Bódi–Megadja-kitiltás: megkerestük az ELTE-s kollégiumot, itt a válasz

2021. október 15. 13:31
Nem tartja szerencsésnek az érintett ELTE-s kollégium vezetése, hogy a nyilvánossághoz fordult Megadja Gábor és Bódi Ábel azután, hogy nem tarthatták meg tervezett előadásukat az intézményben. A kollégiumvezető szerint két más természetű ügyről van szó. Mutatjuk, miért.

Mint azt csütörtökön írtuk, betiltotta Megadja Gábor, a Kontra főszerkesztőjének az eltörlés kultúrájáról szóló előadását az ELTE egyik kollégiuma, nem sokkal később pedig Bódi Ábel jobboldali aktivista vadászatról szóló előadása járt ugyanígy. Megadja és Bódi csütörtöki cikkünkben nyilatkozott, de megkerestük az érintett kollégiumot is.

Salga Zoltán kollégiumvezetőt jelenleg Ribling Tamás, egy másik ELTE-s kollégium vezetője helyettesíti. Ribling válaszában azt hangsúlyozta, hogy „a kollégium működésének megértése nélkül nem lehet megfelelően értelmezni a kialakult helyzetet”. Cikkünkre utalva hozzátette, hogy „a konkrét ügynek az egyoldalú »feldolgozása« nem segítette a kérdés higgadt kezelését és értelmezését,

a sajtóban megjelent információk pedig egyáltalán nem tükrözik a kollégiumok működésével kapcsolatos tényleges helyzetet.”

A Mandinernek küldött válasz szerint az adott kollégiumban ha egy kollégiumi lakó szeretné, hogy valamilyen témában előadás megszervezésére sor kerüljön a kollégiumban, akkor egy rendezvénykérő űrlappal kell fordulnia a kollégiumvezetőhöz.” A szokásos eljárásrend keretében a kollégium igazgatója, a vonatkozó egyetemi szabályozás alapján, saját hatáskörben elutasíthatja egy rendezvény, előadás megtartását. A kialakult gyakorlat szerint a kollégiumi diákbizottság véleménye alapján a kollégiumvezető dönt az előterjesztett rendezvénytartási javaslatról. 

Ezen a ponton viszont Ribling szerint „kettéválik a két ügy, ugyanis Bódi Ábel előadása esetében a rendezvény megtartását mind a diákbizottság, mind a kollégiumvezető támogatta, és az előadás megtartására megtörtént az engedély kiadása. Ugyanakkor a kollégiumi hallgatók között komoly vita és nézeteltérés alakult ki az előadás és konkrétan az előadó személyével kapcsolatban, s végül – a kollégium vezetésének szándékától függetlenül –

maguk az előadást kezdeményezők álltak el az előadás megtartásától.”

Megadja Gábor esetében viszont „az előadás megtartását sem a kollégiumi diákbizottság, sem a kollégium vezetése nem támogatta, az egyetem vonatkozó szabályzataiban, és különösen az ELTE Etikai Kódexében foglaltak alapján. A jelenleg folyó előválasztási és jövő évi parlamenti választásokhoz kapcsolódó felfokozott hangulatban a kollégium vezetése tartott attól, hogy a téma tekintetében a rendezvény az intézményen belül pártpolitikai megnyilvánulásoknak teret adhat, illetve pártpolitikai vonatkozású összeütközéseket provokálhat, aminek az előzményei a másik említett rendezvény kapcsán már meg is jelentek a hallgatók között.”

A kollégiumvezető hozzátette: „Nem tartjuk szerencsésnek, hogy az előadók a meghívás visszavonása és a rendezvénytartás elutasítása kapcsán nem a kollégiumot, illetve az egyetem egyéb fórumait keresték meg, és próbálták volna egyik rendezvény esetében a meghívók, a másik esetében pedig a kollégium vezetése döntésének megváltoztatását elérni, hanem a valóságot nem tükröző, általánosító megállapításokkal

közvetlenül a nyilvánossághoz fordultak.”

„Egy kicsit az az érzésünk, hogy amennyiben a két úrnak az egyetemi hallgatók ismeretének és vitakultúrájának színesítése és gazdagítása lett volna az igazi célja, akkor első körben megpróbálták volna kérni a kollégium vezetésének, illetve a meghívó személyek véleményének a megváltoztatását” – zárta a Mandinernek írt válaszát Ribling Tamás.

A kollégiumvezetőséget ezután újabb kérdésekkel kerestük meg: Mi az, ami Megadja Gábor személye esetében az ELTE etikai kódexébe ütközött? Miért probléma a politikai felhang, és miért voltak benne biztosak, hogy pártpolitizálásra kerülne sor? (És az miért baj, hiszen a jövő értelmiségének bírnia kell az ilyen gyűrődést.) Nem arról van szó inkább, hogy engedtek egy diákcsoport zsarolásának, és ezzel kicsiben az történt, ami ma már rendszeres az amerikai egyetemeken, például a Berkeley-n, de sok másfelé is?

Hogy minderről mit gondol Megadja Gábor és Bódi Ábel, azt itt írtuk meg. Keressük őket is viszontválasz ügyében.

Az ELTE etikai kódexének negyedik pontja azt írja: 

„Az Egyetem elkötelezett a véleménynyilvánítás, a tanulás, az oktatás, a kutatás szabadsága

és az emberi méltóság tisztelete, az egyenlő bánásmód követelményének betartása, a
hátrányos megkülönböztetés tilalma iránt.”

Korábban már feszegettük, honnan jött elő a magyar egyetemi újbaloldal, eme cikkünkben szóba került a Mérce, az ELTE Társadalomelméleti Kollégiuma és a pedagógiai kar kritikai pszichológusai is – egyikük sem kívánt nyilatkozni a Mandinernek. írtunk a CEU Demokrácia Intézetéről is, ami többek közt a populizmust, a konzervativizmust és a nacionalizmust kutatja, benne Magyar Bálinttal vagy épp a kritikai fajelméletet hazánkba importáló szociológus doktorandusszal, Kende Ágnessel (Rajcsányi Gellért kritikája itt). Kiss Viktor ideológiakutató itt beszélt nekünk az egyetemi újbaloldal felfutásáról. Arról, hogy az amerikai egyetemekről hogyan szorulnak ki a konzervatív oktatók, azaz a tudományos kirekesztés módszertanáról itt írtunk.

Összesen 164 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A diákok eddig azt sem tudták, hogy vannak oldalak. Ezektől az előadóktól tudták volna meg és rögtön hajba is kaptak volna.
Jaj, jobboldaliak is vannak a világon, miééért?

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés