A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
A napokban mutatta be új éves jelentését a Kínai Kereskedelmi Kamara az Európai Unióban (CCCEU) a kínai vállalkozások helyzetéről. A dokumentum rendkívül pesszimista mind a jelent, mind a jövőt illetően, és lehangoló képet fest arról az egyre növekvő nyugtalanságról, amely az EU-ban működő kínai vállalkozók körében ütötte fel a fejét. A négy hónapos felmérés során mintegy 200, az unióban működő vállalkozással készült mélyinterjúk alapján kiderült: a kínai befektetők szerint az unió a kereskedelem átpolitizálásával mérgező és beruházásellenes gyakorlatot teremt, amely egyszerre rombolja a globális kereskedelmet és a gazdasági növekedést.
Kína és az EU közötti gazdasági kapcsolatok változatlanul nagyon erősek: a napi kereskedelem értéke az idén meghaladta a 2 milliárd eurót. Európának stratégiai jelentőséget tulajdonítanak a kínai vállalatok, az érdekek pedig elméletileg kölcsönösek lennének, hiszen az unió az adóbevételekből, a munkahelyteremtésből és az innovációból busásan profitál. Ennek ellenére a kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése már az ötödik egymást követő évben romlik. Idén 62 pontra értékelték azt, ami meredek csökkenés a 2019-es 73-hoz képest. A felmérés szerint
a válaszadók 68 százaléka úgy véli, hogy az üzleti környezet az elmúlt évben jelentősen amortizálódott, több mint fele pedig azt állítja, hogy az uniós piac már „se nem tisztességes, se nem nyitott”.
Az aggodalmak elsődleges forrásaként a válaszadók 78 százaléka a bizonytalanságot nevezte meg, ezzel párhuzamosan az Egyesült Államokból importált, növekvő Kína-ellenesség és a politikai alapon hozott beruházási feltételek okozzák a legnagyobb gondot. Stratégiájuk finomhangolására késztette a vállalatokat a növekvő munkaerőköltség, a globális infláció – és az EU lelassult gazdasági növekedése.
Feltűnően nagy számban, a válaszadók több mint fele érezte úgy, hogy az EU csupán szavakkal áll ki a tisztességes piaci elvek mellett, valójában „differenciált és negatív bánásmódban” részesíti a kínai vállalatokat. Ezek a cégek a közbeszerzésekhez való korlátozott hozzáférésre, a piacra lépés megnehezítésére, az ösztönzők és a támogatási rendszerek zárt kapujára, a bürokratikus engedélyezési folyamatok idegtépő elhúzódására, valamint a döntéshozókkal kiépített kommunikációs csatornák működésképtelenségére panaszkodnak.
Ezt is ajánljuk a témában
Egyre durvább a Kína-ellenes hangulat az Egyesült Államokban. Utoljára ekkora politikai gyűlölettel az 1950-es években találkozhattunk, a célpont akkor (is) a kommunizmus volt. Ám míg a hidegháború 1.0-t ésszel vívták, napjainkra a tények helyét a feltételezések vették át. Az amerikai rettegés sokba kerülhet még a világnak.
A vállalatok aggodalmukat fejezték ki az EU átpolitizált gazdasági szándékaival szemben is. A sokszor hangoztatott „gazdasági biztonság” és a kínai kereskedelmi kapcsolatok visszaszorítására alkalmazott „kockázatmentesítés” kifejezés valós tartalma a válaszadók 90 százaléka szerint hátrányosan befolyásolja a működésüket, aláássa az üzleti bizalmat és folyamatos stratégiai kiigazításokra kényszeríti a vállalatokat, fokozva ezzel a bizonytalanságot.
A kereskedelmi háború nyitányának egyik legegyértelműbb jele, az Európai Bizottság kínai elektromosjármű-gyártók ellen lefolytatott szubvencióellenes vizsgálata, majd a vállalatok termékeire kirótt büntetővámok, a kínai elektromos szektor 73 százalékát érintette – ebből több mint 30 százalékát annyira súlyosan, hogy a gyártók kénytelenek voltak módosítani európai beruházási terveiket. (Megjegyzés: ennek hátterében nemcsak Brüsszel, de a kínai kormány is ott áll. Az extravámok kivetésével egy időben a kínai kereskedelmi tárca felszólította a vállalatokat, hogy állítsák le beruházási terveiket azokban az európai országokban, amelyek megszavazták az ellenük kivetett büntetővámokat, ugyanakkor bátorították őket, hogy fokozzák a befektetéseket a tarifák ellen voksolókban.)
A külföldi támogatásokról szóló rendelet alapján (amely az EU-ban tevékenykedő vállalatok külföldi támogatását vizsgálja) az idén Brüsszel számos vizsgálatot indított kínai vállalatokkal szemben: a cégek 70 százaléka érintett volt ilyen procedúrában, 50 százalékuk közvetett negatív következményekről számolt be, míg 11 százalékuk „jelentős fenyegetésként” minősítette a vizsgálatokat. Hasonlóképpen élték meg a kiberbiztonsági kockázatokra való EU-s hivatkozás miatti kereskedelmi gátakat is a digitális gazdaságban. (Megjegyzés: míg az Egyesült Államok nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkozva rendel el büntetővámokat vagy exporttilalmat Kínával szemben, addig Brüsszel ezt – még – nem teheti meg, lévén azok megállapítása tagállami hatáskörbe tartozik. Ennek helyettesítéseként alkalmazza a kiberbiztonsági kockázatot mint fegyvert, a terület felett ugyanis valós jogkörrel rendelkezik.)
A jelentés a sok negatívum ellenére pozitív végkicsengéssel zárul. A kínai vállalatok továbbra is optimisták az EU hosszú távú piaci lehetőségeit illetően. A válaszadók 21 százaléka változatlanul az uniót tartja a legfontosabb Kínán kívüli piacának, 66 százalékuk pedig arra számít, hogy annak stratégiai jelentősége a következő 1–3 évben növekedni fog. Sőt: 40 százalékuk tervezi a munkaerő bővítését, 30 százalékuk pedig a tevékenységi körének kiterjesztését és új beruházások létrehozását fontolgatja. A megkérdezettek több mint fele továbbra is optimista a Kína és az EU közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok közép- és hosszú távú kilátásaival kapcsolatban, különösen az olyan területeken, mint a zöldegyüttműködés és a digitális átalakulás.
Kapcsolódó:
Fotó: Michael Shu, a BYD kínai járműgyártó európai részlegének vezérigazgatója beszél a BYD Seal U DM-i bemutatóján a 91. Genfi Nemzetközi Autószalon sajtónapján, 2024. február 26-án
MTI/EPA/Keystone/Cyril Zingaro
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Hosszasan játszott az Európai Bizottság a miniszter idegeivel.
Eredményes tárgyaláson van túl Hszi Csin-ping kínai elnökkel.
Tényleg komolyan gondolja, hogy az Európai Unió a következő két évre fedezni fogja Ukrajna pénzügyi szükségleteit.
A Nemzetközi Energiaügynökség adatai mindent igazolnak.
Magyarországgal másképp bánnak, mint Lengyelországgal.
Az orosz parlament szerint teljességgel elfogadhatatlan minden olyan amerikai vagy európai békejavaslat, amely nem Ukrajna teljes megadásával ér véget.
A több száz oldalas „Magyarország 2027–2035 konvergenciaprogram” című tervezet szerint évente 1300 milliárd forint többletbevételt szednének be adó- és járulékemelésekkel.
Az ügyvéd szerint előre lejátszott a verseny, olyan, mint „egy vállalkozás, ahol már előre tudják, ki nyeri meg a kiírt tendert”.
