Várható, hogy Kína egyes uniós tagállamok elleni célzott csapásokkal válaszol a Brüsszel által kivetendő büntetővámokra. Aggódnia elsősorban azoknak kell, akik megszavazták az Európai Bizottság javaslatát. Magyarország nem volt köztük.
A szerző a Makronóm újságírója.
Az elmúlt napok eseményeinek tükrében úgy tűnik, valóban kirobban a kereskedelmi háború az Európai Unió és Kína között. Az Európai Bizottság november 1-jétől büntetővámokkal sújt minden Kínából érkező elektromos járművet: a legalacsonyabb tarifa az alapból meglévő tízszázalékos vámra plusz 7,8, míg a legmagasabb plusz 35,3 százalék lehet.
Peking már a vállalatai ellen indított vizsgálat alatt közölte, hogy amennyiben ez bekövetkezik, nem marad adós a válasszal. Januárban szubvencióellenes vizsgálatot jelentett be a francia szeszes italokra, de az európai indokláshoz hasonló „dömpingvádat” lengetett be egyes élelmiszeripari termékekkel kapcsolatban is, elsősorban a sertés- és a tejipari ágazatból.
A kínai elektromosautó-ipart sújtó büntetővámok szavazásán összesen tíz tagállam voksolt igennel, öten (köztük Magyarország és Németország) nemmel, míg tizenketten tartózkodtak.
A kínai válaszcsapások valószínűleg nem az EU egészét fogják érinteni, hanem célzottan egy-egy tagállam ellen irányulnak majd. Senki nincs biztonságban, de a legnagyobb veszély egyértelműen azokat a tagországokat fenyegeti, amelyek megszavazták a vámokat, esetleg tartózkodtak.
Utóbbira kiváló példa Spanyolország: Pedro Sánchez miniszterelnök néhány héttel ezelőtt még villámgyorsan Kínába utazott, hogy valahogyan megakadályozza országa sertéshúsexportjának ellehetetlenítését. Miután hazaért, hangosan követelte, hogy az Európai Bizottság felejtse el a büntetővámok ötletét – a bátorsága azonban a szavazásig elpárolgott, és az ominózus napon már csak egy bágyadt tartózkodásra futotta az erőből. Peking nyilván nem felejti el Sánchez gyorsan lohadó lelkesedését, és kiemelt figyelmet fordít majd a húsipari termékek szubvencióellenes vizsgálatára. Spanyolország toronymagasan a legnagyobb EU-s húsexportőr Kína felé, így van miért aggódnia.
Ezt is ajánljuk a témában
Az európai autógyártók védelmét célzó lépés Brüsszel egyik legelhibázottabb ötlete. A versenyképességet végleg bedönti, tagállami egyetértés nincs mögötte, a kínaiak ráadásul az első években magukra vállalják majd a vám fizetését. Halott gondolat, halálra ítélt következményekkel.
A szavazást követően a kínai kereskedelmi minisztérium közleményt adott ki, amelyben rámutatott: a vámok megrendítik az Európában befektető kínai vállalatok bizalmát. Ez a mondat azon országok számára rossz hír, amelyek az igen szavazatuk ellenére sarkig tárnák az ajtót a kínai vállalatok előtt. Élükön azzal a Franciaországgal, amely az egész büntetővámos ötlet szülőatyja volt. Tavaly nyáron az akkori pénzügyminiszter, Bruno Le Maire Kínába látogatásának elsődleges célja az volt, hogy biztosítsa Pekinget: Franciaország a kölcsönös gazdasági érdekek megerősítését, a kereskedelmi kapcsolatok még hangsúlyosabbá tételét és a befektetések kétoldalú felpörgetését kívánja elérni. Ez egyrészt azt jelenti, hogy Kína akadálymentességet biztosít Párizsnak a saját piacaihoz, másrészt azt, hogy ezt Franciaország is biztosítja Pekingnek. Éppen ezért felszólította a kínai vállalatokat, hogy fektessenek be többet Európában (elsősorban természetesen Franciaországban), különös tekintettel az elektromosjármű-iparra és más olyan területekre, ahol a klímacélok, a zöldátállás és a zéró kibocsátás a prioritás. Ebben az idilli állapotban jutott eszébe Macron elnöknek, hogy rávegye az Európai Bizottságot a kínai gyártók elleni vizsgálat megindítására, amelynek a végeredménye a kereskedelmi háború berobbanása lesz.
Peking figyel az apró részletekre: mindössze öt nappal az EU-s büntetővámok megszavazása után bejelentette, hogy október 11-től „ideiglenes dömpingellenes intézkedésként” az európai exportőröknek 39 százalékos kauciót kell fizetniük azért, hogy egyáltalán bejuthassanak a kínai piacra. Ez a lépés természetesen Párizsnak lesz komoly érvágás: Kína tavaly csaknem 1,8 milliárd dollár értékben importált szeszes italt, amelynek több mint 99 százaléka Franciaországból származott.
Ezt is ajánljuk a témában
Megszavazta az Európai Unió a kínai elektromos autókra kivetett büntetővámok véglegesítését. Az öt évre szóló extra illeték kivetése elé Németország próbált meg akadályt gördíteni, de végül a francia tömb győzedelmeskedett. És persze Ursula von der Leyen, aki hatalma megszilárdításának egyik legfontosabb próbatételeként kezelte az ügyet – akár az európai versenyképesség kivéreztetésének árán is.
Elemzők szerint – mivel Kína egyes tagállamokat fog megcélozni bosszúvámjaival – azok az országok, amelyek nemmel szavaztak, több kínai befektetéshez juthatnak, valamint elkerülhetik, vagy csak korlátozva érezhetik a kereskedelmi háború pekingi rohamainak hatásait. Ebből a szempontból Magyarország a szerencsés tagállamok közé tartozik: a 2010-es évek óta zajló keleti nyitás politikájával a kínai befektetések kiemelt EU-s célországa és az elektromosautó-gyártás európai fellegvára lett, ennek megfelelően határozott nemmel szavazott a büntetővámok ügyében.
Az európai sertéshús exportjával kapcsolatban már elindult a dömpingellenes vizsgálat. Ez esetben Kína olyan terméket célzott meg, amelynek az esetleges kiesését széles körű diverzifikációjának köszönhetően bármikor tudja pótolni: a húsipara gyakorlatilag kezd önellátásra berendezkedni, szükség esetén pedig Brazília örömmel köt új szerződést vele, növelve felé a húsexportját.
Az európai államok, elsősorban Spanyolország, Dánia és Hollandia azonban nagyon meg fogják érezni az extravámok és a kereskedelem csökkenésének hatásait.
Nem véletlen, hogy az érintett országok vállalatai már a vizsgálat legelején krízistervek kidolgozását kezdték meg, felszólítva erre saját kormányukat is – mindez azonban nem akadályozta meg őket abban, hogy tartózkodjanak, illetve (Dánia és Hollandia esetében) igennel szavazzanak a büntetővámokra.
A tejtermékek is veszélyben vannak: Hollandia, Franciaország és Írország a legfontosabb uniós beszállítói Kínának, amely azonban szintén nem függ az európai importtól. A külföldi szállítások felét eleve Új-Zélanddal bonyolítja le, de az önellátási törekvései ezen a területen is akkorák, hogy a behozatali mennyisége évről évre drasztikusan csökken. Az Európai Bizottság érzi a bajt, és már a vizsgálat elején konzultációs kérelmet intézett a Kereskedelmi Világszervezethez, hogy megtámadja a kínai dömpingellenes vizsgálatot a tejtermékekre vonatkozó európai uniós támogatásokkal kapcsolatban – pedig döntés csak hónapok múlva várható.
Ezt is ajánljuk a témában
Az európai autógyártók védelmét célzó lépés Brüsszel egyik legelhibázottabb ötlete. A versenyképességet végleg bedönti, tagállami egyetértés nincs mögötte, a kínaiak ráadásul az első években magukra vállalják majd a vám fizetését. Halott gondolat, halálra ítélt következményekkel.
A kínai minisztérium az Európából érkező nagy motoros járművekre kivetendő extra adó lehetőségét is vizsgálja: ez az a mondat, amitől a legjobban rettegtek az európai autóipari szereplők, különösen az olyan márkák, mint az Audi, a Porsche vagy éppen a Lamborghini (csak hogy az olaszok se maradjanak ki a keretből a hangos igenjük miatt). Bár Németország nemmel szavazott, Kína tudja, hogy az autóipar a legérzékenyebb pontja az EU-nak – és egyáltalán nem biztos, hogy Scholz kancellár „nein”- ja elegendő lesz ahhoz, hogy Peking ne használja ki a legkézenfekvőbb lehetőséget a bosszúra.
A Volkswagen vezérigazgatója, Oliver Blume a szavazást követően BMW-s kollégájával együtt azonnal a vámok eltörlését követelte az Európai Bizottságtól, egyben arra kérte a kínai vállalatokat, hogy európai befektetésekkel próbálják meg elkerülni az extravámokat. (Magyarország ebben is előrébb jár: a BYD Szegeden építi első európai gyárát.) Az Európai Bizottság azonban inkább izompolitikai játéknak fogja fel a kereskedelmi háborút, és máris közölte: minden kínai lépést az elektromos járművekkel kapcsolatos intézkedések megtorlásaként tekint, és ennek megfelelően jár majd el.
Bár a felek között elméletileg még folynak a tárgyalások a büntetővámok esetleges eltörléséről (az EB szerint a kínai gyártók exportcsökkentéssel vagy árdrágítással válthatnák ki azokat), nem valószínű, hogy az éppen kirobbant háború egy asztalnál már az elején véget is ér. Kína a közeljövőben a szó legszorosabb értelmében vett megosztó politikát fog folytatni: a nemmel szavazó tagállamoknál az üzlet megy tovább elvét érvényesíti, az igennel voksolóknak azonban alaposan oda fog csapni, ahol az a legjobban fáj.
A tőzsde természetesen azonnal reagált a kínai bejelentésekre. Az európai, Kínával kereskedelmi kapcsolatban álló autó- és italgyártók részvényei gyors esésbe kezdtek: a BMW papírjai több mint 3, a Mercedes-Benzé 2, a francia italvállalat, a Rémy Cointreau egyből 9,3, míg a Pernod Ricard részvényei 4,6 százalékot zuhantak. Pedig még csak most kezdődik.
***
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Hazai viszonylatban és világpolitikai szinten is mozgalmas napokon vagyunk túl. Heti hírösszefoglalónk.
A termelők az Európai Parlament épületénél tiltakoztak, mivel az új uniós költségvetés közel negyedével csökkentené az agrártámogatásokat.
Az Ukrajna EU-csatlakozásának felgyorsítására vonatkozó újabb kétségbeesett próbálkozás a mai formájában megszüntetné az Európai Uniót.
Az Európai Bizottság az uniós pénzeket a jövőben a tagállamok nyugdíjreformjához kötné.
Az Európai Bizottság lerántja a rolót a 14. havi nyugdíj előtt.
A szóvivők kijelentették, hogy Vlagyimir Putyin vagyonát ugyan befagyasztották, de utazási tilalmat nem rendeltek el ellene.
Nézze meg Ön is, hogy táncol az amerikai elnök!
A lemondó miniszterek közleményt adtak ki, amelyekben elítélték az esetet, részvétet nyilvánítottak az áldozat hozzátartozóinak, és objektív felelősséget vállalnak a történtekért.
