ehhez pedig megfogták a vállalat leginterszekcionálisabb – vagyis egyszerre a lehető legtöbb „elnyomott kisebbséghez tartozó” tagját: többek között egy fekete queer és transznemű személyt, egy bi-romantikus aszexuálist, egy transznemű és egy pánszexuális gyermek anyját. Majd bejelentették, hogy az ő tanácsaik mentén megreformálják a névmásokat és a karakterek szexuális orientációját is.
Maga az ügyvezető producer, Latoya Revaneau fejtette ki, hogy konkrétan
szándékosan meleg agendát valósít meg, és direkt ad némi queerséget a gyermekműsorokhoz.
Sőt, kollégája, Allen Martsch gyártáskoordinátor közölte, folyamatosan nyomon követik majd azt is, hogy vajon elég transznemű, biszexuális és aszexuális karaktert adtak-e egy-egy műsorhoz. Karey Burke vállalati elnök pedig kijelentette, hogy támogatja, hogy „sok, sok-sok LMBTQ+-karakter szerepeljen a történeteikben”, és megerősítette a cég ígéretét, hogy a képernyőn látható szereplőinek legalább 50 százaléka szexuális és faji kisebbséghez tartozik majd, kezdetnek pedig betiltották például a nemek szerinti üdvözlést a tematikus élményparkjaikban (ennyit a kis hercegnőkről).
Pánszexuális Péter és örömszerzés kisgyerekeknek
A genderügyi túlkapások megihlették Gerard Bakert, a The Wall Street Journal kolumnistáját, aki hosszú, szatírával indított írásában tett gúnyos javaslatokat a Disney tovább woke-osítására, hogy „a ciszgender-fehér-patriarchátus ideológiáját” maguk mögött hagyják.
Szerinte minimum fiatal, kritikai gendertanulmányok szakon végzett frissdiplomás menedzsergárdát kell alkalmazni; a „fehér” szó miatt meg kell változtatni például a „Hófehérke és a hét törpe” és más rajzfilmek címét, amelyek „már ezzel is indoktrinálják a fiatalokat és visszavetik őket az előítéletek, a sztereotípiák és az emberi biológia tudományának korába”.
Baker ötletei között szerepelt modern könyvégetések megrendezése, illetve a klasszikusok újradolgozása, például Pánszexuális Péter története szólhatna egy fiúról, aki soha nem nő fel, és örömmel közeledik kalózokhoz, tündérekhez és elveszett kisfiúkhoz; Dumbo pedig műtétek segítségével érhetné el, hogy fiúelefántból lány, és sikeres cirkuszi előadó lehessen. Baker szatírájában javasolta azt is, hogy
minden 5 évnél idősebb gyerek, mielőtt belép a Disney Worldbe, essen át egy egész napos érzékenyítő tréningen,
ahol megismeri a szexualitás szivárványának minden spektrumát, mielőtt belépne az ideológiailag kellően jól átformált parkba. (Majd rámutatott a problémákra: a szexuális érzékenyítési programok ötéves korúak számára, a rasszista bélyeg rásütése minden fehérre, s ezáltal a kirekesztés erősítése, ami végtére is a hirdetett toleráns társadalom ellentéte, amelynek létrehozásában a Disney is komoly szerepet visz azáltal, hogy milliárdnyi gyerekhez juttatja el narratíváit).
Nyílt sisakos elbukás
Chapekék aztán vendégül látták DeSantisék ádáz ellenfelét, az Equality Florida nevű lobbicsoport vezetőjét, aki vad összeesküvés-elméletekkel hergelte a dolgozókat, miszerint a kormányzó el akarja venni a gyerekeiket és kriminalizálni a puszta létezésüket; mire a cég vezetősége megígérte, hogy mindent megtesznek az új családvédelmi (általuk természetesen melegellenesnek nevezett) floridai törvény ellen.
Sokba került ez a dolog:
a csörtével a jelek szerint Chapekéknek sikerült elbuknia a vállalat floridai bőkezű adókedvezményét,
hiába próbálták némi pénzzel is megolajozni utóbb a kapcsolatot.
Alighanem ez lehetett az egyik utolsó csepp a pohárban (ha nem vesszük hozzá, hogy a főellenség DeSantis megtartotta kormányzói székét, vagyis ez irányú elmozdulás nem lett várható): Chapek ment, Iger visszatért.
Úgy tűnik, vége a woke-paradicsomnak, mégpedig a lehető legtermészetesebb módon: a tömegeket, a fogyasztókat egy bizonyos körön túl egyszerűen nem érdekli egy hangos kisebbség által hirdetett mozgalom. Nagy, látványos pálfordulásra, mint például az Elon Musk által megszerzett Twitternél, aligha lehet számítani: inkább csak „felmenő rendszerben” kopnak majd ki, szorulnak vissza a woke rajzfilmek.
Mert divatos ideológia ide vagy oda, a Disney egy nagyvállalat, részvényesekkel – akiknek a pénz beszél, a – nonbináris, vallástalan, macska identitású – kutya pedig ugat.