Belső meghasonlás, karaktergyilkolászás: merre tovább, Spanyol Néppárt?

2022. április 2. 8:41
Galiciából érkezhet a Spanyol Néppárt új elnöke, miután sosem látott válság rázta meg a pártot a belső hatalmi harcok miatt. Eközben a párt az egyik tartományban együtt kormányoz a Vox-szal.

Pár nap alatt történelmi mélypontra küldte magát a Spanyol Néppárt (PP) februárban egy hatalmi harcnak köszönhetően. Az összecsapás eredménye az április 1-2-án tartott pártkongresszus, amely új vezetőt választ a pártnak. 

A történet két főszereplője a PP elnöke, Pablo Casado és Isabel Díaz Ayuso, a madridi tartomány elnöke. Az egyhetes válság február 16-án, kedden tört ki, és február 23-án, szerdán zárult le. 

A jogász Pablo Casado (1981) még 2003-ban lett a PP tagja. 2005-2013 között a párt madridi ifjúsági szervezetének volt az elnöke. Később a tartományi közgyűlésnek is tagja volt, majd José Maria Aznar volt kormányfő hivatalát vezette. 2010-ben a Friends of Israel Initiative (Izrael Barátai Kezdeményezés) nevű szervezet spanyol alapítói közt volt. 2011 óta a spanyol parlamentben képviselő.

A Néppárt 2019 áprilisában történelme legnagyobb vereségét szenvedte el a választásokon.

Mariano Rajoy volt jobboldali miniszterelnök pártelnökségről való leköszönése után a sokak által (Aznar-tanítványként) atlantista neokonzervatívnak tartott, magát liberális-konzervatívnak tartó Casado azzal az ígérettel indult az elnöki posztért, hogy ő vissza tudja hódítani a különféle botrányok miatt a PP-ből kiábrándult Ciudadanos- és Vox-szavazókat, ami azért érdekes, mert az előbbiek inkább liberálisabbak a PP-nél, az utóbbiak pedig inkább konzervatívabbak. Mikor végül legyőzte versenytársát, a volt miniszterelnök-helyettes Soraya Sáenz de Santamaríát, ezt úgy értékelte a közvélemény, mint a PP minimális jobbra tolódását, amely így visszatért hagyományos irányvonalához. Casado a „szégyenteleneknek” nevezett csoport élén állva lett a párt vezetője.

Teodoro García Egea eddigi főtitkár és Pablo Casado eddigi pártelnök, a „szégyentelenek”

Az újságírást és politikai kommunikációt tanult Isabel Díaz Ayusót 2019-ben még Pablo Casado jelölte a madridi tartományi választási lista élére, ami egyet jelentett azzal, hogy őt jelölte a tartományi elnöki posztra. Akkor a PP vesztett az országosan is kormányzó Spanyol Szocialista Munkáspárttal (PSOE) szemben.

Azonban 2021-ben már a PP nyert, Ayuso pedig a Vox és a Ciudadanos szavazataival tartományi elnök lett, mely miatt kivívta a spanyol baloldal haragját, ami szerint a Néppárt így helyben a „szélsőjobbal” működik együtt (tudni kell, hogy a Vox alapítói a PP-ből váltak ki). Az angol nyelvű liberális lapok közül a New York Times – nem bírván elszakadni az amerikai kategóriáktól – trumpistának nevezte Ayusót, a Politico pedig felforgatónak és reakciósnak titulálta. A Financial Times szerint Ayuso a spanyol jobboldal megmentője. (Ayusó nem Madrid polgármestere, hanem a Madrid-központú tartomány elnöke.) Nem mellesleg a Depeche Mode Violator című lemezéről származó rózsa van a bal alkarjára tetoválva.

Isabel Díaz Ayuso madridi tartományi elnök

 

A politikai háború már hónapok óta tartott Casado és Ayuso között, amikor kitört az az egyhetes válság, ami még mélyebbre taszította a Néppártot. 2022. február közepén ugyanis kiderült, hogy a „Génova utca 13”, azaz

a Néppárt központja illegálisan nyomoztatott saját regionális vezetője, Ayuso után,

azt remélve, hogy bele tudják buktatni egy korrupciós ügybe, azzal vádolva, hogy testvére, Tomás részese volt egy 1,5 millió eurós egészségügyi közbeszerzésnek a járvány első hullámában. Egyrészt az Ayuso-testvér bankszámlájára, másrészt egy vállalat beszállítói nyilatkozatára voltak kíváncsiak a nyomozók. Elvileg a nyomozók olyan információk után kutattak, amelyeket nem kaphattak volna meg bírósági felhatalmazás nélkül.  

A városháza belső vizsgálatot indított, és ennek eredményeként az lett a hivatalos álláspont, hogy az önkormányzaton belül nem tettek eleget a pártvezetés által felbérelt detektívek megkereséseinek. 

Ayuso azt nyilatkozta: Pablo Casadóék karaktergyilkosságot akarnak ellene végrehajtani,

miközben ő nem akar semmit jobban, mint hogy Casado legyen a következő kormányfő, ő maga pedig nem ambicionálja a posztot, mivel épp minden nagyon jól megy Madridban, és miért is adná fel az ottani elnökséget?

Ezzel együtt nyilvánosságra hozta a kifogásolt szerződéseket. Kiderült, hogy valóban kötöttek szerződéseket egy céggel, a Priviet Sportive-val (PS), amihez köze van Ayuso testvéréhez, összesen 283 ezer euróért, ez azonban négy külön szerződés volt, s ezekből három nem köthető a néppárti vezetés által emlegetett 1,5 milliós közbeszerzéshez. A testvér állítólag közvetítői jutalékot kapott. Ayuso kijelentette, hogy ezek a szerződések teljesen jogszerűek voltak.  A PS vezetője, Daniel Alcázar Barranco ugyanott él, ahol az Ayuso-testvérek régóta nyaralnak. Mindezzel együtt Ayuso viszonylag sértetlenül került ki az ügyből. 

Az illegális kémkedés azonban a pártvezetésre égett rá,

miután Rajoy egy volt minisztere értesítette Ayusóékat a nyomozásról. Egyes értesülések szerint a nyomozást a pártvezetés megbízásából José Luis Martínez-Almeida madridi polgármester kabinetfőnöke, Ángel Carromero vezethette, akinek igen szoros a kapcsolata mind Pablo Casadóval, mind Casado jobbkezével, Teodoro García Egeával, a párt főtitkárával. Az ő környezetéből azonban olyan információk láttak napvilágot, hogy ugyan valóban megfontolták a lehetőséget, ám túl magasnak találták a felkérni kívánt nyomozóiroda által kért megbízási díj. 

Eközben a Néppárt parlamenti frakciója Egea menesztését és rendkívüli kongresszus összehívását követelte Casadótól. 

A Néppárt befolyásos „bárói”, azaz regionális vezetői és a képviselőcsoport nagy része is megvonta a bizalmat Casadóéktól, mivel „tarthatatlannak” ítélték a helyzetet – a botrányhalmaz miatt a PP támogatottsága azokban a napokban a mélybe zuhant.

Casadóék párton belüli, növekvő népszerűtlenségéhez azonban nem pusztán ezt a kettős botrány vezetett, hanem bőven vannak előzményei is: Casado ugyanis előszeretettel szól bele abba, kik legyenek a PP vezető helyi politikusai,

gyakran a helyi tagság akaratával szembe menve kinevezve saját embereit,

azonban választásai mérsékelt sikere nem igazolta eddig ezen politikáját. Magyarul döntései rossznak bizonyultak, így nem múltak el az okozott konfliktusok. 

Alberto Núñez Feijóo galiciai elnök, a párt új vezetője

 

Az egyik „báró”, a párt sikeres galiciai regionális vezetője, Alberto Núñez Feijóo arra figyelmeztette Casadót, hogy sürgős lépéseket kell tennie, és fel kell vállalnia a végső felelősséget, mert a mérsékelt lépések nem kielégítőek, tekintve a párt helyzetét. Casado felajánlotta Feijóonak, hogy elbocsátja Egeát, és helyét átadja Diego Calvónak, a galiciai PP alelnökének, aki Feijóo bizalmasa. Február 21-én, hétfő éjjel Feijóoék megbeszélést tartottak Ayusóval is, aki biztosította a galiciait afelől, hogy nem indul el a pártelnökségért. Ezután a gallego elnök már nem engedett Casadónak, aki még megpróbálta meggyőzni Feijóot, hogy várjon a júliusi kongresszusig, amíg vádat nem emelnek Ayuso ellen. Ayuso szóvivője közben bejelentette, hogy szerinte Feijóo a legjobb választás a pártelnökség élére. Juanma Moreno, az andalúziai elnök, Feijóo szövetségese is rendkívüli kongresszust követelt. 

A nevető harmadik tehát az említett Alberto Núñez Feijóo lett, aki a galiciai Néppárt vezetője

és épp a galiciai kormány feje is, azaz a PP egyik sikeres regionális politikusa, aki 2016 óta abszolút többséggel kormányoz Galiciában. Aznar kormányában minisztériumi államtitkár volt. Ő a PP egyik fontos „helyi bárója”, aki korábban sokat segített Mariano Rajoynak. A Rajoy elleni, 2018-as bizalmatlansági indítvány sikere után felmerült, hogy indul a pártelnökségért, de akkor a gallego kormány vezetését választotta.

Feijóo, Ayuso és Casado még korábban, barátságban

 

Feijóo azóta bejelentette: létrehoz egy intézetet a megfelelő gazdaságpolitika kialakítására. A párt egyébként nem hívja meg kongresszusára sem a Voxot, sem a Ciudadanost, akik egyébként regionális szinten (Kasztíliában és Andalúziában) a szövetségesei. Az indoklás szerint azért, ugyanazért a választói rétegért küzdenek.

A Néppárt már kapott hideget-meleget, amiért úgymond együttműködik a „szélsőjobbal”. 

Feijóo azt nyilatkozta: tiszteli a Vox-szavazókat, és épp az a problémája a PP-nek, hogy ők elpártoltak tőle. Míg a PP egyik EP-képviselője, González Pons korábban szélsőjobboldalinak nevezte a Voxot, addig Feijóo nem tett így, csak annyit mondott, hogy a PP nem autonómiaellenes és nem euroszkeptikus. (Amúgy a Vox sem autonómiaellenes.)

A február közepén kitört hatalmi válság tehát azzal ért véget, hogy a hatalmukat féltő, az egykori Rajoy-vezetést váltó „szégyentelenek” egy hét alatt belebuktak a saját maguk által generált botrányba, míg az általuk megtámadott madridi elnök viszonylag ép bőrrel megúszta azt. Március elsejével összehívták a rendkívüli kongresszust, ami április elején új vezetést választott a spanyol jobboldal nagyobbik pártjának élére. 

A rendrakásra van idő, a következő országgyűlési választások majd 2023. december 10-én lesznek megtartva. 

Összesen 23 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés