Friedrich Merz nyugdíjbotránya: össztűz alatt a német kancellár
Hatalmas politikai vihart kavart Friedrich Merz német kancellár beszéde, amelyben a törvényes nyugdíjbiztosítást csupán „alapellátásnak” minősítette.

Az ország vezetése célzott politikai támadásról beszél, és már azt is tudni véli, ki volt az elkövető. Az áldozatok egyébként a legegyszerűbb internetes csalási formának dőltek be.

A német kormány szerint nagy valószínűséggel Oroszországhoz köthető az a kiterjedt adathalász kibertámadás-sorozat, amely a Signal üzenetküldő alkalmazáson keresztül vett célba parlamenti képviselőket, tisztviselőket és újságírókat. Az AFP szerint az ügyben a német ügyészség kémkedés gyanújával indított vizsgálatot.
A támadások során a felhasználók olyan üzeneteket kaptak, amelyek látszólag a Signal ügyfélszolgálatától érkeztek. Ezekben arra kérték őket, hogy adják meg fiókjuk érzékeny adatait. Amennyiben a felhasználó bedőlt a csalásnak, a támadók hozzáférhettek

A német közélet krémjét tehát sikerült a legegyszerűbb internetes csalási módszerrel átejteni.
Ezt is ajánljuk a témában
Hatalmas politikai vihart kavart Friedrich Merz német kancellár beszéde, amelyben a törvényes nyugdíjbiztosítást csupán „alapellátásnak” minősítette.

A célpontok között több párt képviselői is szerepeltek, köztük a Friedrich Merz kancellár vezette CDU egyik vezető politikusa. A támadások azonban nem korlátozódtak a képviselőkre:
A Der Spiegel értesülései szerint
legalább 300 politikai szereplő Signal-fiókját kompromittálhatták.
Konstantin von Notz, a parlament hírszerzési ellenőrző bizottságának alelnöke „rendkívül aggasztónak” nevezte a helyzetet, és arra figyelmeztetett, hogy a valós számok még magasabbak lehetnek. Mint fogalmazott:
jelenleg nem lehet biztosan kijelenteni, hogy a képviselők kommunikációja sértetlen maradt.
Az ügy különösen annak fényében kellemetlen, hogy a német hatóságok már hónapok óta figyelmeztettek hasonló támadásokra, ám a mostanihoz hasonló nagyságrendű kibertámadásra senki sem számított.
A Signal az elmúlt években azért vált népszerűvé politikusok és újságírók körében, mert hatékonyabb adatvédelmet ígért, különösen azután, hogy a WhatsApp bejelentette: bizonyos adatokat megoszt anyacégével, a Metával.
Németország 2022 óta – Ukrajna egyik legnagyobb katonai támogatójaként – fokozott kiberfenyegetettséggel néz szembe. Berlin szerint azóta megszaporodtak a kibertámadások, kémkedési és szabotázsakciók is. Moszkva ugyanakkor következetesen tagadja, hogy köze lenne az ilyen műveletekhez.
Ezt is ajánljuk a témában
Május 1-jétől fontos változások lépnek életbe.

***
Fotó: Tobias SCHWARZ / AFP