Puskapor alattunk: sosem lesz nyugtunk a Balkán miatt

Magyar szemmel a Balkán – ezzel a címmel tartottak minikonferenciát a Balaton-felvidéki Salföldön, a 7. Salföldi Dalföld fesztiválon június 25-én, szombaton délután.

Mit is nevezünk Nyugat-Balkánnak?

– tette fel a kérdést Szakáli István Lóránd, a Századvég vezető elemzője. Szerinte földrajzilag a volt Jugoszlávia, kiegészítve Albániával; ugyanakkor a magyar külpolitikában és az EU szóhasználatában Horvátország és Szlovénia nem tartozik a Nyugat-Balkánhoz. Így marad hat ország, összesen 18 milliós lakossággal. 

Szerbia deklaráltan katonailag független ország. Koszovó szeretne csatlakozni a NATO-hoz, de problémája van a nemzetközi elismertséggel, ugyanis a világ 193 országából csak 97 ismeri el a függetlenségét, és Európában többek között Románia, Spanyolország, Szerbia, Görögország és persze Szerbia is elutasítja a függetlenséget.

Az EU-s csatlakozás ügyében leginkább előrehaladott állapotban Szerbia és Montenegró van, de megrekedtek a tárgyalások. Nincs például csatlakozási perspektíva, azaz nem tudják, mikor lehetnének tagok: mi 2025-re szeretnénk őket behozni, de ez sok nehézségbe ütközik. Észak-Macedónia 2005 óta várakozik tagjelölt státuszban, akkor kapta meg azt a státuszt, amit Ukrajna épp most; és Albánia is 2015 óta tagjelölt.

A Balkánon instabilitás és hatalmi vákuum van

– hangsúlyozta az elemző. A többségük igyekszik taggá válni, de a folyamat nem halad előre.

A közvélemény-kutatások szerint ezek a nyugat-balkáni társadalmak egyre EU-szkeptikusabbak, csalódottak. Ezt fokozza az, hogy hirtelen tagjelölti státuszt kapott Ukrajna és Moldova, pedig itt vannak húsz éve várakozó országok is. 

Mivel a térség a szomszédságunkban van, érdekünk hogy béke és stabilitás legyen ott, emellett jó viszonyt szeretnénk velük ápolni. Gazdaságilag itt van a legtöbb keresni valónk, van helyismeretünk, hagyományos kapcsolataink. 2010 óta tudatos külgazdaság-politikát folytatunk errefelé is. A külkereskedelmi forgalmunk azóta megduplázódott. Szerbiában, Észak-Macedóniában, Montenegróban is jelentős befektetőnk vagyunk, és növekedhet a jelenlétünk Albániában is – hangzott el a rendezvényen. 

Az előadást követően kerekasztal-beszélgetés következett Halkó Petrával, a Századég elemzőjével és Demkó Attilával, az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetőjével. A beszélgetést Rosonczy-Kovács Mihály, a Nézőpont Intézet külügyi igazgatója, a fesztivál művészeti vezetője, népzenész moderálta. 

A beszélgetés a bolgár kormányválságból indult ki (melyről a Mandiner is írt elemzést), az első kérdés az volt: miért van ennyire a nagyhatalmak érdeklődésének homlokterében a Balkán?

Demkó Attila szerint

és egyre veszít világpolitikai jelentőségéből. Ma orosz-nyugati ütközészóna a Balkán. Mint említette: Montenegró NATO-csatlakozását megpróbálta megelőzni egy orosz-szerb titkosszolgálati akció. A legoroszbarátabb EU-s tagállamok Bulgária és Szlovákia, nem Magyarország, s ennek kulturális okai vannak. Itthon nincs hagyománya az oroszbarátságnak, az ebben a két országban van. Emellett a térségbe behatolt Kína is.

A régió földrajzilag is töredezett, mivel a Balkán-hegység sokfelé vágja, ezért nem lehet egy kézben megtartani. Belátható időn belül nem lesz a Balkán olyan régió, ahol ne lenne nagyhatalmi ütközés. Erre rásegítenek a mély történelmi ellentétek, amelyeket mindig ki lehet használni különböző érdekek mentén. A puskapor ott van – hangsúlyozta Demkó. 

Sosem lesz nyugta Európának és Közép-Európának

– mondta Halkó Petra.

mert aki a magterületet uralja, az többet is ural. Mára a régi államcsínyek színes forradalmakká alakultak át. Ezek mind nagyhatalmi érdekeket szolgáltak. Európa pedig zárójelben maradt. Európa mindig is kitett volt a különféle ideológiáknak, de meg kellene találnia a saját útját: Európát az teszi erőssé, hogy erős nemzetállamok alkotják, de erről elfeledkezett. 

Közép-Európa része Szlovénia és Horvátország, nagy kulturális különbség van köztük és Albánia között – jegyezte meg Demkó Attila. A magyaroknak mindig figyelnie kellett a Balkánra – tette hozzá. Van lengyel figyelem is a térségen – ez a Három Tenger Kezdeményezés –, de Európának is Ukrajnán lesz a fókusza a következő időszakban, mivel Ukrajna nagyobb és fajsúlyosabb terület, mint az egész Balkán. Hozzátette: az egész Balkánon demográfiai hanyatlás van. A térség fontosságának oka a problémageneráló képességéből fakad, de most az ukrán-orosz konfliktus elterelte erről a figyelmet.

Kódolva van a Balkánban a konfliktus

– hangsúlyozta Halkó Petra. Mint mondta: az államok állandóan alakulnak arrafelé, az etnikai konfliktusok pedig folyamatosak a történelem folyamán. Ezzel együtt szerepe van Európa jövőjében. Az EU-nak érdekében állna, hogy gazdaságilag magához kösse a Balkán országait, hogy jobban tudja őket kontrollálni, és megelőzhesse a konfliktusokat, megőrizhesse a békét, amennyire tőle telik. A Balkán konfliktusaiba nem szabad beleszállnunk, nem a mi konfliktusaink ezek.

Pragmatikusan kell megközelíteni a dolgokat, a magyar külpolitika nem moralizál – mondta Demkó Attila. Ezzel együtt úgy látja, hogy nehéz a térségben mindenfelé nyitni és megtartani a kapcsolatokat. Ma kiemelt partnerünk Szerbia, részint a délvidéki magyarság miatt, részint gazdasági okokból, illetve onnan jön egy gázvezeték.

megértéssel kell viszonyulnunk ezen aggodalmak felé is, amelyeknek vannak valódi okai.

Jugoszlávia 23 milliós ország volt, Szerbia 6,3 milliós, Koszovó egymilliónál valamivel több. A népesség is belejátszik abba, mennyire számít egy ország. Zágrábban is haragszanak ránk, amiért sokat járunk Belgrádba, de a horvátok is fontosak maradtak számunkra.

Az utóbbi években éleződtek ki ezek a konfliktusok: addig nem kellett „választani”, azóta viszont elvárják, hogy az ő ellenségükkel ne barátkozzunk. Ilyenkor hangsúlyozni szokás a NATO- és EU-szolidaritást. Horvátország gazdasága rossz állapotban van, mégis fegyverkezik, francia gépeket vett, és ezzel francia függőséget is vásárolt. 

Végül Halkó Petra kiemelte: az EU magyar biztosa felel a bővítéspolitikáért, ez is mutatja hazánk súlyát a kérdés kapcsán. 
Más a balkáni népek géniusza, nem lehet őket egy akolba terelni, a szlovének sosem fognak kijönni az albánokkal – hangsúlyozta.

Nyitókép: Wikipedia