Orbán Viktor is megemlékezett Szörényi Szabolcsról
A Kossuth-díjas zeneszerző 81 éves korában hunyt el szombaton.
Populizmus, nacionalizmus, konzervativizmus – többek között ezeket fogja kutatni a CEU Demokrácia Intézete, mely szerint épp Budapest a nyílt társadalomért folytatott harc frontvonala. A saját hálózataival szorosan együttműködő intézet olyan balliberális nagyágyúkat vonultat fel, mint Magyar Bálint, Bozóki András, Kis János vagy Sajó András. Összefoglalónk a hazai ellenzékkel is kapcsolatban álló, egyre bővülő intézmény munkatársairól, küldetéséről és kutatási projektjeiről!
Michael Ignatieff, a CEU rektora 2020 október elején jelentette be, hogy a Soros György által alapított Közép-Európai Egyetem demokráciakutató intézetet alapít. Azóta felállt az intézet stábja, és körvonalazódik a tevékenysége is. Legutóbb az intézet honlapja Orbán Viktorral illusztrálva tette közzé a populizmusról szóló videósorozata első részeit.
„A CEU Demokrácia Intézete, melynek székhelye Budapest, arra törekszik, hogy megújítsa és megerősítse a demokratikus és nyílt társadalmakat, világszínvonalú kutatások, akadémiai és szakmai területeken átnyúló együttműködéssel, tanítással, szabad eszmecserével, valamint helyi, regionális és világszintű közéleti tevékenységgel” – olvasható a Soros György által alapított Közép-Európai Egyetem honlapján.
Az intézet honlapja szerint kutatói a demokráciát globálisan érő kihívásokat vizsgálják, és keresik rájuk a megoldásokat. A küldetésnyilatkozat nem árul zsákbamacskát, egyértelműen kiderül belőle, hogy az intézet a CEU válasza a kormánynak, egyfajta „okos bosszú”, amiért a CEU nem tudott megfelelni az új felsőoktatási törvény követelményeinek, és ezért Bécsbe költözött:
Ugyanakkor „születésétől fogva, a CEU-hálózat részeként globális is”. Az intézet honlapja szerint a demokrácia támadás alatt áll: „egyre szofisztikáltabb támadások érik a jogállamot és a demokratikus normákat”. De veszélyeztetik a demokráciát a „növekvő egyenlőtlenségek, a gyors tecnhológiai fejlődés, a nacionalizmus virágzása”, a közintézményekbe vetett bizalom csökkenése, a járvány kihívásai is. Szinte minden. Ráadásul „megválasztott populista vezetők fordítják a demokráciát fegyverként saját maga ellen, és a maga a demokrácia fogalma is megkérdőjeleződik autokrata, de gazdaságilag sikeres kormányzati formák által”.
Az intézet „nem csak elvont eszmékként vizsgálja a demokráciát, hanem életmódként, ahogy azt az állampolgárok, aktivisták és politikusok gyakorolják”.
Kik dolgoznak itt?
Az intézmény két igazgatója Bruszt László szociológus, a CEU volt rektora és Fodor Éva szociológus, a CEU gender tanszékének professzora.
aki Horn Gyula és Medgyessy Péter kormányának is tagja volt, s volt némi szerepe korábban is az egyetem működésének egyengetésében.
Velük együtt jelenleg több mint harminc munkatárs van feltüntetve a CEU honlapján, az intézet saját oldala viszont több mint hatvan nevet sorol fel, akik a joguralom, az egyenlőtlenségek, a demokrácia a történelemben, valamint a de- és redemokratizáció kérdéseivel foglalkoznak, valamint szerkesztik a Review of Democracy című online folyóiratot. Messze legtöbben az egyenlőtlenségek témája alá soroltattak.
A többségük eddig is tanított a CEU-n. A munkatársak közt ott található Pető Andrea feminista történész, a CEU professzora és az MTA doktora, valamint Kende Ágnes szociológus (vele itt vitatkoztunk hosszabban), és aki épp most végzi doktori tanulmányait szociológiából az ELTE-n. Értelmiségi körökben úgyszintén ismert név Kontler Lászlóé, aki koramodern európai eszmetörténettel foglalkozik.
aki amúgy a CEU jogi tanulmányok (Legal Studies) fakultásának alapítója; egyben 2008 óta az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) bírája. A számtalan egyetemen megfordult Sajó 1972-ben végzett az ELTE jogi karán, és 1982-ben lett az MTA kutatója, 1995 óta az MTA tagja. Az általa tanított tárgyak címe: Szólásszabadság; illetve Illiberális demokrácia és joguralom. Szakértőként segédkezett az ukrán, a georgiai (grúz) és a dél-afrikai alkotmány megszövegezésében is. A rendszerváltás alatt az alkotmány-előkészítő és a nemzeti deregulációs bizottság tagja, illetve 1989-ben a Halálbüntetés-ellenes Liga alapító tagja volt.
Sajó András a Gyurcsány-kormány idején lett az EJEB bírája. A testület tagjaként számos, Magyarország ellen indított beadvány került az ő tanácsához előkészítésre, és részt vett azon döntésben, amely szerint hazánk nem korlátozhatja a vörös csillag viseléséhez való jogot, illetve abban is, ami elítélte hazánkat két bangladesi migráns kiutasítása miatt.
De ott van a nevek közt Klaniczay Gábor, a CEU Középkor Tanszékének professzora, az egyik ismert egyetemi középkor-tankönyve szerzője, valamint Kis János volt SZDSZ-es liberális filozófus is.
A CEU Budapesten (MTI/Koszticsák Szilárd)Mit fognak csinálni?
Szerettünk volna részletesebben tájékozódni az intézet munkájáról, ezért a következő kérdéseket küldtük el az illetékeseknek: Mekkora az intézet költségvetése? Miért van szükség több mint harminc emberre, s melyek voltak a fő szempontok, amelyek alapján összeállították a csapatot? Milyen munka vár Magyar Bálintra? Milyen konkrét kutatásokba, feladatokba kezdenek bele elsőként?
Kérdéseinkre az alábbi választ kaptuk:
„A CEU Demokrácia Intézet a Közép-európai Egyetem része, költségvetését részben onnan kapja, részben pályázatok révén. Az Intézet több tudományág összefogásával vizsgálja a demokrácia kialakulását és fejlődését, ezért 2020 szeptemberében 30 fővel indult;
a tervek között szerepel a létszám bővítése.
Magyar Bálintnak 2020-ban jelent meg Mladovics Bálinttal közösen egy kötete a posztkommunista rendszerekről. Kutatásában ezt a könyvet fejleszti tovább hat posztkommunista országban tervezett adatgyűjtésre alapozva. A CEU Demokrácia Intézet a demokráciák kialakulását és fejlődését dokumentálja, kutatja és vizsgálja globálisan, regionálisan és Magyarországon történészek, jogászok, szociológusok, politológusok, hálózatkutatók és közgazdászok részvételével.”
Csak a demokrácia
Az intézet honlapja szerint a demokrácia a történelemben-projektben kilencen vesznek részt, akik négy kutatási projektet visznek. A demokratizáció-projekt 11 munkatársa közt van ott Magyar Bálint és Kis János, Bruszt László és Bozóki András is. Ők három kutatási projektet visznek. A BordEUr: New European Borderlands a határok szimbolikus szerepét vizsgája a bevándorlási válság apropóján, és különösen is vizsgálják, hogy „a határok milyen szerepet játszanak a jobboldali populisták biztonságot középpontba állító diskurzusában”. Az összehasonlító populizmus projekt 30 nyugati állam vezetőinek 2000 óta tartott beszédeivel foglalkozik,
Erre alapozva a Populizmus-team a populizmus témáját kutatja, különös tekintettel a populista-nacionalista-konzervatív politikáknak a külpolitikára, közigazgatásra és pártrendszerre gyakorolt hatására.
Az egyenlőtlenségek témájával foglalkozik nem kevesebb, mint 21 kutató, tíz kutatási témára koncentrálva. A Building Resilience Against Violent Extremism and Polarisation (BRaVE) a szélsőségességgel szembeni ellenállás lehetőségeit vizsgálja. A Future challenges to education systems in Central Eastern European context (EDUC) a közép-európai országok oktatási rendszereivel foglalkozik, nem elhanyagolva a populizmust, „autokrata kormányzást”, valamint a „régi és új egyenlőtlenségeket” sem. A projektek egyike a Gender Equality Academy (GE Academy).
A Hate speech, gender, social networks, and political parties (GENHA) projekt célja meghatározni és elemezni hogy
öt európai országban (Spanyolországban, Olaszországban, Magyarországon, Németországban és Svédországban) a társadalmi kapcsolatok és az internet használatával.
A MIMY: Empowerment through Liquid Integration of Migrant Youth in Vulnerable Conditions projekt a bevándorlók integrációját vizsgálja azzal a céllal, hogy segítse a fiatal bevándorlók érdekérvényesítését. Természetesen kutatási téma a cigányság, valamint az akadémiai világban az egyenlőség elősegítése.
A média és technológia területén hét kutatási projekt fut. A jogállam címkéje alatt még nem tüntettek fel projekteket, de a leírás szerint „a mai autoriterek gyakran instrumentalizálják a jogot és a demokratikus normákat”, a jogállam elleni támadások pedig a demokrácia hanyatlásának jele.
Együttműködések
Természetesen az együttműködések sem hiányozhatnak az intézet életéből: alapítója és tagja a CIVICA nyolc európai egyetemet és 135 kutatóintézet tömörítő szövetségnek, ahogy az Open Society University Networknek (Nyílt Társadalom Egyetemi Hálózat, OSUN) is. Utóbbi kancellárja a meglehetősen balos New York-i Bard College elnöke, Leon Botstein, menedzserbizottságában pedig ott ül Alexander Soros, Soros György fia; Leonard Benardo, a Soros-féle Open Society Foundations alelnöke; valamint a CEU részéről Liviu Matei, aki egyben a szövetség egyik alkancellárja is. A szerveződésnek 33 tagintézménye van, a két alapító a Bard College és a CEU. A szövetség céljai közt szerepel a diákok állampolgári aktivitásra (civic engagement) való felkészítése is.
Az OSUN egyetemi szövetség a szokásos fő balos témákra fókuszál:
Emellett az intézet együttműködik a Bibó István Szabadegyetemmel is. Hogy az mi? A szabadegyetem honlapja azt írja:
„2019. tavaszán a Közép-európai Egyetem (CEU) oktatói az akadémai kutatóintézetekben és budapesti egyetemeken dolgozó kollégákkal együttműködésben új oktatási projektet indítottak a politikai pártokban, civil szervezetekben és a politikai nyilvánosságban tevékenykedő fiatalok számára. A program célja az, hogy megfelelő háttértudást biztosító keretek között beindítsa és erősítse a párbeszédet különböző politikai hátterű aktivisták között, ezzel is elsősegítve a magyar politikai közbeszéd színvonalának emelését. A program névadója Bibó István nem csupán a 20. század jelentős magyar gondolkodója és teoretikusa volt, hanem életműve és személyisége hidat is képezett az 1989 előtti különféle hátterű ellenzéki kezdeményezések között.
A Szabadegyetem kurzusain a Magyarországot és az Európai Uniót érintő társadalmi, gazdasági és politikai kérdések hosszútávú, történelmi és összehasonlító szempontokat is figyelembe vevő vizsgálatára törekszünk. Célunk az, hogy kurzusainkkal hozzájáruljunk a különböző nézetek tiszteletben tartásán alapuló diskurzus megerősítéséhez. Ennek a célnak megfelelően a Szabadegyetem minden kurzusát különböző politikai hátterű kutatók közösen tervezik meg és vezetik le. Szintén ennek érdekében igyekszünk biztosítani a kurzusokon résztvevő hallgatók politikai sokféleségét.”
Magyarán ez esetben
a Bibó Szabadegyetem alapítói közt ott van Bruszt László, a Demokrácia Intézet igazgatója és Pető Andrea, annak munkatársa is, de ott találjuk Bozóki András volt balos minisztert is.
Természetesen „a CEU Bibó István Szabadegyetem magját a CEU elkötelezett, különböző tanszékeket és tudományágakat képviselő oktatói képezik, de az intézmény céljának tekinti azt is, hogy biztosítsa a más egyetemeken illetve kutatóintézetekben dolgozó munkatársaknak a kurzusok szervezésében való részvételét”. A program a Friedrich Ebert Stiftung támogatásával valósul meg, mely a német szociáldemokraták alapítványa.
A Bibó Szabadegyetemen 2019-ben Bozóki A politikai etika az illiberális rendszerekben címmel tartott kurzust, Trencsényi Balázs CEU-s történész órájának címe Trianon volt, Sebők Marcell történész, a CEU tanára a Kulturkampf? Kulturális politika Magyarországon és Európában kurzus vezetője; Pető Andrea Bakos Petrával, a CEU gender tanszékének doktorjelöltjével és Tompa Andrea író-színikritikussal, a Színház folyóirat főszerkeszőjével együtt A boldogság politikája címmel tartott kurzust; Bajomi-Lázár Péter baloldali médiatörténész, a Médiakutató című folyóirat alapító-főszerkesztője (2000-2016), egyetemi oktató a Médiaszabadság Közép-Kelet-Európában című kurzusunk egyik vezetője volt, melyet Jávor Benedek volt LMP-s politikussal és Stumpf Andrással, a Válasz Online munkatársával együtt tartottak. (Jávor Benedekről nemrég írtuk meg, hogy brüsszeli kiküldetésében baloldali politikai agitátorként tevékenykedik.)
Végül, de nem utolsósorban: a CEU Demokrácia Intézet együttműködik a budapesti, Karácsony Gergely-féle városházán keresztül a Szabad Városok Szövetsége ellenzéki kezdeményezéssel is.