A magyar–kazah kapcsolatok egész Közép-Ázsia számára felértékelődtek

A cikk szerzője Dócza Edith Krisztina, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője

A közös történelmi gyökerek és a gazdasági együttműködés a fő hajtóereje a magyar–kazah kapcsolatoknak. A két ország 34 évvel ezelőtt, 1992. április 2-án létesített hivatalos diplomáciai kapcsolatot, és Magyarország az elsők között ismerte el a független Kazahsztánt. Az együttműködés az elmúlt bő 12 évben egyre szorosabbá vált: a felek 2014-ben stratégiai partnerségi megállapodást írtak alá, miközben a kétoldalú kereskedelem is fokozódott. Utóbbi 2025 januárja és augusztusa között elérte a 164,6 millió dollárt, ami 22,1 százalékos növekedést jelentett a 2024-es adatokhoz képest. 

Aidar Kurmasev, a Kazahsztáni Stratégiai Kutatóintézet (KazISS) ázsiai tanulmányok részlegének vezetője úgy vélekedett, hogy azok a partnerségek, amelyek nem csupán a politikai párbeszédre épülnek, fenntarthatóbbak. Kiemelte, hogy a magyar–kazah együttműködés megvalósul a tudomány, az oktatás és a kultúra területén is: a magyar egyetemekre évente 250 kazah ösztöndíjas hallgató érkezik, és a kazah felsőoktatási intézmények is fogadják a magyar diákokat. Emellett rendszeresen érkeznek delegációk a közép-ázsiai országból Bugacra, ahol kétévente megrendezik a Kurultájt, azaz a magyar törzsi gyűlést, amelyen a hun és türk hagyományú népek gyűlnek össze. A rendezvény különösen kulturális jelentőséggel bír.

Bővülő energetikai kapcsolatok

Ugyanakkor a magyar–kazah partnerség kulcsterületét egyértelműen az energetikai együttműködés adja. A 2022-ben kitört ukrajnai, majd a 2026-ban kitört iráni háborúk rávilágítottak a diverzifikáció szükségére az ellátási zavarok és a piaci kockázatok kivédése, valamint az orosz energiafüggőség csökkentése érdekében. Az energetikai partnerség mára pragmatikus, ellátásbiztonsági és vállalati alapú együttműködéssé alakult. A KazMunayGas (KMG) kazah állami olaj- és gázipari vállalat április eleji közleményében emlékeztetett arra, hogy az olajszállítás már megkezdődött a két ország között – noha egyelőre csupán tesztüzemben. 2025 augusztusában egy 85 ezer tonnányi olajszállítmány érkezett hazánkba Horvátországon keresztül. A vállalat tudatta, hogy a 2026-os szállítások a MOL kéréseitől, valamint a KMG kereskedelmi kapacitásaitól függenek. 

A közép-ázsiai ország legnagyobb hozamú olajmezője a Tengiz, amely a teljes kazahsztáni kitermelés közel felét adja. Az olajmezőn 2024-ben 27,8 millió tonna, azaz mintegy 220 millió hordó kőolajat termeltek ki. A földgázkitermelés tekintetében szintén a régió egyik kulcsfontosságú energetikai szereplőjéről van szó: 85 billió köbláb készlettel rendelkezik, amellyel a 15. helyet foglalja el a világranglistán.

Hídszerepben Magyarország

Míg Kazahsztán energiaforrásai miatt értékelődött fel az európai országok számára, Asztana a Nyugattal fennálló politikai kapcsolatok erősödésében bízik. Aidar Kurmasev ugyanakkor rámutatott arra, hogy Magyarország nemcsak Kazahsztán, hanem egész Közép-Ázsia számára hidat jelent a két térség között. „Tagja az Európai Uniónak, a NATO-nak és megfigyelő státusszal rendelkezik a Türk Államok Szervezetében (TÁSZ)” – sorolta. A fentieken túl a 2026. január 22-én, Donald Trump amerikai elnök által megalakított Béketanácsban is helyet kapott hazánk, a közép-ázsiai országok közül pedig Kazahsztán és Üzbegisztán kapott meghívást.

A KazISS szakértője arra is felhívta a figyelmet, hogy a 2025. május 21-én első alkalommal tartották meg a TÁSZ informális csúcstalálkozóját egy megfigyelő ország fővárosában, Budapesten. „A csúcstalálkozó bebizonyította, hogy Magyarország nem periférikus résztvevője ennek a folyamatnak, hanem az euroatlanti térség olyan országa, amely képes befogadni, összehívni és felerősíteni a türk együttműködést” – fogalmazott Aidar Kurmasev. Egyúttal kiemelte Magyarország szerepét a Kelet és Nyugat közötti összeköttetés tágabb értelmezésében, beleértve az Egyesült Államokat is. Elmondta, hogy a magyar kormány nemcsak az európai fővárosokban képes közvetíteni a türk világ álláspontjait, hanem Washingtonban is. 

 Az energetika mára az együttműködés legfontosabb pillérévé vált, ám a partnerség valódi tartósságát az adhatja, hogy a gazdasági érdekeket oktatási, tudományos és kulturális kapcsolatok is alátámasztják. Ha a mostani tesztszállításokat hosszabb távú energiaügyi megállapodások, valamint új vállalati és intézményi együttműködések követik, Budapest és Asztana kapcsolata a következő években tovább erősödhet. Magyarország számára ez nemcsak az ellátásbiztonság növelését és a külgazdasági mozgástér bővülését jelentheti, hanem azt is, hogy közvetítő és összekötő szerepét tovább erősítse Közép-Ázsia és Európa között. Kazahsztánnak pedig egy stabil európai partnerrel való kapcsolatot kínál, amely egyszerre bír politikai, gazdasági és stratégiai jelentőséggel.

Nyitókép: Unsplash