Politikai atombombává váltak a zárolt uniós források

A választás után azonnal megkezdte a tárgyalásokat Magyar Péter leendő miniszterelnök és a miniszterjelöltek az Európai Bizottsággal abból a célból, hogy minél hamarabb hazahozzák a befagyasztott uniós forrásokat. A Tisza Párt elnöke április végén Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel is tárgyalt, az informális egyeztetés után pedig közölte, május végén politikai megállapodásra számít a pénzek feloldásáról. 

Érthető a sietség a hivatalba lépő kormány részéről, mivel a zárolt összeg egy részét, a helyreállítási alap forrásait augusztus végéig lehet elkölteni, de csak akkor, ha a támogatott be­ruházások már elkészültek. Erre azonban alig van esély, a leköszönő kormány ugyanis a tervezett beruházások nagy részét elhalasztotta. A közelgő határidő ellenére sem kell azonban teljes forrásvesztéstől tartani, több tagállam – Horvátország és Lengyelország – talált olyan megoldást, amely a támogatások és a kedvezményes kölcsön határidőn túli felhasználását is lehetővé teszi, s e lehetőséget Brüsszel is elfogadhatja. 

Lendületet vehet a gazdaság 

A zárolt források nagyobb részét, 10-11 milliárd eurót a Helyreállítási és Ellenálló Képességi Eszköz (RRF) közel teljes támogatási kerete teszi ki, amelyet elvileg augusztusig lehet elkölteni, 6-7 milliárd euró pedig a tagállamok felzárkóztatását célzó kohéziós támogatásokból lett befagyasztva, ez – forrásvesztés mellett – 2029 végéig használható fel. Összesen tehát 15-17 milliárd euróról, azaz nagyjából 6,5 billió forintról van szó, ami a bruttó hazai össztermék 8-10 százalékának felel meg. 

Az előttünk álló évek fejlődése szempontjából kulcskérdés, hogy az új kormánynak sikerül-e megállapodnia az EU-val: a lehívható összeg jelentős, a rohamtempóban kiírt pályázatok pedig jókora beruházási hullámmal járulnának hozzá a gazdaság bővüléséhez – az előrejelzések alapján 1,9 százalékos növekedés lehet év végén. Egyes becslések szerint az uniós források 2-3 százalékponttal is hozzájárulhatnak a GDP-növekedéshez a következő években. 

Nem véletlen tehát, hogy Magyar Péternek óriási politikai sikert jelentene, ha hivatalba lépése után szinte azonnal létrejönne az egyezség Brüsszellel. Persze nem mindegy, milyen áron. A gyors siker ráadásul szuverenitási kérdéseket is felvethet. 

ami kulcsfontosságú területeken kényszerítette az Orbán-kormányt látványos és a lakosság körében elvárt beruházások elhalasztására többek közt a közszolgáltatások fejlesztése területén. A Tisza Párt legfontosabb kampánytémái és program­elemei közé tartozott az egészségügy, az oktatás és a vasúthálózat fejlesztése.

Szuverenitási próbatétel 

Az új kormánnyal létrejövő megállapodás körülményei mellett a tartalma is képet adhat az EU kettős mércéjéről. A Fidesz-kormány a jogállamisági és korrupcióellenes fellépést sürgető uniós felszólítások jelentős részének eleget tett, ezért a zárolás egy részét, több mint 10 milliárd eurót már 2023 végén elérhetővé tette Brüsszel. Az Európai Parlament ugyanakkor bírósághoz fordult, mivel a képviselők többsége szerint a zárolás megszüntetése nem volt megalapozott. 

Annak ellenére, hogy az unió vezetése többször is elismerte, az elvárások teljesítését célzó intézkedések, az évekig tartó egyeztetések nem vezettek eredményre. Nem ok nélküli tehát az a benyomás, hogy az áhított kormányváltás be­következtéig ezeket a pénzeket valóban visszatartották. Az RRF-források szempontjából ez azért is súlyos büntetés az uniótól, mert a programok finanszírozására felvett közös hitel törlesztése alól akkor sem mentesülnénk, ha végül egy forintot sem tudnánk elkölteni a helyreállítási alapból. 

A hirtelen rugalmasabbá váló és magához képest kifejezetten gyorsan reagáló Brüsszel pedig a jelek szerint már kevésbé veszi szigorúan az eddig teljesíthetetlennek látszó elvárásait. 

Az uniós források feloldása mindenkinek érdekében áll, és Magyarország fejlődése szempontjából elengedhetetlen, hatása pedig a szolgáltatások színvonalának emelkedésén és az ország látványos fejlődésén keresztül válik érzékelhetővé. A közszolgáltatások utóbbi évekbeli stagnálása minden bizonnyal hozzájárulhatott a Tisza Párt kétharmados győzelméhez. 

Az uniós pénzek hazahozatala és a formálódó politikai alku több kérdésre is választ ad majd. Ezek közé tartozik, hogy 

illetve hogy prioritássá válik-e az EU iránti elkötelezettség demonstrálása, hasonlóan a 2010 előtti kormányok politikájához. 

Az egyeztetésekről egyelőre nem árult el részleteket sem Magyar Péter, sem az Európai Bizottság. A leendő kormányfő által bejelentett rövid távú tervek azonban rávilágítanak néhány konkrétumra. A Tisza Párt a kezdetektől hangsúlyozza, ha kormányra kerül, Magyarország egyből csatlakozik az Európai Ügyészséghez, amely fontos válasz Brüsszel igazságszolgáltatás­-függetlenséggel kapcsolatos kifogásaira (lásd Közélet rovatunk írását). A kormányalakítás után az egyik első intézkedés lesz a vagyonellenőrzési és -visszaszerzési hivatal felállítása. Az intézmény feladata lesz a korrupciógyanús ügyek feltárása, amit megnyugtató lépésként értékelhet az EU. 

Már a kormány hivatalba lépése előtt kirajzolódtak azok a kulcsterületek, amelyekben fennmaradhat az ellentét Magyarország és az uniós vezetés között. A leendő kormányfő a választás után tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján világossá tette, nem támogatja Ukrajna idő előtti EU-csatlakozását, továbbra sem hajtja végre a migrációs paktumban foglaltakat, és a napi egymillió eurós bírságot sem fizeti a jövőben, továbbá legalább 2035-ig nem szünteti meg az orosz energiahordozók beszerzését. 

A nemzetközi hallgatóság előtti egyértelmű vállalásokkal Magyar Péter riadalmat keltett az őt támogató külföldi politikusok körében, akik abban bíznak, Orbán Viktorral ellentétben nem tesz keresztbe a terveiknek. A Tisza Párt elsöprő győzelmével ráadásul kiszorult a magyar parlamentből a baloldal, ami szintén aggodalmat okozott az EU szociáldemokrata, radikális és szélsőbaloldali, illetve zöldpárti soraiban. 

Nem volt elég pénz a gyors fejlődésre 

Nem véletlen, hogy az uniós források be­fagyasztása látványosan lefékezte a fejlesztéseket, hiszen az EU azokat a forrásokat tartja vissza, amelyekből az emberek számára legfontosabb alapvető közszolgáltatások fejlesztésére lenne lehetőség. Mind a kohéziós pénzek, mind az RRF-források a tagállam által megjelölt fejlesztési célokra költhetők el, a programokat az Európai Bizottságnak is jóvá kell hagynia. Jól tudható tehát, hova vándorolnak majd a felszabaduló források, illetve mi fejlődött volna ebben a négy évben, ha sikerült volna rendezni az EU-s kapcsolatokat. 

A kohéziós források kevesebb mint fele lett befagyasztva, ezért a jogállamisággal kapcsolatos aggályok miatti büntetés nem érintette a gazdaság- és a területfejlesztési programokat, és részben a környezeti és energiahatékonysági program kerete is nyitva maradt. Így a vállalkozások, elsősorban a kkv-k támogatására, az önkormányzatok szolgáltatásaira igényelhető forrásokat és a kisebb energetikai, például vízügyi fejlesztéseket és környezeti pályázatokat nem érintette a szankció. 

A nagy beruházásokat viszont el kellett halasztani, ráadásul az RRF-források felfüggesztése miatt több területen továbbra sem tudtak elkezdődni. Ilyenek a közösségi közlekedést, elsősorban a vasutat érintő fejlesztések. A kohéziós források a vasúthálózat korszerűsítésére vannak elkülönítve. Kiemelt fejlesztési terület Budapest elővárosának vasúti összeköttetése és a hévvonalak teljes pálya- és jármű-korszerűsítése. Az EU-s keretből készült volna el a Budapest–Belgrád-vasútvonal is, amelyet így részben kínai hitelből finanszírozott a kormány. 

A kohéziós forrásokból kórházak felújítása és modernizálása valósulhat meg. A helyreállítási források egy része szintén az egészségügy fejlesztését szolgálja, elsősorban a digitalizációt támogató projekteken és a modern kórházi rendszereken keresztül, lerövidítve a betegutat és gyorsítva az ellátást. Az ellenzék által a kampányban folyamatosan hangoztatott egészségügyi fejlesztések az uniós források befagyasztása miatt késnek. A másik kiemelt kampánytéma, az oktatás fejlesztése is a két programból együttesen valósulhatott volna meg az eltelt években. A kohéziós alapok az intézmények felújítását finanszírozhatják, az RRF oktatási kerete a digitalizációt, a pedagógusok továbbképzését és a szakképzés fejlesztését teszi lehetővé. 

Külön említésre méltó, hogy Brüsszel az energetikai beruházások végrehajtására elkülönített forrásokat is zárolta, ennek ellenére elvárja, hogy az oroszról a jóval drágább egyéb energiaforrásokra álljon át Magyarország, ráadásul a rezsicsökkentés eltörlését is régóta követeli. 

A befagyasztott pénzek adják a keretet a lakossági beruházásokra, például napelemek, hőszivattyúrendszerek kiépítésére, gázkazánok cseréjére. Szintén ezek a támogatások tennék lehetővé a társasházak felújítását és a panelprogram folytatását. A fejlesztések elhalasztása miatt nem sikerült korszerűsíteni a villamosenergia-hálózatot, amely a napelem-csatlakozások káros hatásának a kiküszöbölését és az energiatárolás előmozdítását segítené, továbbá a földgázfelhasználás csökkentését is gyorsítaná. 

Az önkormányzatok és a települések is kárvallottjai a források blokkolásának. A településeknek nem volt elegendő forrásuk a helyi szolgáltatások modernizálására, az úthálózat vagy a közintézmények felújítására, energiahatékonysági fejlesztésére. Szintén késnek az állam hatékonyabb működését és az e-közigazgatás fejlesztését célzó informatikai beruházások és a digitalizációs projektek. A támogatási alapokon felül Brüsszel a modellváltó egyetemek elől elzárta a fiatalok külföldi tanulmányútját lehetővé tévő Erasmus programot és a nemzetközi tudományos-innovációs projekteket támogató Horizont Európa-keretet. 

A konkrét beruházások jól mutatják, mekkora tétje van Magyar Péter és Ursula von der Leyen egyezségének, mivel az uniós pénzek hazahozatala pont a legtöbbet kritizált szolgáltatások fejlesztését segíti. A Tisza támogatottságának megerősödésével, de a választói bizalom megingásával is járhat a formálódó megállapodás. Magyar Péternek ezért azt kell bizonyítania, hogy kormányfőként megvan a képessége ahhoz, hogy a befagyasztott pénzeket úgy hozza haza, hogy közben nincs szükség egy kis szuverenitás feladására sem.

Nyitókép: Hamarosan kiderül, hogy az új kormányfő képes-e betartani egyik legfontosabb kampányígéretét
Fotó: AFP/Geert Vanden Wijngaer