Várható, hogy Kína egyes uniós tagállamok elleni célzott csapásokkal válaszol a Brüsszel által kivetendő büntetővámokra. Aggódnia elsősorban azoknak kell, akik megszavazták az Európai Bizottság javaslatát. Magyarország nem volt köztük.
A szerző a Makronóm újságírója.
Az elmúlt napok eseményeinek tükrében úgy tűnik, valóban kirobban a kereskedelmi háború az Európai Unió és Kína között. Az Európai Bizottság november 1-jétől büntetővámokkal sújt minden Kínából érkező elektromos járművet: a legalacsonyabb tarifa az alapból meglévő tízszázalékos vámra plusz 7,8, míg a legmagasabb plusz 35,3 százalék lehet.
Peking már a vállalatai ellen indított vizsgálat alatt közölte, hogy amennyiben ez bekövetkezik, nem marad adós a válasszal. Januárban szubvencióellenes vizsgálatot jelentett be a francia szeszes italokra, de az európai indokláshoz hasonló „dömpingvádat” lengetett be egyes élelmiszeripari termékekkel kapcsolatban is, elsősorban a sertés- és a tejipari ágazatból.
A kínai elektromosautó-ipart sújtó büntetővámok szavazásán összesen tíz tagállam voksolt igennel, öten (köztük Magyarország és Németország) nemmel, míg tizenketten tartózkodtak.
A kínai válaszcsapások valószínűleg nem az EU egészét fogják érinteni, hanem célzottan egy-egy tagállam ellen irányulnak majd. Senki nincs biztonságban, de a legnagyobb veszély egyértelműen azokat a tagországokat fenyegeti, amelyek megszavazták a vámokat, esetleg tartózkodtak.
Utóbbira kiváló példa Spanyolország: Pedro Sánchez miniszterelnök néhány héttel ezelőtt még villámgyorsan Kínába utazott, hogy valahogyan megakadályozza országa sertéshúsexportjának ellehetetlenítését. Miután hazaért, hangosan követelte, hogy az Európai Bizottság felejtse el a büntetővámok ötletét – a bátorsága azonban a szavazásig elpárolgott, és az ominózus napon már csak egy bágyadt tartózkodásra futotta az erőből. Peking nyilván nem felejti el Sánchez gyorsan lohadó lelkesedését, és kiemelt figyelmet fordít majd a húsipari termékek szubvencióellenes vizsgálatára. Spanyolország toronymagasan a legnagyobb EU-s húsexportőr Kína felé, így van miért aggódnia.
Ezt is ajánljuk a témában
Az európai autógyártók védelmét célzó lépés Brüsszel egyik legelhibázottabb ötlete. A versenyképességet végleg bedönti, tagállami egyetértés nincs mögötte, a kínaiak ráadásul az első években magukra vállalják majd a vám fizetését. Halott gondolat, halálra ítélt következményekkel.
A szavazást követően a kínai kereskedelmi minisztérium közleményt adott ki, amelyben rámutatott: a vámok megrendítik az Európában befektető kínai vállalatok bizalmát. Ez a mondat azon országok számára rossz hír, amelyek az igen szavazatuk ellenére sarkig tárnák az ajtót a kínai vállalatok előtt. Élükön azzal a Franciaországgal, amely az egész büntetővámos ötlet szülőatyja volt. Tavaly nyáron az akkori pénzügyminiszter, Bruno Le Maire Kínába látogatásának elsődleges célja az volt, hogy biztosítsa Pekinget: Franciaország a kölcsönös gazdasági érdekek megerősítését, a kereskedelmi kapcsolatok még hangsúlyosabbá tételét és a befektetések kétoldalú felpörgetését kívánja elérni. Ez egyrészt azt jelenti, hogy Kína akadálymentességet biztosít Párizsnak a saját piacaihoz, másrészt azt, hogy ezt Franciaország is biztosítja Pekingnek. Éppen ezért felszólította a kínai vállalatokat, hogy fektessenek be többet Európában (elsősorban természetesen Franciaországban), különös tekintettel az elektromosjármű-iparra és más olyan területekre, ahol a klímacélok, a zöldátállás és a zéró kibocsátás a prioritás. Ebben az idilli állapotban jutott eszébe Macron elnöknek, hogy rávegye az Európai Bizottságot a kínai gyártók elleni vizsgálat megindítására, amelynek a végeredménye a kereskedelmi háború berobbanása lesz.
Peking figyel az apró részletekre: mindössze öt nappal az EU-s büntetővámok megszavazása után bejelentette, hogy október 11-től „ideiglenes dömpingellenes intézkedésként” az európai exportőröknek 39 százalékos kauciót kell fizetniük azért, hogy egyáltalán bejuthassanak a kínai piacra. Ez a lépés természetesen Párizsnak lesz komoly érvágás: Kína tavaly csaknem 1,8 milliárd dollár értékben importált szeszes italt, amelynek több mint 99 százaléka Franciaországból származott.
Ezt is ajánljuk a témában
Megszavazta az Európai Unió a kínai elektromos autókra kivetett büntetővámok véglegesítését. Az öt évre szóló extra illeték kivetése elé Németország próbált meg akadályt gördíteni, de végül a francia tömb győzedelmeskedett. És persze Ursula von der Leyen, aki hatalma megszilárdításának egyik legfontosabb próbatételeként kezelte az ügyet – akár az európai versenyképesség kivéreztetésének árán is.
Elemzők szerint – mivel Kína egyes tagállamokat fog megcélozni bosszúvámjaival – azok az országok, amelyek nemmel szavaztak, több kínai befektetéshez juthatnak, valamint elkerülhetik, vagy csak korlátozva érezhetik a kereskedelmi háború pekingi rohamainak hatásait. Ebből a szempontból Magyarország a szerencsés tagállamok közé tartozik: a 2010-es évek óta zajló keleti nyitás politikájával a kínai befektetések kiemelt EU-s célországa és az elektromosautó-gyártás európai fellegvára lett, ennek megfelelően határozott nemmel szavazott a büntetővámok ügyében.
Az európai sertéshús exportjával kapcsolatban már elindult a dömpingellenes vizsgálat. Ez esetben Kína olyan terméket célzott meg, amelynek az esetleges kiesését széles körű diverzifikációjának köszönhetően bármikor tudja pótolni: a húsipara gyakorlatilag kezd önellátásra berendezkedni, szükség esetén pedig Brazília örömmel köt új szerződést vele, növelve felé a húsexportját.
Az európai államok, elsősorban Spanyolország, Dánia és Hollandia azonban nagyon meg fogják érezni az extravámok és a kereskedelem csökkenésének hatásait.
Nem véletlen, hogy az érintett országok vállalatai már a vizsgálat legelején krízistervek kidolgozását kezdték meg, felszólítva erre saját kormányukat is – mindez azonban nem akadályozta meg őket abban, hogy tartózkodjanak, illetve (Dánia és Hollandia esetében) igennel szavazzanak a büntetővámokra.
A tejtermékek is veszélyben vannak: Hollandia, Franciaország és Írország a legfontosabb uniós beszállítói Kínának, amely azonban szintén nem függ az európai importtól. A külföldi szállítások felét eleve Új-Zélanddal bonyolítja le, de az önellátási törekvései ezen a területen is akkorák, hogy a behozatali mennyisége évről évre drasztikusan csökken. Az Európai Bizottság érzi a bajt, és már a vizsgálat elején konzultációs kérelmet intézett a Kereskedelmi Világszervezethez, hogy megtámadja a kínai dömpingellenes vizsgálatot a tejtermékekre vonatkozó európai uniós támogatásokkal kapcsolatban – pedig döntés csak hónapok múlva várható.
Ezt is ajánljuk a témában
Az európai autógyártók védelmét célzó lépés Brüsszel egyik legelhibázottabb ötlete. A versenyképességet végleg bedönti, tagállami egyetértés nincs mögötte, a kínaiak ráadásul az első években magukra vállalják majd a vám fizetését. Halott gondolat, halálra ítélt következményekkel.
A kínai minisztérium az Európából érkező nagy motoros járművekre kivetendő extra adó lehetőségét is vizsgálja: ez az a mondat, amitől a legjobban rettegtek az európai autóipari szereplők, különösen az olyan márkák, mint az Audi, a Porsche vagy éppen a Lamborghini (csak hogy az olaszok se maradjanak ki a keretből a hangos igenjük miatt). Bár Németország nemmel szavazott, Kína tudja, hogy az autóipar a legérzékenyebb pontja az EU-nak – és egyáltalán nem biztos, hogy Scholz kancellár „nein”- ja elegendő lesz ahhoz, hogy Peking ne használja ki a legkézenfekvőbb lehetőséget a bosszúra.
A Volkswagen vezérigazgatója, Oliver Blume a szavazást követően BMW-s kollégájával együtt azonnal a vámok eltörlését követelte az Európai Bizottságtól, egyben arra kérte a kínai vállalatokat, hogy európai befektetésekkel próbálják meg elkerülni az extravámokat. (Magyarország ebben is előrébb jár: a BYD Szegeden építi első európai gyárát.) Az Európai Bizottság azonban inkább izompolitikai játéknak fogja fel a kereskedelmi háborút, és máris közölte: minden kínai lépést az elektromos járművekkel kapcsolatos intézkedések megtorlásaként tekint, és ennek megfelelően jár majd el.
Bár a felek között elméletileg még folynak a tárgyalások a büntetővámok esetleges eltörléséről (az EB szerint a kínai gyártók exportcsökkentéssel vagy árdrágítással válthatnák ki azokat), nem valószínű, hogy az éppen kirobbant háború egy asztalnál már az elején véget is ér. Kína a közeljövőben a szó legszorosabb értelmében vett megosztó politikát fog folytatni: a nemmel szavazó tagállamoknál az üzlet megy tovább elvét érvényesíti, az igennel voksolóknak azonban alaposan oda fog csapni, ahol az a legjobban fáj.
A tőzsde természetesen azonnal reagált a kínai bejelentésekre. Az európai, Kínával kereskedelmi kapcsolatban álló autó- és italgyártók részvényei gyors esésbe kezdtek: a BMW papírjai több mint 3, a Mercedes-Benzé 2, a francia italvállalat, a Rémy Cointreau egyből 9,3, míg a Pernod Ricard részvényei 4,6 százalékot zuhantak. Pedig még csak most kezdődik.
***
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Donald Trump kilenc év után ismét Pekingbe látogatott, hogy Hszi Csin-pinggel tárgyaljon a feszült amerikai-kínai kapcsolatok enyhítéséről.
Az uniós pénzekért pedig nagy árat fog fizetni Magyar Péter a szlovák szerző szerint.
Pénteken folytatódnak Hszi Csin-ping és Donald Trump tárgyalásai.
Fából vaskarika: az EU vezetése úgy akar tárgyalni, hogy közben nem ismeri el Afganisztán de facto vezetőit.
Az amerikai elnök szerdán érkezett Pekingbe második elnöki ciklusának első hivatalos kínai látogatására.
Könnybe lábad az ember szeme: Ursula leírta, hogy ez az egyik legfontosabb feladatuk.
A sport világában nem fogadták egyöntetű lelkesedéssel a lehetséges kinevezést.
A volt helyettes államtitkár kifejtette, fizetésének hat havi összege jár neki juttatásként, amit elvár Magyar Pétertől, hogy kifizessen.
