Virtigli pártpolitikus és nem egy uniós forrásokért küzdő bürokrata képe rajzolódik ki Jávor Benedek eddigi munkásságából. Próbáltunk utánajárni, mit is csinál Brüsszelben Budapest kirendeltségvezetője.
Kacsoh Dániel írása a Mandiner hetilapban.
„Néhányan csak az év végi jutalmat várják, aztán lelépnek” – érzékeltette városházi forrásunk még tavaly a Fővárosi Önkormányzatban jellemző hangulatot. A háttérben lecsapódó pártcsörték és a kaotikus viszonyok miatt panaszkodó „talpasok” pulykapénze – már ha volt ilyen – azonban alighanem eltörpül a vezetők által kapott bónuszhoz képest. A Magyar Nemzet szerezte meg a főjegyzői listát arról, kik részesültek ilyen juttatásban. Kiderült: nagyjából 30 millió forintot osztottak ki tanácsadóknak és politikai bizalmasoknak a covidjárvány, illetve a kormányzati megszorítások miatti kényszerű spórolás jegyében.
A teljesség igénye nélkül: a lap szerint fejenként 1,2 millió forint körüli összeg jutott Karácsony Gergely kabinetvezetőjének, Balogh Samunak és Gy. Németh Erzsébet DK-s főpolgármester-helyettes munkatársának, Keszthelyi Dorottyának. Kapott jutalmat Rényi Ádám kommunikációs igazgató és Misetics Bálint Párbeszéd-alapító, A Város Mindenkié csoport szegényvédő aktivistája. Érdemes megjegyezni: ahogy azt a Mandiner elsőként megírta, a városházi tanácsadóvá avanzsált egykori tüntetésszervező testvérének arculattervező cége sorra nyeri a közbeszerzéseket a fővárosban.
Hiányzó elszámolás
A párbeszédes főpolgármester nem feledkezett meg a 2019-es választáson európai parlamenti mandátumát elveszítő párttársáról sem: Jávor Benedek szintén egyhavi pluszpénzben részesült. A Budapest brüsszeli képviseletét ellátó iroda vezetője egyébként tavaly januárban állt munkába, s ezzel együtt az önkormányzat 34 millióról 112 millió forintra növelte a kirendeltség éves büdzséjét. Úgy tudjuk, az idei keret valamivel szerényebb: 2021-ben 80 millió forint jut Jávornak és csapatának. Azt azonban, hogy ezt mire költik, nem lehet tudni; legalábbis hiába fordultunk megkereséssel az önkormányzathoz még a múlt hét elején, lapzártánkig válaszra sem méltattak bennünket.
A jogállamisági mechanizmus bevezetéséért maga Jávor Benedek is aktívan lobbizott”
Rákérdeztünk egyebek mellett arra, mi a számszerű mérlege Jávor Benedek eddigi munkájának, konkrétan hogy kinevezése óta mennyi uniós forrást, támogatást szerzett Budapestnek, illetve mennyi forrás vagy támogatás megszerzésében működött közre. Érdeklődtünk arról is, mekkora stábot tart fenn, milyen költségei vannak a brüsszeli irodának, továbbá hogy a 2019-es választás előtti ciklussal összevetve mekkora forrásnövekményt realizált a főváros az Európai Uniótól. Tanácstalanságunkban levelet küldtünk nagyjából ugyanezekkel a kérdésekkel a képviselet címére is, ám onnan sem érkezett (időben) válasz. Telefonon kerestük magát Jávor Benedeket is – ugyancsak sikertelenül.
Pártpolitikai posztok
Ebből következően az LMP-t Karácsony Gergelyékkel együtt Bajnai Gordon hívására 2012-ben elhagyó politikus nyilvános megnyilvánulásaira, nyilatkozataira és havonta megjelenő hírlevelére tudtunk hagyatkozni. A Facebook-oldalán közzétett posztjaiból azonban bizonyosan nem tudunk meg konkrétumokat az elvileg Budapestért végzett brüsszeli ténykedésről. Az egykori védegyletes Jávor az utóbbi időben megosztotta gondolatait a Capitolium ostromával, a migrációval, a koronavírussal és igen sokszor Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő néppárti csörtéivel kapcsolatban. Alig akad bel- vagy világpolitikai hír, amelyet ne kommentálna. A posztokban közös, hogy szinte valamennyi a magyar kormány kritikájaként összegezhető.
A kirendeltségvezető decemberben hosszú interjút adott a tevékenységét lassan egy évtizede különböző formában segítő, a Magyar Újságírók Országos Szövetségét is vezető Hargitai Miklósnak a Népszavában, s a régi harcostárs sem ragadta meg az alkalmat, hogy a 2020-as év esetleges eredményeiről faggassa a politikust. Beszéltek helyette a jogállamisági mechanizmusról, amelynek bevezetéséért – mint kiderült – maga Jávor Benedek is aktívan lobbizott. Mindenesetre a bejegyzéseket görgetve sokkal inkább egy pártpolitikus munkássága rajzolódik ki, mintsem egy elszánt, forrásokért küzdő bürokratáé.
Az egyik posztból kiderül az is, hogy Jávor az „atomenergiával kapcsolatos információk megismerhetőségéért és a nukleáris szektor átláthatóságáért dolgozó” Nuclear Transparency Watch szervezet alelnöke, vagyis a jelek szerint nem adta fel a paksi bővítés elleni harcát sem, amely meghatározó része volt EP-képviselői tevékenységének. Bár Karácsony Gergelynek ezzel nyilván nincs gondja, erre az időtöltésre aligha terjed ki a közpénzből finanszírozott budapesti megbízatás.
Ami a forrásokért való lobbizást illeti, a főpolgármester november végén közölte a nagy hírt: „Minden pártcsaládból van támogatottsága annak, hogy az önkormányzatokat kötelező legyen bevonni a gazdaságélénkítő intézkedések tervezésébe és végrehajtásába, sőt a helyreállítási alapból finanszírozott projektek irányításába is. Nagy munkát végzett ennek érdekében Jávor Benedek, de ki kell emelni Dobrev Klára, Cseh Katalin, Ujhelyi István és Rónai Sándor EP-képviselők hozzájárulását is.” Vagyis a főpolgármester a sikerként elkönyvelt fordulatot nemcsak a főváros által pénzelt párttársának, hanem az ellenzéki pártok EP-képviselőinek is betudta – igaz, a Jobbikot óvatosan kihagyta a sorból.
Változatlan forráselosztás
Felmerül a kérdés: valóban elért bármit Jávor az uniós források közvetlen önkormányzati becsatornázása terén? Kurucz Orsolya, az Alapjogokért Központ EU-s kutatórészlegének projektvezető-helyettese szerint nem igazán. Sőt, mint a Mandinernek nyilatkozva felidézi, az uniós fejlesztési forrásokról szóló tárgyalások 2018 nyara óta zajlanak, a részletszabályok kidolgozása, a tagállamok közötti kompromisszum azonosítása pedig hosszas folyamat, figyelembe véve, hogy több száz milliárd euró felhasználása kapcsán eltérhetnek a tagállami szempontok és érdekek.
A szakértő hozzáteszi: közös álláspontra jutni abban a kérdésben, hogy miként hívjanak le, használjanak fel, illetve monitoringozzanak minden egyes centet, nehéz feladat. Így nem csoda, hogy a vonatkozó rendelet csak 2020 második felében jutott elfogadásközeli állapotba. „Az EP-ben ülő ellenzéki képviselők, bár néha a realitást és a tárgyalások helyzetét figyelmen kívül hagyva igyekeztek nagyokat mondani a kohéziós politika jövőjéről, érdemben nem fogalmaztak meg szakmailag kidolgozott álláspontot. A tárgyalások lezárásához közeledve azonban – az uniós források jogállamisági feltételekhez kötése mellett – felfedezték a politikai önpromóció lehetőségét a témában. Hangzatos ugyanis azt követelni, hogy legyen nagyobb beleszólásuk az önkormányzatoknak az EU-s források felhasználásába, azonban most is, mint az előző negyvenöt évben, a tagállami központi hatóságoké lesz a felelősség, hogy az Európai Bizottságnak elszámoljanak velük” – hangsúlyozza Kurucz Orsolya.
Tehát nem történt érdemi változás ezen a téren. A szakértő megjegyzi, persze a központi hatóságok bevonhatják az önkormányzatokat a források felhasználására vonatkozó tervezésbe, sőt kötelező jelleggel társadalmi egyeztetés is szükséges, ez azonban eddig is feltétel volt. A források felhasználásának módja tehát az ellenzéki állításokkal ellentétben nem változott meg gyökeresen – jelenti ki a projektvezető-helyettes.
Ettől függetlenül a havi rendszerességgel kiadott, a Fővárosi Önkormányzat honlapján közzétett hírlevélfolyam tavalyi utolsó, kvázi az évet összegző kiadása szerint sikerült az Európai Regionális Fejlesztési Alapban ötről nyolc százalékra növelni a fenntartható városfejlesztési projektekre jutó forrásokat, „ismereteik szerint” az Európai Tanácsnak az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközről szóló álláspontjába bekerülhet egy kiegészítés az önkormányzatok pályázási jogosultságáról, továbbá az Európai Zöldek és az Újítsuk Meg Európát! frakcióval együtt az Európai Parlament is támogatta Jávorék néhány javaslatát a települések döntéshozatali folyamatokba való bevonásáról. Ezek közül egyik sem jelent végleges döntést, s pláne nem érintik közvetlenül Budapestet. Érdekesség, hogy a zöld és a liberális képviselőcsoportot a kirendeltségvezető szövetségesként nevezi meg, ami egy elvileg nem pártpolitikai logika mentén működő fővárosi hivatal esetében bajosan értelmezhető.
***
Lapunk megjelenését követően érkezett meg, csaknem két hét után a Fővárosi Önkormányzat válasza. Ebben egyebek mellett kifejtették, a hivatal dolgozói minden év végén jutalomban részesülnek, idén a jutalomkeret az önkormányzat pénzügyi helyzete miatt kevesebb volt, mint korábban, ám mindez bérmegtakarításból történt. A jutalom mértékéről a szűkített költségvetés mellett a területi vezetők döntöttek. Közölték továbbá: 2020-ban a Főváros mintegy 470 millió forint közvetlen brüsszeli forrást nyert el. Emellett mintegy 1,62 milliárd értékben készültek el pályázati anyagok. „Ezek felkutatásában, kidolgozásában, a partnerségek kialakításában a brüsszeli képviselet jelentős szerepet játszott. A Főváros 2003 óta fennálló brüsszeli képviseletének teljes létszáma jelenleg 3 fő, Tarlós István időszakában változóan 2 vagy 3 fő alkotta a képviseletet. Jávor Benedek havi fizetése bruttó 900.000 forint” – írták.
Egyirányú érzékenység a MÚOSZ-tól – Kacsoh Dániel írása a mandiner.hu-n
Címlapképen: Karácsony Gergely Jávor Benedeket sem hagyta az út szélén. Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt
A külpolitikai szakértő szerint az Európai Unió egyre nehezebben tudja összeegyeztetni a Szerbiával szembeni elvárásait a térség valóságával, az idő pedig nem az EU bürokratáinak dolgozik.
A svájci választók elutasították a Svájci Néppárt kezdeményezését, de a Migrációkutató Intézet vezető elemzője szerint a szoros eredmény azt mutatja: a bevándorlás továbbra is az ország egyik legfontosabb politikai törésvonala.
Miközben Ázsia és más térségek erősödnek, a kontinens országai között nő a széthúzás.
A Fidesz alelnöke szerint a kormányfő Ukrajna, a háború és az uniós források kérdésében is kapitulált.
Kijev szerint új helyzet következhet a háborúban.
Ezek voltak a Mandiner legolvasottabb hírei csütörtökön.
Ebben a három órában mérsékeljük a klímaberendezések használatát, helyette éjszaka vagy a hajnali órákban hűtsük le otthonunkat!
A szakmai ajánlást jóváhagyva a mai naptól Magyarország terrorfenyegetettségi fokozatát az eddigi 2-es (magas) szintről 3-as (közepes) szintre mérsékeltem.
