Ferenc és a kormány: mit kell tudni a pápalátogatás diplomáciai hátteréről?

2021. szeptember 11. 17:26
A pápát eleve csak a zárómisére hívták. A kormány és a Vatikán viszonya pedig egyáltalán nem mondható rossznak. Egyszeregyünk a pápalátogatás diplomáciai hátteréről.

Vasárnap fél tizenkettőkor kezdődik a budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséje a Hősök terén, melyet Ferenc pápa celebrál. A járvány miatt egy évvel elhalasztott kongresszusra Erdő Péter bíboros hívta meg az egyházfőt.

A szokásos vatikáni közlemény helyett Ferenc pápa a július 4-i, vasárnapi Angelus-imádság közben jelentette be a Szent Péter téren, hogy szeptember 12-15 között lelkipásztori utat tesz Szlovákiába, majd hozzátette, hogy előtte Budapestre is ellátogat az eucharisztikus kongresszus zárómiséjére. 

Előtte, március iraki útján a repülőn úgy fogalmazott az egyházfő: „Magyarországra utazok a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjére. Nem az országot látogatom meg, hanem a misére megyek. De Budapest kétórányi autóútra van Pozsonytól. Miért ne látogassam meg a szlovákokat is?” 

Mindemellett a Vatikán a budapesti zárómise időpontjára tette Stefan Wyszyński lengyel bíboros, Mindszenty József kortársának boldoggá avatását Varsóban, ami azért sajnálatos, mert valószínűleg sok magyar ment volna Varsóba és sok lengyel jött volna Budapestre.

2020 június elején az amerikai National Catholic Register jól értesült vatikanológusa, Edward Pentin nyomán felbukkant az a pletyka, hogy a pápa nem kíván találkozni az állam vezető méltóságaival, Áder János köztársasági elnökkel és Orbán Viktorral. Az értesülés és a pápa kijelentése, miszerint nem az országot látogatja meg, hanem a misére jön, kisebbfajta találgatás-cúnamit indított meg.

Lássuk tehát, mi mindent érdemes tudni erről a pápalátogatásról!

Nem szoktak a pápák elmenni az eucharisztikus kongresszusokra

Mindenekelőtt: nem alapértelmezett, hogy egy eucharisztikus kongresszusra elmegy a pápa. Ferenc pápa a negyedik egyházfő, aki személyesen vesz részt a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus eseményein. 1905-ben X. Piusz csak azért vett részt személyesen az eseményen, mert azt Rómában tartották. Később, hatalmas szünet után csak VI. Pál utazott el az 1964-es, Bombayben rendezett és az 1968-as bogotái kongresszusra, majd II. János Pál pápa, aki 1985-től öt ilyen kongresszuson vett részt, utoljára Rómában 2000-ben. Az egyházfőket rendszerint legátusok képviselik. Ferenc pontifikátusa során ez a második ilyen rendezvény, az elsőn, amit a Fülöp-szigeteki Manilán rendeztek 2016-ban, őt is legátus képviselte.

Amikor 1938-ban Budapesten tartották a rendezvényt Szent István király halálának 900. évfordulója alkalmából, XI. Piusz pápát Eugenio Pacelli pápai legátus, a Szentszék külpolitikáért felelős államtitkára, a későbbi XII. Piusz pápa képviselte. 

Mint a nyáron írtuk: a pápalátogatás külön diplomáciai műfaj, amelynek megvannak a maga keretei, szabályai, rítusai, egyszóval a maga művészete. Mivel a pápa egyszerre egyházfő és államfő, csak akkor kel útra, ha mindkét minőségében meghívják: a helyi egyház és az adott állam is.

Egyházfő, államfő, eucharisztikus kongresszusok

A hétköznapi nyelvhasználatban rendszerint egybecsúszik két külön fogalom, a Szentszék és a Vatikán, amelyekhez csatlakozik harmadikként a kevésbé használt Vatikánvárosi Állam kifejezése. Mint azt Érszegi Márk Aurél kánonjogász, diplomata írja Pápa, Szentszék, Vatikán című kötetében: a Szentszék szűkebb értelemben a pápa tanítóhivatalát jelenti, tágabb értelemben az őt segítő hivatali apparátust, azaz a Római Kúriát. A Vatikán viszont földrajzi név, Róma hét dombjának egyike, ami otthont ad a Szentszéknek. Itt jött létre 1929-ben az Olaszország és a Szentszék által kötött konkordátumnak köszönhetően az addig nem létező Vatikánvárosi Állam, mely önálló, a Szentszéktől jogilag különböző, független nemzetközi szereplő, és még csak nem is jogutódja a történelmi Pápai Államnak. A Vatikánvárosi Állam a Szentszék tulajdona, és létezésének értelme a pápa lelki küldetéséhez szükséges függetlenség biztosítása. A nemzetközi kapcsolatokban nem ez, hanem a Szentszék vesz részt. A pápa egyházfőként a világegyház vezetője, államfőként a Szentszék (és a Vatikánvárosi Állam) uralkodója.  

A pápalátogatások elsősorban lelki jellegűek, a diplomáciai keretek csak eszközként szolgálnak a megvalósításban – írja Érszegi. Péter utóda azért utazik, hogy „alapvető feladatát” teljesítse: jelenlétével, tanításával és a szentségek kiszolgáltatásával megerősítse a hitben a testvéreket, bátorítsa keresztény tanúságtételüket, valamint fenntartsa az egyetemes Egyház egységét, a kommuniót.” Emellett az utaknak egyházkormányzati jellege is van, hiszen ilyenkor viszonozni tudja a Szentatya a püspökök római látogatásait, és helyben tud tájékozódni az egyház ügyeiről. Az utakat a Pápai Államtitkárság és a helyi apostoli nunciatúra, tehát a Vatikán akkreditált nagykövete készíti elő. A nemzetközi utak többnyire az apostoli út minősítést kapják, és nagyon ritka, hogy a legmagasabb kategóriájú útra, az állami látogatásra kerüljön sor (ilyen volt XVI. Benedek amerikai és nagy-britanniai útja). 

Mire hívták?

Az sem mindegy persze, hogy mire hívják meg az egyházfőt: jelen esetben Ferenc pápát eleve csak a kongresszus zárómiséjére invitálták, tehát nem csoda, hogy nem kíván önkényesen több időt eltölteni az országban. (Nincs igaza tehát sem Lukácsi Katalinnak, sem Perintfalvi Ritának, amikor az LMBTQ-emberek melletti kiállás elmaradásának és hasonló dolgoknak tulajdonítják a látogatás rövidségét, mondván, ez politikai üzenet. Nem az.) 

Úgy tudjuk, hogy ha esetleg Ferenc pápának, akinek a protokoll nem tartozik az erősségei közé, nem jutott volna eszébe, hogy találkozzon a közjogi méltóságokkal, akkor is jelezte volna neki a saját külügyminisztériuma (a vatikáni Államtitkárság egyik osztálya) és annak vezetője, az őt Budapestre is elkísérő Paul Gallagher érsek, hogy az ország vezetőivel való találkozó evidensen nem maradhat ki a programból. Gallagher egyébként azzal együtt is, hogy az európai integráció kérdésében nem úgy gondolkodik, mint a magyar kormány, jó viszonyt ápol kollégájával, Szijjártó Péter külügyminiszterrel.

Forrásaink szerint az a pápai ellenállás a legfőbb közjogi méltóságokkal való találkozóra márcsak azért is furcsa lett volna, mert a Vatikánnak nemhivatalos hozzáállása az, hogy az egyház mindig kész a párbeszédre, és mindig nyitott a tárgyalásra. II. János Pál 1983-ban meglátogatta Nicaraguát akkor, amikor a baloldali szandinisták vezették az országot, 1987-ben pedig Chilében találkozott Pinochettel, a jobboldali autokrata rezsim vezetőjével. 

Ferenc és a magyar kormány

Mióta Ferenc a pápa, azóta két államfői és két informális magyar miniszterelnöki vizit volt a Vatikánban. II. János Pál 2004-ben (amikor Budapesten szocialista kormány volt hatalmon) a Nagy Szent Gergely Rend nagykeresztjének civil fokozatát adományozta Orbán Viktornak. Ez az egyik legrangosabb vatikáni elismerés legmagasabb fokozata, melyet elsősorban nem protokolláris okokból, hanem valóságos érdemekért adnak a közjó érdekében és az egyház javára végzett szolgálatokért államférfiaknak és más nem papi személyeknek. Áder János köztársasági elnök pedig a mostani kongresszus tanúságtevői közt volt.

Forrásaink szerint ugyan igaz, hogy a migráció ügyében és még néhány kérdésben nincs egyetértés a magyar kormány és Ferenc pápa közt, viszont számos olyan téma van, amiben a pápa nagyra értékeli a magyar kormány tevékenységét: ilyen a családpolitika és az üldözött keresztények megsegítése. Márpedig a kongresszuson számos keleti helyi egyház vezetője jelen van.

Sőt: értesüléseink szerint  azután, hogy egy baloldali olasz képviselő benyújtotta a róla elnevezett Zan-törvényjavaslatot, amely a szexuális kisebbségek elleni diszkriminációt olyan tágan értelmezte volna, hogy a katolikus tanítás hirdetését is büntethette volna, a Szentszék nem pusztán példátlan módon jegyzékben tiltakozott, hanem az is felmerült, hogy megkérik Magyarországot, nyilatkozatban álljon ki a Vatikán mellett. A magyar-vatikáni viszony tehát igen sokoldalú.

(Fotó: a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus honlapja.)
 

Összesen 113 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Igaz, h. én semmilyen szempontból sem számítok, de nekem, speciel, teljesen elég a három óra, sőt. A csíksomlyói fellépése sem volt semmi.

Gondolom, azért vagyunk így egypáran. A Kongresszus megrendezésére büszke vagyok, szívből remélem, h. ahogy eddig szép és a részt vevők számára bizonyára felemelő volt, így is záródik.

Válaszok:
OberEnnsinnen | 2021. szeptember 11. 18:15

Ha a három órát a Liszt Ferenc repülőtéren oldják meg, lehetett volna akár kettő, vagy másfél is...
Vagy, ha elrepül Budapest felett és odafentről küld egy üdvözletet a minél több befogadásért...

Ma hallgattam valamilyen benfentest talán az Infon. Mi a Kongresszus zárómiséjére hívtuk a Pápát, a szlovákok meg országlátogatásra. Nem kell politikai okokat keresni.

A boldoggá avatást és a pápai szentmisét jól benézte a Vatikán.

Ez a gagyipápa jobb ha nincs itt túl sokat.

De eljön és a mi ellenzékünk agyfaszt kap.

Ez egyre borzasztóbb. Mikor mond majd a nép tömegesen NEM-et? Egyelőre vannak szabadnak tűnő választások. A média teljes beállása az elfogadhatatlan mögé szinte hihetetlen.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés