Más üzleti kultúra, eltérő felfogás
A SAIC ellen hozott kemény büntetés ilyen szempontból inkább tűnik erős figyelmeztetésnek Kína felé, semmint adatokon alapuló, valós szubvencióellenes intézkedésnek. Fogalmazhatunk úgy is: az Európai Bizottság éppen erőszakosan elkezdte oktatni Pekinget arról, miként tartsa tiszteletben a tekintélyét. Ahogyan a dokumentum is fogalmaz: a különböző vámok egyik legfőbb oka a kínai gyártók „eltérő együttműködési hajlandósága” volt. Míg az Európa meghódítására készülő BYD „jó fiú” volt, és igyekezett a lehető legszorosabban együttműködni az Európai Bizottsággal, a nyilvánvaló üzleti titkokat kivéve megadva annak minden szükséges információt és dokumentumot, a SAIC lett a fekete bárány, amely viszont nem sok jelét mutatta a kooperációnak.
A vállalat nem nagyon reagál az újságírói megkeresésekre az extravám kapcsán (hallgatása maga a probléma), bennfentes információkból és néhány kósza közleményből azonban kialakul, mi történt a szubvencióellenes vizsgálat alatt. A SAIC gyakorlatilag megtagadta az együttműködést az EB-vel. Az ellenkezésének számos összetevője volt. Aggódott az információbiztonság miatt, a saját beszállítói sem adtak meg neki érzékeny adatokat (amiket továbbíthatott volna Brüsszelnek), továbbá arra hivatkozott, hogy Ursula von der Leyen csapata olyan szenzitív infókra is igényt tartott, amelyeknek alapjaiban köze sem lehet a vizsgálat tárgyához: ilyen volt például az autókban használt akkumulátorok kémiai összetevőinek pontos képlete.
Mindez alapjaiban véve hihető érvelés, a BYD és a Geely azonban megoldotta a saját hasonló problémáit: előbbi a nemzetközi ügyvédi irodák bevonásán túl külön brüsszeli szakértőket és lobbistákat is felfogadott, hogy pontosan tisztában legyen azzal, mi az, amit kötelezően meg kell tennie – és mi az, amire udvariasan már nemet mondhat anélkül, hogy Brüsszel haragját kivívná vele. Ahogyan Stephen Dyer, az AlixPartners globális tanácsadó cég főnöke fogalmazott: ha megnézzük a különböző kínai autógyárakra kivetett extraadók nagyságát, pontosan láthatjuk, melyik volt jobb a vizsgálat alatt az Európában folytatott PR- és lobbitevékenységben, vagyis melyik vállalat volt nyitottabb az üzleti kulturális különbségek értelmezésére és befogadására.