök 10 százalékos pótvámot helyezett kilátásba azoknak, akik az „Amerika-ellenes” blokk politikáját követik.


Az Európai Bizottság immár nem elégszik meg azzal, hogy büntetővámot vet ki a kínai importelektromosokra. Vizsgálatot indít a BYD szegedi beruházása ellen – amiről egyedül Magyarországnak felejtett el szólni.


A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.


Donald Trump lesz a bíró.



A kereskedelmi globalizáció hanyatlásával szemben Magyarország és a kelet-közép-európai régió oázissá válhat a keleti–nyugati átjárhatóság területén. Kína ugyanazt teszi, amit az USA vagy az EU: közelebb viszi a termelést a meghódítani kívánt piachoz. Ezzel pedig önmagában senki nem jár rosszul.


A kínai e-autókra kivetendő büntetővámok fenyegetése nem maradt reakció nélkül. Kína válasza elsősorban mezőgazdasági termékeket, például a sertéshúst, tejet és francia szeszes italokat érintheti. A Makronóm Intézet friss járműipari elemzése kapcsán beszélgettünk Santo Martinnal, a Makronóm Intézet vezető elemzőjével.


Várható, hogy Kína egyes uniós tagállamok elleni célzott csapásokkal válaszol a Brüsszel által kivetendő büntetővámokra. Aggódnia elsősorban azoknak kell, akik megszavazták az Európai Bizottság javaslatát. Magyarország nem volt köztük.


Megszavazta az Európai Unió a kínai elektromos autókra kivetett büntetővámok véglegesítését. Az öt évre szóló extra illeték kivetése elé Németország próbált meg akadályt gördíteni, de végül a francia tömb győzedelmeskedett. És persze Ursula von der Leyen, aki hatalma megszilárdításának egyik legfontosabb próbatételeként kezelte az ügyet – akár az európai versenyképesség kivéreztetésének árán is.



Furcsa dolog derült ki a kínai elektromos autókra kivetett EU-s büntetővámokról. Amelyik vállalat jobban mosolygott Ursula von der Leyenékre, az kevesebbet kapott, amelyik nem volt együttműködő, az többet. Gyakorlatilag ez döntött, nem a gyártók ellen indított vizsgálat valós eredménye.


Osztottak-szoroztak, és úgy döntöttek, több kárt okoznak ezzel, mint hasznot, írta meg az Euractiv.


Tizenöt év alatt Kína több mint 230 milliárd dollárt költhetett autóiparának felfuttatására. A brutális összeg hivatkozási alapot jelent a jelenleg pattanásig feszült kereskedelmi háborús helyzetben mind az Európai Unió, mind az Egyesült Államok számára. De valójában mit lehet tenni ekkora túlerővel szemben?


A fenyegetések után Kína új stratégiát alkalmaz: ha Németország segít neki az elektromos járművekre kivetett EU-s büntetővámok eltörlésében, ő is csökkenti az európai luxusautókra vonatkozó beviteli tarifákat. Kényszerű, de érthető szövetség születhet.
