Békesziget a zűrzavar közepén: Jordániában jártunk

2022. január 12. 15:00
Jordánia a béke és a biztonság szigete a közel-keleti káoszban, ugyanakkor az iraki keresztény menekültek, a keresztény iskolások véleménye és egy árvaház jól tükrözi a térség helyzetét.

Lapunk főmunkatársa a tél elején a Közel-Keleten járt riportúton: Libanonról szóló, első cikkét itt olvashatják. Az Irakból és az iraki Kurdisztánból írt riportja itt érhető el. Most jordániai úitrajza következik a cikksorozatban.

***

Jordániába nem könnyű bejutni. Az iraki Erbíl repterén a jordán légitársaság pultjánál nem csak pcr-tesztet, hanem egy kitöltött adatlapot is prezentálnunk kell. Ammán, a jordán főváros repterén ellenőrzik az EU-s kovidtesztet, elkérnek negyven jordán dínárt a vízumért, valamint minden reptéri biztonsági őr és katona azzal igyekszik fontossá tenni magát, hogy elkéri az útlevelünket. 

Ammán, a jordán főváros, bár kinézete messze áll az európai városképtől, mégis

jóval rendezettebb, tisztább és láthatóan jómódúbb, mint a libanoni vagy iraki városok.

Ammán kifejezetten modern város, annak ellenére, hogy a földkerekség egyik legrégebbi települése, hiszen a Krisztus előtt 8. évezredben is éltek már itt emberek. A házak jó része azonban a 20. század húszas éveitől épült. A városkép egységes, olyannyira, hogy valójában nincs világos városstruktúra, a nagyjából húsz dombon terjeszkedő város mindenhol ugyanúgy néz ki. A turistáknak a fő kiindulópont a Citadella, melyen az ókori római, a bizánci és az iszlám időszak romjai fekszenek egymáson. a Citadella alatt fekszik a tulajdonképpeni belváros a római színházzal, a bazárral és az Al-Husszein mecsettel, melyet a húszas években építettek. Ammánban 4,5 millióan laknak. 

Jordánia nagyjából Magyarország-méretű ország, 89 ezer négyzetkilométerén 11 millióan laknak. Az életszínvonal alatta van a magyarnak, de közel-keleti mércével jó, a dínár viszont erősebb a dollárnál. Az ország keleti részei lényegében a Szentföldhöz sorolhatóak, azaz a választott nép és Jézus életének számos helyszíne található itt, így a vallási turizmus kedvelt célpontja. Ráadásul itt gond nélkül lehet turistáskodni, Jordániában monarchiához méltó rend van, II. Abdullah országa a béke szigete a káoszban. Területén megfordult a Perzsa Birodalom, egy része a Római Birodalomhoz is tartozott, a középkortól kezdve azonban muszlim uralom alatt áll. A keresztes hadjáratok idején területe jórésze a Jeruzsálemi Királyság része volt, a Jordán folyótól keletre eső területek azonban a 16. századtól 1918-ig a Török Birodalomhoz tartoztak. 1920-ban népszövetségi mandátumként angol közigazgatás alá került, amelyen 1922-ben megalakult a Transzjordániai Emirátus. Transzjordánia 1945-ben az Arab Liga tagja lett. 1946-ban felvette a Transzjordániai Hásimita Királyság nevet. 1948-ban Jordánia részt vett az első arab–izraeli háborúban, csapatai megszállták Palesztina keleti részeit és Kelet-Jeruzsálemet az óvárossal együtt. 1949-ben függetlenné vált Nagy-Britanniától. Az Izrael ellen viselt, 1967-es hatnapos háborúban Jordánia elvesztette a Jordántól nyugatra eső, 1948-ban megszállt területeket. 1988-ban lemondott minden, eme területtel kapcsolatos igényéről és, 1994-ben, második arab államként, békét kötött Izraellel. Jordánia alkotmányos örökletes monarchia. II. Adbdullah köztiszteletnek örvend, és folyamatosan modernizálja országát. Parlament van, ám pártok nincsenek.

 

Jordánia legismertebb turistacélpontja Petra sziklavárosa, de az ammáni landolás után nem oda megyünk, hanem a főváros szélére, a Kegyelem Kertjébe.

A Kegyelem Kertjét, amit támogat a Hungary Helps is, 2016-ban hozták létre Ferenc pápa kezdeményezésére, és eleinte hatszáz olajfát gondozott rajta tizenöt iraki menekült. Ma már nem csak olajfákat termesztenek, hanem számos más zöldség és gyümölcs is nő a kertben, ahogy többféle kézműves-tevékenységet is folytatnak, például szőnek-fonnak-varrnak is az itt munkára lelő menekültek. Már amikor nem olyan hideg és esős az idő, mint ottlétünkkor. Egyiküket, egy iraki asszonyt kérdeztünk. 

Elegük van

A középkorú nő Moszulból menekült el, ahol családjával lakott. Nem dolgozott, mivel a férje autókereskedőként igen jól keresett. Mint meséli: amikor 2014 augusztusában „megjött az Iszlám Állam, majd a mecset tornyából kihirdették, hogy

három lehetőségünk van keresztényként: vagy fizetjük a dzsizjét, a fejadót, vagy áttérünk muszlimnak, vagy megölnek minket.”

Ezután összeszedte a ruháit, beült az autóba, és eljött a városból. Erbílbe, a kurd autonómia fővárosába, a szomszéd városba ment, a nővéréhez. „Erbíl biztonságosabb, mint Moszul, viszont nincs munka, és drága. Először Bagdadba mentünk, a férjemnek volt munkája is. De ott is volt bombázás, ráadásul közel oda, ahol a gyerekek iskolába jártak. Végül úgy döntöttünk, hogy elhagyjuk Irakot. Arrafelé már nem lehet méltósággal élni, a keresztények léte veszélyben van” – mondja a hölgy. 

Hozzáteszi: „Az Iszlám Állam rekvirálta a moszuli házunkat, amit visszaszereztünk ugyan, de el szeretnénk adni. Viszont amikor a potenciális vevők, akik muszlimok, megtudják, hogy keresztények vagyunk, csak a felét hajlandóak érte adni. Viszont nyomást gyakorolnak ránk, hogy eladjuk.

Régen jó volt a viszony a muszlimokkal, de ez megromlott.” 

S hogy visszamennének-e? „Nem. Szeretjük a hazánkat, de félünk hazamenni, Irak veszélyes, főleg a keresztények számára. A keresztény falvak régen száz százalékig keresztény települések voltak, de ez már nincs így, beköltöztek a muzulmánok. Kurdisztán biztonságosabb, mint a központi kormány irányítása alatt lévő iraki területek, de a kurdok nem kedvelik a keresztényeket, csak megtűrik őket.” 

 

Jordánia ugyan biztonságos, de az élet a hölgy szerint nem sokkal jobb, mint otthon. A gazdag keresztények megengedhetik maguknak, hogy Jordániában maradnak, de mások nem. S hogy hová mennének? „Bárhová: például Kanadába vagy Ausztráliába. A szüleim Erbílben maradtak. Apám úgy gondolta, hogy az ő háza az ő vára, és ő nem hajlandó elmenni onnan. De a testvéreim Németországban és Kanadában élnek. Nem érdekel minket többé Irak, sok ott a háború, a bizonytalanság, nem látnak minket szívesen. Tíz évente háború van, és húsz évente felbukkan egy szélsőséges iszlám szervezet. Elegünk van.” A nő szerint Szaddám Husszein idején volt jó világ, de erről megoszlik a keresztények véleménye.

Ammántól délre, Madabában hasonlóakat mondanak az ottani Kegyelem Kertjének alkalmazottai, akik gyönyörű mozaikok készítéséből élnek. Mégsem szeretnének Jordániában maradni, de Irakba sem mennének vissza. Akkor hová mennének? „Ausztráliába, az van a legmesszebb.” Mikor felvetjük, hogy de hát nem tudnak angolul, többen azzal válaszolnak, hogy valamikor tudtak, csak fel kell eleveníteni. 

Bizakodó keresztény diákok

A muszlimok azért szeretik ideadni a gyermekeiket, mert tudják, hogy minőségi oktatást kapnak. Mindenki a vallásának megfelelő hittanra jár, és a tanárok között is megtalálhatóak mindkét vallás követői – mondja a Hungary Helps által is támogatott huszni görög katolikus felekezeti iskola igazgatója. Huszn Ammántól északra van kevesebb mint egy óra autóútra, és szinte összenőtt Irbid városával.

Kérdésünkre az igazgató asszony megjegyzi: míg

a muszlimok gyakran adják keresztény iskolába a gyerekeiket a színvonal miatt,

még sosem hallott muszlim iskolába adott keresztényekről, mivel nem lenne elfogadó a környezet, nem lenne keresztény hittan, és kötelező lenne a saría. Ezért, bár elvileg mehetnek oda, a keresztények nem szeretik állami iskolába adni a gyermekeiket. Ráadásul az állami iskolák nem koedukáltak, azaz lány- és fiúiskolák vannak. A keresztény iskolákban viszont együtt tanulnak lányok és fiúk, ugyanazt a tananyagot. 

 

A városban a keresztények aránya 30 százalékra esett le, a keresztények ugyanis elvándorolnak – teszi hozzá az igazgató. – Emellett a keresztény családokban átlagosan három gyerek van, a muszlimokban viszont négy-öt, és a muszlim férfiak négyszer házasodhatnak. 

Az igazgató után két diákkal beszélgetünk. Egy 16 éves lány és osztálytársa, egy fiú kiváló angolsággal beszélnek. Miután agyondicsérték az iskolát, arról kérdezzük őket, milyen tizenévesnek lenni errefelé. Mint mondják: Jordániában könnyebb a fiúknak tinédzserként, mint a lányoknak, a keresztények közt is, de főleg a muszlimok esetében.

A muszlim lányoknak például nagyon korlátozott lehetőségeik vannak bulizni menni,

amit szinte nem is tehetnek meg fiú kísérő nélkül. A keresztények közösségeiben sokkal könnyebb dolga van a lányoknak, de a fiúknak is. A keresztény fiúk kezet foghatnak a keresztény lányokkal, akár puszit is adhatnak nekik üdvözlésképp. A muszlim lányokkal nem szabad kezet fogni, ők a mellkasukon keresztbe tett kézzel és meghajlással köszönnek. Ha esetleg a lány kezet nyújt, azt el lehet fogadni. De a fiúk nem nyújthatnak kezet a muszlim lányoknak. 

Mint hozzáteszik: a muszlimok talán meg is lepődnek az iskolában, hogy itt a lányok egyenlő partnerek akár vitában, akár játékban, lehet velük beszélni és hozzájuk lehet érni. 

Hittel telt árvaház

Végezetül egy árvaházat is meglátogatunk, ahol négy, a Hungary Helps által támogatott magyar önkéntes segíti az argentin apácák és az intézményt vezető egyiptomi pap munkáját. Az egyik árvaházi gyermek amerikai állampolgár, igen kalandos úton került ide, s egy pennsylvaniai iskola zoom-óráin vesz részt. Vele amerikai történelmet kellene tanulni, de hát, mint mondják az önkéntesek, nem igazán vannak abban otthon. Egyébként főleg az angoltanításban, leckeírásban segédkeznek. 

Úgy szeretem, hogy a keresztények komolyan veszik a hitüket. Napi mise van, és a gyerekek is járnak

– mondja Miriam, az egyik önkéntes. Majd elmeséli, hogy egyszer azzal akarta motiválni az egyik diákot, hogy hallgathat zenét leckeírás közben. A diák a Love of Jesus című számot tette be. Egy arab diáktól, pedig megkérdezte, mit jelent a „beautiful” (gyönyörű) szó, mire azt válaszolta: „mint a Jézus”.

Utoljára ellátogatunk a Nebo-hegyre, ahol Mózes meghalt. Lelátni a Holt-tengerig, jobb időben akár Jeruzsálemig is, valahol a völgyben kanyarog a Jordán. Arra van az Ígéret földje.

Fotók: Csudai Sándor
 

Összesen 14 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Melyik állami szerv(ezet) tevékenységi köréből az idézet?

"862301 Fogorvosi alapellátás
869031 Egészségügyi laboratóriumi szolgáltatások
869037 Fizikoterápiás szolgáltatás
869047 Komplex egészségfejlesztő, prevenciós programok
869071 Szabadidős és nem kiemelt sportolók sportegészségügyi vizsgálata,
felügyelete, ellenőrzése
889943 Munkáltatók által nyújtott lakástámogatások
900121 Zeneművészeti tevékenység
910201 Múzeumi gyűjteményi tevékenység
910203 Múzeumi kiállítási tevékenység
931102 Sportlétesítmények működtetése és fejlesztése
931301 Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása"

Megfejtés: NAV
https://net.jogtar.hu/getpdf?d..

K..rvaélet!
Akkor a NER müezzin?

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés