A fenyegetések után Kína új stratégiát alkalmaz: ha Németország segít neki az elektromos járművekre kivetett EU-s büntetővámok eltörlésében, ő is csökkenti az európai luxusautókra vonatkozó beviteli tarifákat. Kényszerű, de érthető szövetség születhet.
A szerző a Makronóm újságírója.
Robert Habeck német gazdasági miniszter a múlt héten rekordot döntő gyorsasággal utazott Kínába, hogy megelőzzön egy katasztrófát. Látogatása röviddel azután történt, hogy az Európai Bizottság bejelentette: vállalatonként személyre szabott, maximálisan 48 százalékos extravámmal sújtja a Kínából az európai piacra érkező elektromos autókat. Az egy éve tartó szubvencióellenes vizsgálat eredménye Németországot talán jobban sokkolta, mint Kínát: az ázsiai ország piaca létfontosságú a számára, joggal félt tehát attól, hogy Peking bosszúja egy hasonlóan kemény büntetővámhullámban fog kicsúcsosodni, amely katasztrofális következményekkel jár majd az amúgy is gödörben lévő autóipara számára.
Az aggodalomnak egyértelmű bizonyítékai voltak: Peking megtorlásul az európaihoz hasonló vizsgálatot indított az Európából érkező égetett szeszes italok (ez elsődlegesen Franciaország területe), valamint a sertéshús exportja ügyében, előre belengetve a büntetővámok alkalmazását. Ennél sokkal aggasztóbb volt Németország számára, hogy
Kína az aduászt is előkapta, és az európai autók esetében a jelenlegi 15 helyett akár 25 százalékos extravámmal kezdett fenyegetődzni. Ezt egyértelműen a német autóipar sínylené meg, amely kiemelt kereskedelmi partnere az ázsiai országnak.
Habeck ugyan megpróbálkozott azzal, hogy elmagyarázza: a kínai autókra kivetett büntetővámok valójában nem büntetők, inkább kompenzációs jellegűek (vagyis az autóiparba öntött felfoghatatlan összegű, és a globális verseny szempontjából elítélendő állami támogatás révén alacsony áron értékesített járművek valós árát igyekszik „visszaállítani”), Peking azonban nem kívánt terminológiai vitákba bocsátkozni. Helyette egyszerű, de annál hatásosabb üzletet ajánlott fel a németnek.
Ezt is ajánljuk a témában
Most robban majd be igazán a kereskedelmi háború az Európai Unió és Kína között. Hogy Brüsszel mennyire nem gondolta át, mit jelentett extravámokat kivetni a kínai elektromos autókra, azt jól jelzi, hogy – tartva a bosszútól – máris tárgyalásokat kezdeményezett Pekinggel.
A hírek szerint a kínai kereskedelmi miniszter egészen egyértelműen jelezte Habecknek: amennyiben Németország meggyőzi az Európai Bizottságot, hogy dobja a kukába a Kína ellen bevezetett extravámokat, Peking hálája nem marad el, és csökkenteni fogja az európai autókra vonatkozó beviteli tarifáit. Bár az információt egyelőre hivatalosan egyik ország kormánya sem kommentálta, bajos lenne elképzelni, hogy Németország, amely végig az EB vizsgálata és a büntetővámok kiszabása ellen lobbizott, elutasítaná az ötletet. A hadjárat persze nem lesz egyszerű, miután a kínai gépkocsik elleni nyomozás szellemi vezére, Franciaország is megtesz mindent – saját, Kínától meglehetősen független autóiparának felfuttatása érdekében –, hogy a büntetővámok a jelenlegi formájukban lépjenek életbe, de Berlin hajlamos a végsőkig elmenni, ha a saját gazdasági motorjának megmentéséről van szó.
Maga Olaf Scholz kancellár Habeck látogatása után bőszen hangsúlyozni kezdte a helyzet tárgyalásos megoldásának szükségességét. Mint mondta, van még idő elhárítani egy eszkalálódó kereskedelmi háborút: a büntetővámok július 4-én ideiglenes jelleggel lépnek életbe, élessé csak novemberben válnak, addig pedig minden esély megvan egy konszenzusos megoldásra. „Természetesen ehhez Kínának is komoly lépéseket kell tennie” – tette hozzá, éppen csak ki nem mondva, hogy maximálisan támogatja a pekingi üzleti ajánlatot.
Az Európai Bizottság nagyon is nyitott lenne egy tárgyalásos rendezésre. Amikor bejelentette a Kína ellen hozott büntetővámokat, mintha maga is megrettent volna saját bátorságától, és azonnal párbeszédet kezdeményezett Pekinggel, hogy békésebb úton tudják rendezni a kialakult helyzetet. Vagyis az extravámok kivetése inkább tűnik utolsó utáni figyelmeztetésnek, mint valóban megvalósítandó tervnek. Kína a jelek szerint szintén el akarja kerülni a kereskedelmi helyzet eszkalációját, és a lehető legjobban reagált Habeck felbukkanására, akit jelen esetben az Európai Bizottság követeként kezelt.
A tárgyalások megkezdése Kína számára hatalmas lehetőséget hordoz magában: az EB-nek ugyanis jogában áll felfüggeszteni a büntetővámok alkalmazását addig, ameddig a rendezésre szolgáló párbeszéd tart.
Amennyiben sikerül egy olyan egyezséget kötni, amely mindkét fél számára előnyös, ráadásul útját állja a kereskedelmi háborúnak, Peking duplán profitálhat a dologból.
Egyfelől kitágítja az európai piac bejáratát, másfelől üzenni tud az elektromos autóira nem olyan rég 100 százalékos büntetővámot kivető Egyesült Államoknak: lehet ezt másképpen is csinálni.
Az események aktuális állásakor minden szem Franciaországra szegeződik: mit fog lépni a francia elnök, amikor azt látja, hogy a kínai autók elleni mestertervét éppen megfúrni készül Németország?
***
Kapcsolódó:
Fotó: Hszi Csin-ping kínai elnök és Olaf Scholz német kancellár 2024. április 16-án
MTI/EPA/Hszinhua
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Scholz és Merz összecsapása várható a német előrehozott választásokon.
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A több mint három órára fogságba esett emberek üdvrivalgásban törtek ki, amikor szabaddá vált az út előttük.
A mintegy ezer oldalas iratban többek között azt is részletezik, hogy a katonáknak milyen épületeket és infrastruktúrát kellene megvédeniük éles helyzetben.
Az Európai Unióban a többség szép lassan átvenné a magyar migrációs politika elemeit, csakhogy a népakarat teljesülését az Európai Unió Bírósága akadályozza. A törvényes parlamentek és kormányok azonban készek a cselekvésre.
„Emberellenes, idegengyűlölő álláspontjuk” miatt.
Az ukrán haderő volt főparancsnoka őszintén elmondta a véleményét.
A 2026-os labdarúgó-világbajnokság európai selejtezőinek sorsolásán a Nemzetek Ligája-osztályozós válogatottjai automatikusan négycsapatos csoportokba kerülnek.
