Meg kell óvnunk a készleteinket – Nagy István a Mandinernek

2022. szeptember 21. 6:00
Lesz-e elegendő élelem és tűzifa? Az agrárágazatok állami megsegítéséről és a szektorban szükséges szemléletváltásról kérdeztük Nagy István agrárminisztert.

Maráczi Tamás interjúja a Mandiner hetilapban.

Lesz-e áram és élelmiszer megfizethető áron? Ilyen és ehhez hasonló életbe vágó kérdések foglalkoztatják ma az embereket. Biztosítva van az ország élelmiszer-ellátása?
A leghatározottabban ki tudom jelenteni: zavartalan a hazai élelmiszer-ellátás. A Magyarországon megtermelt élelmiszer normális esetben húszmillió ember ellátására elegendő, aggodalomra nincs tehát ok. Az persze tény, hogy az aszály terméscsökkenést eredményezett, de hogy érthető legyen: 5 millió tonna búza szokott teremni, idén 3,9 millió tonna termett, Magyarország lakosságának szükségletére, az állatok takarmányozására és a vetőmagra összesen 2,5 millió tonnára van szükség, a biztonságos ellátáshoz tehát bőséggel elegendő készletünk van.

Nagy István a műszaki és biotechnológiai kutatás­-fejlesztéssel, innovációval foglalkozó Glia Kft. tarnabodi üvegházában 2022. június 30-án <br> Fotó: MTI / Komka Péter

Vagyis a többlet lett szűkösebb.
Igen, konkrétan az exportunk lesz kisebb a szokásosnál. Éberségre azonban szükségünk lesz, az aszály ugyanis nemcsak Magyarországot sújtja, hanem Európa területének 46 százalékát. Ráadásul a szomszédunkban dúló háború mindkét résztvevője jelentős gabonaexportőr, ezért a világpiacon hiányzik a gabona. Nekünk most meg kell óvnunk a készleteinket, hogy a szükségleteinken felül ne legyen export belőle. A csábítás nagy, mert a gabona világpiaci ára most magas. Jelentős a piaci igény, már a háború kitörése után csak Szabolcs-­Szatmár-Bereg megyében 55 ezer tonna gabonát kötöttek le holland nagykereskedők. Nem véletlen, hogy meg kellett lépjük a megfelelő védekezési intézkedéseket, bejelentési kötelezettséget vezettünk be az exportra szánt gabonánál és az olajos növényeknél.

Búzából több termett, mint amennyire szükségünk van, kukoricából viszont kevesebb”

A gabonahiány tehát az exportban fog megmutatkozni. Ez milyen kiesést jelent majd a költségvetésnek?
Nyilvánvalóan hiányozni fog az agrár-külkereskedelem mérlegéből, hiszen a gabonaexport jelentős tényező a magyar gazdaságban. 3 millió tonna kukorica és majdnem ennyi búza, összesen 5 millió tonna gabona kiesése várható az exportpiacról, ami számottevő tétel. De a legnagyobb hátrány természetesen a gazdálkodókat éri, a költségvetés csak ezután következik.

A búza rendben van, ám az aszály miatt a kukoricatermés odalett: egymillió hektár területen ment kárba a termés. Hogyan lehet ezt pótolni?
A kukorica helyzete valóban súlyosabb. Búzából több termett, mint amennyire szükségünk van, kukoricából viszont a történelmi léptékű aszály miatt kevesebb. A búza-, az árpa- és a rozstermésünk egy részét ezért a kukorica pótlására kell fordítania 
az ágazatnak, ami ugyancsak gyengíti majd az exportkapacitásainkat. Most importból igyekszünk minél nagyobb kukoricamennyiséget beszerezni, hogy biztosítsuk az ellátást, így nem kell kellemetlen korlátozási dilemmákat megoldanunk. Rosszabb esetben ugyanis felvetődhetne egy etikai kérdés: szabad-e ilyen helyzetben ipari felhasználásra fordítani kukoricát, szabad-e engedni a bioetanol- és izocukor-előállítást, ha ezzel a takarmányellátás biztonsága válik kérdésessé?

Fotó: MTI / Ujvári Sándor

A globális élelmiszerválság fő oka, hogy az ukrán gabonaszállítmányok a harci helyzet miatt sokáig nem tudták elhagyni Ukrajnát. Milyen összefüggésben áll ez a magyar gabonahelyzettel?
Ukrajnában 22 millió tonna gabona ragadt be, de ez igazából nem 22 millió tonna, hanem háromszor annyi. Ez a félelmetes. Ugyanis ami a raktárakban rekedt, az a tavalyi termés. Az idei termés valahol a földeken várja, hogy betakarítsák, nincs helye ugyanis a raktárakban. És mivel sem a tavalyi, sem az idei termésből nem jutottak pénzhez az ukrán gazdák, nem is vetnek. Így a harmadik évi termés is veszélybe kerülhet. Ez olyan fokú gabona-, majd élelmiszerhiányt generálhat a világ számos pontján, hogy az súlyos társadalmi feszültséghez vezethet: az éhínség a migráció felerősödését okozhatja, az elszabaduló migrációs válság pedig képes lehet lángba borítani a világot.

Olyan fokú gabona- és élelmiszerhiány lehet a világ számos pontján, hogy az súlyos társadalmi feszültséghez vezethet”

Az aszály miatt a takarmánynövények sem termettek olyan ütemben, mint korábban. Mekkora a baj az állattenyésztésben?
Nagyon nehéz helyzetben van az állattenyésztés is. Az idei aszály sajátossága nem az, hogy 10-20 százalékkal kevesebb a termés, hanem hogy vannak régiók az országban, ahol egyáltalán nincs termés. Nem véletlen, hogy az ország más részéről való takarmányátszállítás költségeit az állam átvállalja a gazdáktól – ez egy 3 milliárd forintos alap. A hibás uniós szankciók miatt olyan energiadrágulás van, hogy azt a gazdák nem tudják kitermelni, a többletköltségek így szükségszerűen megjelennek az élelmiszerárakban. Ezért a magyar kormány – a világon elsőként – a családok védelmére ársapkát vezetett be az alapvető élelmiszerekre.

Aszály, terméskiesés, növekvő költségek, emelkedő élelmiszerárak, szűkülő piac, veszélybe kerülő agrárvállalkozások. Milyen intézkedésekkel próbálják fékezni a negatív spirált?
A kis- és nagytermelők különböző módon reagálnak ezekre a jelenségekre. A legkisebb termelők számára 15 ezer eurós, azaz 5 millió forintos támogatást biztosítunk úgy, hogy nem kell hozzá önrész. Ez a támogatás a túléléshez ad segítséget. A gazdálkodók többségének lehetőséget adunk hitelfizetése fel­függesztésére egészen 2023. december 31-éig – hogy ne az legyen az egyetlen választási lehetőségük, vagy hitelt törlesztenek, vagy takarmányt vásárolnak. Fontos, hogy aki igénybe veszi ezt a hitelmorató­riumot, azt nem érheti hátrányos banki minősítés a következő hitelfelvételnél. A másik, hogy a gazdák megfizethető költségszinten tudjanak forráshoz jutni a termelés finanszírozásához, ezért kedvezményes, jelenleg 3 százalékos kamatozású hitelt nyújtunk nekik. A folyamatos öntözési lehetőség fenntartásáért 1,4 milliárd forintot juttattunk pluszban a mezőgazdasági területek öntözését kiszolgáló állami öntözőművek számára a megnövekedett energiaköltségekre. Tízezer gazdának adunk támogatást az aszálybiztosításához, ráadásul a díjtételek 65 százalékát az állam átvállalja. Végül pedig ott lesz a kárenyhítési alap: a gazdálkodási év végéig a gazdálkodók bejelentik az idei káraikat, utána a rendszer összesíti őket, és kiszámolja, mekkora kárenyhítés fizethető ki az egyes gazdálkodóknak, majd ennek ismeretében a kormány jövő februárban tud dönteni az alapról.

Fotó: MTI / Czeglédi Zsolt

Visszatérve a készleteink védelméhez: eddig milyen mezőgazdasági termékekre vezettek be kiviteli tilalmat?
Még tavasszal a gabonafélékre és az olajos növényekre, legutóbb pedig a tűzifa került be ebbe a körbe. Az emberek életét ugyanis az élelmiszer-ellátás mellett a fűtés és az energiakérdések határozzák meg.

A kormány tűzifarendelete azért sokakat megijesztett.
Ez a baloldal által gerjesztett mesterséges politikai felháborodás volt Budapest belvárosában. Az emberek azonban értik, hogy az Európát sújtó energia- és gázválságban fel kell készülni a téli hónapokra. Tegyük hozzá, hogy az egész energiaválság és gázhiány legfőbb oka az elhibázott brüsszeli szankciós politika. Nekünk azonban arra is fel kell készülnünk, ha hiány lép fel, és pánik alakul ki a tűzifapiacon, az emberek maguk veszik majd kezükbe a probléma megoldását. Akkor nem lesz természetvédelem, nem fog számítani, mi védett növény és mi nem, mert senki nem akar megfagyni.

A hibás uniós szankciók miatt olyan energiadrágulás van, hogy azt a gazdák nem tudják kitermelni”

Nincsenek tehát veszélyben a magyar erdők?
Nincsenek. Éppen azért hoztuk meg ezeket a szabályokat, azért tisztáztuk a kérdést, hogy a politikai hajcihő után megnyugvás legyen. Az erdőgazdálkodástól, az erdészektől nem kell félteni az erdőt: az ő munkájuk éppen az, hogy védjék. Megkérdezhetjük a baloldali pécsi vagy tatabányai polgármestert, vajon miért fával tüzelik a kazánjaikat, miért fával oldják meg a távfűtést. Ha helytelenítik a rendeletet, elzárhatjuk a tűzifát… De mit fog akkor szólni a lakosság?

A fenntartható erdőgazdálkodás alapja, hogy kevesebb fát termelünk ki az erdőkből, mint amennyit teremnek, vagyis marad tűzifatartalékunk. Marad?
400 millió köbméter faanyag van az erdeinkben, ennek az éves növekménye 13 millió köbméter. Ebből használunk fel nettó 6,5-7 millió köbmétert. Tehát a többlet felét használjuk csak fel, felelős gazdálkodás zajlik. Ha viszont nem nyúlnánk e többlethez, akkor jelentős társadalmi rétegeket hagynánk megoldatlan problémával. A tűzifa esetében ezért teljes kiviteli tilalmat rendeltünk el, és hatósági árat vezettünk be az erdészeti telepeken átvehető fára. Az erdőgazdaságok most is azon dolgoznak országszerte, hogy minden háztartásnak tudjanak tíz köbméter fát biztosítani, ami a fűtési szezonra átlagosan elegendő.

Betakarítás után, szüret előtt állunk. Hogyan hatott a válság a borászatok gazdálkodására, a borpiacra?
A borágazatot nem az aszály viselte meg, hanem a covidhelyzet. Sokan rendezkedtek be arra, hogy a saját éttermükben, panziójukban értékesítik a boraikat. De a turisztikai szezon, a fesztiválok elmaradtak, megritkult a közösségi élet. Kétszer kellett beavatkoznunk: először 2,1 milliárd, majd 1,5 milliárd forintos csomaggal segítettük az ágazatot, hogy a piaci kiesést pótolni tudjuk.

Milyen lesz az idei szőlőtermés?
A mostani esztendőben 20 százalékkal kevesebb termés várható. De a napsütéses időjárás miatt jó minőségű évjárat lesz. Nincs a pincékben óriási felhalmozott bormennyiség, a piac kiszippantotta a tartalék jelentős részét, ezért nem kellett bevezetni semmilyen kényszerintézkedést, nem volt zöldszüret, sem kényszerlepárlás. És ha nem lesz újabb járvány, akkor jó reményeink vannak e szektorban. A magyar borásztársadalom nagy része innovatív, érzékeny a piaci folyamatokra, és nemcsak piac­követő magatartást folytat, hanem piacbefolyásolót is. A könnyű, illatos borok, majd a rozék időszaka után itt van a habzóborok és a kézműves pezsgők ideje, ezek áttörték a piacot, új fogyasztókat értek el.

Fotó: Földházi Árpád

Az aszály és egyéb természeti jelenségek alkalmazkodásra késztetik majd a gazdákat, más szemléletre lesz szükség. Milyen új technológiákban, fejlesztésekben gondolkodnak, milyen vízgazdálkodási tervek vannak a tárca asztalán?
Valóban szemléletváltásra van szükség. Arra, hogy felismerjük: a víz nem katasztrófát, hanem az életet jelenti. Meg kell változtatni azt a hozzáállást, hogy ha vízbőség van, akkor gyorsan el kell vezetni. Az látszik, hogy nagyon egyenlőtlenül hullik a csapadék: amikor esik, akkor rendkívül intenzíven esik, amikor pedig nem, akkor hosszú ideig nem. Ezért gazdálkodnunk kell a vízzel. Ki kell építeni a tározókapacitásokat, hogy bővíz idején be tudjuk tárazni a vizeket. Ez tározótavak kiépítését, a meglévő csatornák kikotrását, illetve új csatornák kiépítését is jelenti. A vizet a talajban is kell tárolnunk, hiszen ez a vízfelület hűti a környezetet, megköti a port, mérsékli a légköri aszályt, illetve emeli a talajvízszintet. Másrészt fontos, hogy az öntözés nem veszélyeztetheti az ivóvízbázisunkat. A fúrt kutakból, a talajvízből való öntözést nagy fenntartásokkal kell kezelni. Ehelyett a felszíni vizeinkből kell gazdálkodnunk, és erre jó esélyünk van: kevesebb víz érkezik be az országba, mint amennyi távozik tőlünk. A kettő különbözetét kellene kihasználnunk, ez óriási lehetőség. A magyar gazdatársadalom kész arra, hogy saját eszközeivel kitisztítsa, majd igénybe vegye a régi csatornahálózatot. A főművek kivitelezése már nagyobb költség, és itt szükséges lesz, hogy megemeljük a nagy folyóink víztestszintjét. A legfontosabb beruházás a csongrádi vízlépcső megépítése, azzal a Tisza és a Körösök vízszintje egyszerre megemelkedne – ez szükséges ahhoz, hogy a mellékágrendszerbe bejusson a víz, illetve hogy a talajvízszint megemelkedjen. Ha nem lenne a Kiskörei vízerőmű és a Tisza-tó, idén Szolnok ivóvízellátása nagy bajba került volna.

Sorra követik a különféle államok a magyar intézkedéseket”

Egy hónapja volt egy hamvába holt gazdatüntetés. Ha a háborús krízis és vele a gazdasági válság is elhúzódik, számolnak azzal, hogy az agráriumban is lesznek elégedetlenségek?
Bízom az emberek bölcsességében. A gazdák bölcsességét már megtapasztalhattuk. Átlátnak a baloldal által gerjesztett politikai akciókon. Kialakult egy stabil és erős szövetség a kormány és a gazda­társadalom között. A vidékfejlesztésre ebben a ciklusban háromszor annyi jut, mint korábban. Szerintem az emberek látják, hogy a világ más részein hogyan kezelik a válságot, láthatják, hogy sok területen Magyarország a jó példa: sorra követik a különféle államok a magyar intézkedéseket, például az ársapka bevezetését, a támogatásokat, amelyekkel a kormány a családokat akarja megvédeni. Ebben a krízisben észlelhetjük igazán, hogy a rezsicsökkentés mekkora védelem. Látni kell azt is, hogy az ukrajnai háborúra adott válaszként Brüsszel olyan szankciókat vezetett be, amelyek az európai lakosságot is sújtják. Az elégedetlenség éppen emiatt növekedik. Végtelenül szomorú, hogy az európai politikai közösség nem azonnali tűzszünetet és tárgyalásokat követel, hanem szankciókat hoz. Már nagyon várom, hogy eljöjjön végre a politikai megvilágosodás Európa nyugati felén is.

Nagy István
1967-ben született Újfehértón. Agrár­mérnöki diplomáját a Pannon Agrártudományi Egyetemen, mérnök-tanári képesítését a Buda­pesti Műszaki Egyetemen, PhD fokozatát a Nyugat-magyarországi Egyetemen szerezte. Közel húsz­éves oktatói pálya van mögötte állattenyésztéstanban. 1988-tól MDF-, 1999-től Fidesz­-tag. 2006-tól Mosonmagyaróvár alpolgármestere, 2010-től 2014-ig polgármestere. 2010 óta országgyűlési képviselő, 2014 és 2018 között a Földművelés­ügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, 2018-tól agrárminiszter. Nős, két gyermeke van.

Nyitókép: Földházi Árpád

Összesen 57 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés