Itt jön az új, balos német kormány

2021. november 24. 19:11
Zöld külügy és szuper-klímaminisztérium, liberális pénzügyek, szocdem kancellár: megszületett az új német kormány programja, és egy igen szaftos miniszterlista is napvilágot látott. Összeszedtük, ki kicsoda lehet az új idők Németországában!

Nyitófotón, balról: Baerbock, Habeck (Zöldek), Scholz (SPD), Lindner (FDP) és csapatuk (via Christian Lindner Fb)

 

Szerda délután jelentette be közös kormányprogramját a Németországot a következő négy évben kormányozni szándékozó, Olaf Scholz kancellár (Scholz-portrénk itt olvasható) szociáldemokratáiból (SPD), Annalena Baerbock és Robert Habeck Zöldjeiből, illetve Christian Lindner liberális szabad demokratáiból (FDP) álló „lámpa-koalíció”.

A kormány pontos személyi összetételét még nem tették közzé, azt ugyanakkor igen, hogy melyik párt melyik minisztériumokra teheti rá a kezét. A sajtóban napok óta keringő, nem hivatalos miniszterlista épp ugyanezt a megoszlást tartalmazza, és az eddigi személyügyi fejlemények rendre visszaigazolták a lista tartalmát, így érdemes nekünk is vetni rá egy pillantást.

Ezt tervezi az új német kormány

A ma bejelentett kormányprogram kompromisszumok sorozatát tartalmazza, a három koalíciós partner közül igazán senki nem tudta teljes mértékben keresztülvinni akaratát. 

Az SPD sikerei:

  • emelkednek az ápolói fizetések a kórházakban és idősotthonokban,
  • 2022-ben egyszeri korrekcióval óránként 12 euróra emelkedik a minimálbér,
  • nem nő a nyugdíjkorhatár, és 48 százaléknál rögzítik a nyugdíjszámítási alap átlagbérhez viszonyított arányát,
  • a szénerőműveket csak 2038-ban kell bezárni, a Zöldek által követelt 2030-as céldátumot csak „ideális esetben” tartják,
  • a belső égésű motorral szerelt járműveket nem kell 2030-ban kivezetni a piacról, mint azt a Zöldek akarták, elég 2035-ben,
  • csökken a lakossági áramár, mert a megújuló energiák kiépítését már nem ebből fizeti a költségvetés, emellett a magas gázár miatt egyszeri gázártámogatást kap a lakosság,
  • 2029-ig marad és agresszívabb is lesz a lakbérplafon, amely a legsúlyosabban lakáshiányos területeken három év alatt 11 százalékban határozza meg a lakbéremelés maximális mértékét (eddig ez 15 százalék volt),
  • az újonnan építendő évi négyszázezer lakás negyede kötelezően szociális bérlakás lesz.

A Zöldek kibrusztolták maguknak, hogy

  • minden jövőbeli törvényjavaslatnak „klímaellenőrzésen” kell átmennie,
  • azaz meg kell vizsgálni, megfelel-e a kormány által vállalt klímacéloknak,
  • lesz egy óriási klímaminisztérium, azonban nem lesz digitalizációért felelős minisztérium, mint azt az FDP szerette volna,
  • kötelező lesz az új építésű lakásokra napelemet szerelni, ha azokat ingatlancégek építik,
  • minden tartomány köteles lesz területének két százalékán szélerőműveket építeni,
  • 16 évre csökken a választói korhatár, hogy a fiatal klímaaktivisták is szavazhassanak.

Az FDP pedig annak örülhet, hogy

  • minden jövőbeli törvényjavaslatnak „digitalizációs ellenőrzésen” is át kell esnie, hogy kiderüljön, szolgálja-e a digitalizációs célokat,
  • nem növekszik a jövedelemadó, az ÁFA és a vállalati adó sem,
  • nem lesz továbbra sem sebességhatár a német autópályákon,
  • a nyugdíjalap egy részét tőzsdén fekteti majd be az állam,
  • 2023-tól ismét hatályba lép az államadósságot korlátozó mechanizmus, az „adósságfék”,
  • a GDP 3,5 százalékában rögzítik a kutatás-fejlesztésre fordítandó összeget,
  • nagyszabású oktatásdigitalizációs program indul.

Alább hozzuk a legnagyobb neveket, akik mindezt meg is valósíthatják majd – már persze, ha a történelem első német hármaskoalíciója egyben marad majd egyáltalán.

***

A filozófus gazdasági miniszter: Robert Habeck

A létrejövő szuper-klímaminisztérium élére társelnöküket, Robert Habecket küldik a Zöldek a kiszivárgott lista szerint. Habeck egyúttal alkancellár is lesz majd Christian Lindnerrel, a szabad demokraták (FDP) vezérével, aki a pénzügyminisztériumot vezeti majd. Ez lesz az első alkalom a szövetségi köztársaság történetében, hogy

két alkancellár is szolgálatba áll majd.

A német alaptörvény szerint a kancellár egyébként csak egy minisztert jelölhet ki helyettesének.

Habeck jelölése egyáltalán nem meglepő erre a pozícióra. A tárcája a gazdasági és klímavédelmi ügyek mellett az energiafordulatért (ti. a fosszilis energiahordozók és az atomenergia felhasználásával való felhagyás és a megújulókra való átállás) is felelős lesz. Ez a minisztérium lesz az egyik legbefolyásosabb a következő négy év Németországában.

Arról persze lehet vitatkozni, hogy Robert Habeck alkalmas-e ennek a minisztériumnak a vezetésére. Az ötvenkét éves, végzettségét tekintve filozófus Habeck eddig egy alkalommal viselt választott tisztséget, amikor Schleswig-Holstein környezetvédelmi, mezőgazdasági, halászati és energiaügyi minisztere volt. Ez egyébként kifejezetten erős pedigrének számít az új kormányban, ahol a legtöbb tárcavezető még sosem volt kormányon.

Robert Habeckről 2019-ben írtunk részletes portrécikket, ami a linkre kattintva olvasható.

Reszkess, Európa: Annalena Baerbock külügyminiszter lesz

Sokan kaphattak a szívükhöz, miután kiderült, hogy a következő négy évben az emberjogi és szankciós diplomácia egyik leghangosabb pártolója, a Zöldek társelnöke, Annalena Baerbock lesz a német külügyminiszter (Baerbockról készült portrécikkünket itt olvashatják!). Oskar Lafontaine, a baloldali Linke legendás alapítója szerint ez egyenesen „katasztrófa”, és azután, hogy Baerbock egyik botrányból a másikba keveredve szinte egy személyben építette le potenciális választási győztesből messze lemaradó harmadikká a Zöldeket.

Baerbockról a teljesség igénye nélkül a következők derültek ki az elmúlt másfél évben: erősen szépítve számolt be hivatalos önéletrajzában a végzettségéről és a munkatapasztalatáról (egy EP-képviselő irodavezetőjeként állította be magát, miközben csak a honlapját szerkesztgette otthonról), ösztöndíjat vett fel egy doktorira, amit aztán nem fejezett be, nemrég megjelent könyvében plagizált, majd lebukása után a patriarchátusra, ellenséges bloggerekre, propagandaháborúra és az orosz titkosszolgálatokra mutogatott, emellett számos mellékes jövedelmét későn jelezte a Bundestag felé.

Annalena Baerbock a kampányban keményebb fellépést ígért Oroszországgal és Kínával szemben – ez a gyakorlatban kihatással lehet például az Északi Áramlat 2 sorsára, illetve újabb nagy oroszellenes szankciós csomagokat vetít előre, emberjogi mutatóujj-lóbálással fűszerezve.

Baráti jobbra, kompromisszumkészségre jó eséllyel Kelet- és Dél-Európa sem számíthat.

Itt az első woke-ügyi minisztérium?

A koalíciós pártok délutáni sajtótájékoztatóján biztosan csak az derült ki, hogy a családügyi minisztérium a Zöldeké lesz, a miniszter személye azonban hivatalosan még nem fix. Ebben a kérdésben rendkívül érdekesek viszont a tegnapelőtt kiszivárgott lista értesülései: az ugyanis nem egy egyszerű családügyi minisztériumról beszél, hanem egy család-, nyugdíjas-, nő- és ifjúságügyi, integrációs és egyenlőségi minisztériumról. Ezt a portfóliót, amely az abortusztól az LMBTQ-ügyeken át a migránsok integrációs követelményein keresztül a nőjogi követelésekig minden kulturálisan érzékeny témát felölel, hazánk Emberi Erőforrások Minisztériuma is megirigyelhetné, s nem hibázunk nagyot, ha hivatalos nevéből eredő rövidítése, a BMMFSFJIG (Bundesministerium für Familie, Senioren, Frauen, Jugend, Integration und Gleichstellung) helyett inkább woke-minisztériumnak nevezzük. 

A poszt várományosa sajtóértesülések szerint Katrin Göring-Eckardt,

a Zöldek volt társelnöke és regnáló frakcióvezetője lehet. A tapasztalt, türingiai származású politikust pártja az elmúlt években is előszeretettel küldte vitába a kultúrharc bármely témájában, s az elmúlt négy évben sikerült regenerálnia imázsát is, amelynek nagyon megártott a 2017-es választáson elért, várakozásokon aluli zöld eredmény, majd a CDU-FDP-Grüne-koalíció, azaz a Jamaica-koalíció többhónapnyi szenvedés után bekövetkező kudarca.

A szász káoszminiszter Berlinben 

Jens Spahn helyére egy igazi veterán érkezhet majd az egészségügyi minisztérium élére. A szociáldemokrata Petra Köpping, aki politikai karrierjét 1986-ban a keletnémet állampárt színeiben kezdte, a szász szociális minisztérium éléről válthat Berlinbe. Köpping eddig még nem politizált szövetségi szinten, csupán 2019-ben próbálta meg – sikertelenül – megszerezni az SPD elnöki címét.

A szociáldemokrata politikus alighanem nagyon várja már, hogy felálljon az új német kormány, ugyanis

nem lehet azzal vádolni, hogy szűkebb pátriájában nagyon kitüntette volna magát a koronavírus-járvány kezelésében.

Szászországot eddig az összes járványhullám rosszul érintette, jelenleg is itt az egyik legsúlyosabb a járványhelyzet egész Németországban. A Köpping-féle szociális minisztérium biztosan nem teszi ki az ablakba, hogy ebben a tartományban az egyik legalacsonyabb az átoltottság az egész országban, mint ahogy arra sem lehetnek büszkék, hogy idén zsinórban már másodjára maradnak majd el a népszerű karácsonyi vásárok Szászország-szerte a rossz járványügyi adatok miatt. Felmerülhet persze a kérdés, hogy ha tartományi szinten nem volt képes megbirkózni feladatával Petra Köpping, akkor hogyan muzsikálhat majd Berlinben – a szövetségi fővárosban remélhetőleg sikerül majd kiköszörülnie ezt a csorbát.

Érdemes egy pár szót ejteni Köpping államtitkárairól is. A jövendőbeli miniszter mellé egy igazi szupersztárt is osztanak majd Karl Lauterbach személyében, aki az elmúlt években olyan otthonosan rendezkedett be a németek tévéképernyőire, mint Merkely Béla a mieinkre. Lauterbach a CDU-ban kezdte a pályafutását, majd a szocdemekhez igazolt, ahol elsősorban egészségügyi témákban szerzett magának hírnevet. A végzettségét tekintve orvos és egészségügyi közgazdász Karl Lauterbach nevét a covid-19-járvány kapcsán ismerhette meg a szélesebb nyilvánosság, hiszen számtalan talk-show-ban vendégeskedett szakértőként, és az újságok is szívesen kérték ki a véleményét. Lauterbach két éve az SPD-elnökség elhódításával is próbálkozott, de nem járt sikerrel – ebben legalábbis hasonlítanak egymásra Köppinggel.

Christian Lindner: a helyén

Nem született komolyabb meglepetés a pénzügyi tárca elosztásánál, amit minden valószínűség szerint a szabad demokraták első embere, Christian Lindner fog behúzni. Ez lesz az első alkalom, hogy Lindner miniszteri tisztséget visel majd.

A negyvenkét éves Lindner a választási kampányban még azt mondta, hogy nem szeretne a szociáldemokratákkal kormányozni, aztán mégis egy hajóban kötött ki velük. Ez elsősorban az SPD-nek és a Zöldeknek jelenthet kellemetlenséget.

Christian Lindner ugyanis a rendkívül fegyelmezett fiskális politika híve,

emellett támogatja a bürokrácia és a különböző szociális juttatások leépítését és az adók csökkentését is. A másik két baloldali kormánypárt elképzeléseivel ezek az attitűdök nem mindig egyeztethetők össze, így aligha lesz konfliktusmentes a felálló jelzőlámpa-koalíció következő négy éve.

Az első komolyabb nézeteltérések valószínűleg nem is annyira a pénzügyekhez, hanem a koronavírus-járvány kezeléséhez kapcsolódnak majd. Míg az SPD és a Zöldek hajlamosak mind szigorúbb és szigorúbb intézkedéseket hozni, az FDP éppen azzal tett szert a korábbinál nagyobb népszerűségre az idei választáson, hogy folyamatosan kritizálta a fertőzésszámok csökkentésére irányuló, a németek alapvető szabadságait korlátozó új szabályokat. Most, amikor az oltatlanok országszerte már csak negatív teszttel szállhatnak fel a buszokra, metrókra és vonatokra, elkerülhetetlennek tűnnek a nagyobb összeütközések a kormánypártok között.

Futottak még

A fent nevezett minisztériumok mellett az SPD-é lehet még az újonnan felálló építés-, lakás- és városfejlesztésügyi minisztérium, amire a sajtóhírek szerint Svenja Schulze regnáló környezetvédelmi miniszter az esélyes. Emellett az övék lesz a belügyi tárca, Horst Seehofert a pletykák szerint Christine Lambrecht igazságügy-miniszter válthatja, munkaügyi miniszterként posztján maradhat Hubertus Heil, és a szociáldemokraták adhatnak honvédelmi, valamint fejlesztési minisztert is.

Zöld vezetés alá kerülhet majd a környezetvédelmi, fogyasztóvédelmi, illetve mezőgazdasági tárca

(Steffi Lemke szász-anhalti képviselő, volt Zöldek-főtitkár neve forog a sajtóban), de az a pletyka, miszerint Anton Hofreiter volt frakcióvezető, a Zöldek fundamentalista hippiszárnyának emblematikus alakja közlekedési miniszter lehetne, minden bizonnyal hamis. A közlekedési tárcát ugyanis, amihez a jövőben a digitalizáció is tartozni fog, a szabad demokraták kapják, egyetemben az oktatási minisztériummal (Bettina Stark-Watzinger hesseni FDP-vezér az esélyes), illetve az igazságügyi tárcával (Volker Wissing FDP-főtitkárról szólnak a pletykák).

Összesen 215 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Mint amikor az újonnan felvetteket elvezetik jövendő épületszárnyukat megmutatni:
Itt fogtok takarítani...

Ijesztőek, Adenauer, Erhard, Willy Brand, Helmut Schmidt, Helmut Kohl után ennyi selejt politikus. Németország megkezdte saját felszámolását. Amit Washingtonból már a német egység megteremtése óta szorgalmaznak, - ennek komoly szakirodalma van - , támogatnak - a náci Németország tekintetében jogosan - , s lám felgyorsulnak az események. A maradék németek menekülnek, hozzánk is, miként tanulják a magyart Amerikában is, s készülnek ide települni, a még élhető országba. Szegények nem tudják, hogy itt is mennyi "értelmes" balliberális szavazó él még. De azért gyertek......

Ki ez a sok balfasz?

Németeknek annyi.

Én nagyon aggódom, mert a progresszíveknél csak két nő van a kormányban. Migráns meg egy sem. Gender sincs.
Baj lesz ebből!:-)

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés