Az EU december elejétől betiltja az orosz kőolaj importját. Nagyon úgy tűnik, hogy ez a lépés újabb szög lesz az európai gazdaság koporsójába.
Még június elején született meg az a szankciós döntés, amelynek értelmében december 5-től tilos a nyersolaj importja Oroszországból. Ugyanez a szankció a finomított kőolajtermékek esetében jövő év február elejétől vezeti be a tilalmat.
Ugyanakkor úgy tűnik, a földgázhoz hasonlóan az olajszankció is a leghangosabb országokat érinti majd a legérzékenyebben.
Az éves európai olajbehozatal nem kevesebb, mint negyedét Oroszország biztosította eddig. Az Európai Bizottság kalkulációi szerint a tilalom az év végére már az Európába irányuló orosz kőolajkivitel mintegy 90 százalékát fogja érinteni, ez pedig óriási csapást mér az orosz kereskedelemre, jelentős összegtől fosztva meg a háborús gazdaságot.
Moszkva természetesen a szankció hírére azonnal lépett, és erősebbre fűzte olajkapcsolatait Kínával, amely importjának mintegy 20 százalékát néhány hónapon belül az Oroszországból származó termékek, köztük a kőolaj fogja kitenni. Peking különösen jól jár az európai szankciókkal: sokkal nagyobb mennyiségben és sokkal olcsóbban tud olajat vásárolni Oroszországtól, nem beszélve arról, hogy a beszerzett mennyiség egy részét – a gázoz hasonlóan – sokkal magasabb áron el tudja adni Európának,
India szintén segíti az orosz gazdaságot, és továbbra is vásárol Moszkvától: jelenleg a szükségleteik 10-14 százalékát fedezik orosz kőolajból. Ha ez nem lenne elég: az árak inflálódása és az új ázsiai piacok miatt Oroszország eddig több tízmilliárd dollár bevételre tett szert a háború kezdete óta az olajexportból, így az „orosz medve térdre kényszerítése” indok Ursula von der Leyen szájából különösen bizarrul hangzik.
Az orosz olaj betiltása várhatóan még nagyobb lyukat üt az Unió energiabiztonságán, és kontraproduktív jellege miatt az amúgy is tomboló energiaválságot fogja elképzelhetetlen mértékben súlyosbítani. Helima Croft, az RBC Capital Markets LLC ügyvezető igazgatója nem sokat köntörfalazott, amikor kimondta: „az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságával nézünk szembe”. Croft szerint a helyzetet súlyosbítani fogja az egyes európai kormányok részéről várható populista ellenreakció, amellyel a szankciók miatt keletkezett megélhetési válságot akarják majd kezelni, és minden erejükkel a fogyasztói árak megfizethetőségére fognak összpontosítani.
A probléma pontosan ugyanaz, ami a földgáz esetében:
A tagországok vezetői persze próbálkoznak új szerződéseket kötni új partnerországokkal, de a globális kapacitáshiány a földgázhoz hasonló csapdába kergeti őket.
Olaf Scholz német kancellár pár hete a közel-keletre utazott, hogy bevásároljon energiából. Az Egyesült Arab Emírségben sikerült megkötnie egy több évre szóló, rögzített és horrorárban megállapított szerződést LNG-vásárlásra, igaz, az idei szállítmány mindössze egyetlen tankernyi, 137 ezer köbméter lesz, ami a vicc kategóriába tartozik a jelenlegi helyzetben.
A kőolaj esetében hasonló eredményességre számíthat Európa. Az elsődlegesen kiszemelt országok természetesen az energiában gazdag közel-keletiek, ám az EU súlyos válságán ők sem fognak tudni enyhíteni. Monica Malik, az Abu Dhabi Kereskedelmi Bank vezető közgazdásza a héten erős figyelmeztetést küldött az Institute of International Finance washingtoni konferenciáján. Mint mondta:
Az igazi bomba azonban az OPEC+ bécsi találkozóján robbant, ahol kiderült: a közel-keleti kartell csökkenteni akarja az olajkitermelést, ami az árak robbanásához fog vezetni. Szaúd-Arábia egyben értetlenségének adott hangot adott az orosz kőolaj ársapka ötlete kapcsán, amelyet zavarosnak és a piaci árszabályozással ellentétesnek titulált. A találkozó után világossá vált, hogy
ennél rosszabb hírt pedig nem is kaphatna a saját csapdájában vergődő Európai Unió.
A kérdés – akárcsak a gáz esetében – itt is adja magát: honnan fog Európa olajat szerezni, hogy a Moszkvára kivetett szankció miatti pótolni tudja a kiesést? Martijn Rats, a Morgan Stanley európai energiastratégája csak a vállát tudta vonogatni. „Ahogy az olajpiac jelenleg kinéz, erre nagyon nehéz felelni. Mindannyian fellélegeznénk, ha tudnánk a választ. De nem tudjuk” – mondta.
Mivel az EU nem rendelkezik elegendő olajtartalékkal, az egyetlen megoldást a folyamatos importszállítások jelentenék a számára.
Ahogyan egy uniós diplomata megfogalmazta: „a jólétünk az Oroszországból érkező olcsó energián alapult”. Kemény tél vár Európára.
Fotó: 123rf
A mai Péter Magyar azért hasonlít egykori önmagára, csak most az idegeli be, ha nem róla szólnak a hírek, nem vele van tele sajtó.
Különösen a média- és intézményépítés terén.
A Mi Hazánk elnökhelyettese a Hotel Lentulaiban fejtette ki véleményét a Tisza Párt elnökéről, aki ismét helyretette a hozzá lojális ellenzéki portált.
Az áttekintés a Telex, a 444, a HVG, a Mandiner, a PestiSrácok és a Magyar Nemzet cikkeire támaszkodik.
A résztvevők egymásnak estek azon, mi is a különbség a szankció és a megtorlás között.
Magyar Péter EP-képviselője igyekezett gyorsan kereket oldani a Mandiner riportere elől.
Ezek mindent el akarnak venni.
A nemrég Magyarországon is bemutatott Merkel-sikerkönyv szerzőjével az exkancellár örökségéről, európai hatásairól és az osztrák gazdaság állapotáról is beszélgettünk.
