Na innen következik a komolyabb része a sztorimnak!
Az irodában egy hölgy és egy úr fogadott kedvesek megértőek voltak. Hosszas bocsánat kérések közepette nyomatékosították, hogy nekem kell majd írni a légitársaságnak, hogy megkapjam a 250 EUR kompenzációt. Ha nem írok, biztosan nem kapom meg. Majd elkezdtük az átfoglalást. 13 órakor indul Berlinbe majd onnan 16:25-kor Mallorcára. Gondoltam szuper ez könnyen ment.Igen ám, de közben már kiírták, hogy a Berlini is késni fog. Az ügyintéző mondta, hogy nyugodjak meg írt a foglalási számom mellé egy kommentet és áttesznek este 20:30-ra (mert akkor is megy egy járat Berlinből Mallorcára) ha nem érném el a gépet. Mivel 15 óra után indult a gép Berlinbe, már biztos volt, hogy nem fogom elérni a csatlakozást.
Leszálltam Berlinbe, futottam a kapuhoz, és még ott volt a gép, a lépcső is csatlakoztatva volt, de nem engedtek rá felszállni, hiába magyaráztam mi történt. Ki kellett mennem az ügyfélszolgálathoz, hogy biztos legyek abban, hogy áttettek az esti járatra. Kimentem, ahol találtam egy hölgyet és pontosan elmeséltem neki, hogy mi történt.
Erre a válasza: És?
Kezdtem ideges lenni.. Szóltam neki a kommentről és hogy tegyék át az esti gépre a jegyem. Amire feszülten válaszolt: ilyen nincs. Elmondtam neki még egyszer, de már emeltebb hangon. Azt mondta, értsem meg az esti járat is tele. A gép 189 férőhelyes de 194-en vettek jegyet. Másnap reggel megy 7-kor járat Mallorcára, arra még lát 1-2 helyet, de hotel szobát nem tudnak adni, mert mindegyik fullon van. Aludjak a terminálon a padokon.