Támadnak a szuverenisták
A két kérdés azonban valójában egy és ugyanazon problémát érint: Bulgária őrlődését bizonyítottan korrupt és rosszul kormányzó szuverenisták, illetve korrupcióirtásban utazó, de a bolgár nemzeti érdek feladására hajlamos nyugatosok között. Trifonovék igyekeznek elhatárolódni Kiril Petkovék önfeladásától –
de ehhez bizony a bolgár politikai alvilággal kell együtt szavazniuk.
Szuverenitás-dilemmában vannak a szocialisták is, akik a Trifonov által hangsúlyozott Macedónia-kérdés mellett az Oroszország-kérdésben sincsenek egy platformon a Gazprommal szakító nyugatos miniszterelnökkel. Mikor Petkov április végén Kijevbe látogatott, Kornelia Ninova szocialista pártelnök otthon világossá tette: ha Bulgária fegyvert szállít Ukrajnának, kilépnek a koalícióból. Mindebből csak azért nem lett valóság, mert Ninova pontosan tudja: a szinte teljesen megsemmisült szocialisták akár még ki is eshetnek a parlamentből, ha a kormány bukása után ismét választás lesz. Ezért a szocialisták kénytelenek voltak lenyelni a bolgár fogyasztás 90 százalékát kitevő orosz gázimport általuk ellenzett leállítását is.
Eközben Petkov számos olyan találkozót bonyolított az elmúlt hónapokban, amelyek okoztak némi felhördülést a bolgárok hazafias felében: az Egyesült Államokban úgy tárgyalt az észak-macedón EU-csatlakozással szembeni vétó, illetve az orosz gáz feladásáról, hogy közben az amerikai fél messze a miniszterelnökök tárgyalópartneri szintje alatt,
az elnöki nemzetbiztonsági tanácsadó és a külügyminiszter-helyettes (!) szintjén fogadta Bulgária kormányfőjét.
Kormánybuktatás főpróbával
Ezer kisebb konfliktus mellett mindez így összességében hozta el a vég kezdetét, s a vég maga az elmúlt napokban menthetetlenül közeledni látszott. Bár Petkov abban reménykedett, hogy a koalícióból kifaroló ITN képviselőcsoportja pont úgy szakad majd, hogy az abszolút többséghez szükséges 121 képviselő megmarad majd a kormány mögött, ez nem történt meg, a miniszterelnöknek még az ITN-es dezertőrökkel együtt is hiányzik hat mandátum a kormányzóképes többséghez.
Az ellenzék pedig – amelyben pillanatnyi érdekközösségre talált a kormányzásból kiszorított Boriszov-féle GERB, az állami pénzek környékéről elkergetett DPSZ, az oltás-, NATO- és EU-ellenességgel kampányoló szélsőjobboldali Újjászületés és a kormánnyal frissen szembefordult szuverenista ITN – múlt hét csütörtökjén megtartotta a bizalmatlansági szavazás főpróbáját. Egy mondvacsinált, de szimbolikusan erős házszabálysértési vád örvén közösen leszedték a térképről Nikola Mincsev PP-s házelnököt: állítólag nem engedte zárt ülésen meghallgatni a nemrég lemondott Teodora Gencsovszka külügyminisztert, aki titkosított dokumentumokkal igazolta volna, hogy Petkovék kihátrálni készültek a macedón EU-csatlakozás vétózásából. A PP szerint egyébként azért nem, mert a meghallgatás bejelentésekor szó sem volt titkosított dokumentumokról, így semmi szükség nem lett volna arra, hogy az ülés zárt legyen – de ez valójában senkit nem érdekelt, hiszen Mincsev csak aperitif volt a Petkov-kormány mára várható feltátalásához.