Lem 100: százéves a jövőkutatás szelleme

III. évfolyam 36. szám | Meta - Tudomány
2021. szeptember 9.
Száz éve született Stanisław Herman Lem, aki bár nem tartotta magát sci-fi-írónak, a tudomány és a képzelet határvidékein járva elmélkedett az emberiség jövőjéről, a technológia kihívásairól és a kozmosz nagy kérdéseiről.

Lovászy László Gábor írása a Mandiner hetilapban

 

A 2006-ban elhunyt Lem hét nyelven – lengyelül, németül, angolul, franciául, ukránul, oroszul és latinul – beszélt, könyvei negyvenegy nyelven és több mint negyvenötmillió példányban keltek el. Egykor ő volt az egyik legolvasottabb nem angol nyelven író, sci-fi kategóriába sorolt szerző a világon. Egy gyermek édesapja volt – fia tizenhárom évnyi házasság után született meg. Lem bár a kommunista Lengyelországban bevezetett rendkívüli állapot évében, 1980-ban Berlinben, majd Ausztriában élt egy rövid ideig, sosem vándorolt ki nyugatra, és vissza is tért hazájába. Sem a kommunista, sem pedig a nyugati ideológiákat nem fogadta el.

Nem tartotta magát sci-fi-írónak,

olyannyira, hogy 1976-ban el is utasította a Science Fiction Writers of America tiszteletbeli tagságát, mondván, a kortárs sci-fi-irodalom sekélyes és alacsony színvonalú. Lemnek ugyanis alapvetően filozófiai témájú írásai voltak, sokszor foglalkoztatta a kérdés, hogy egyedül vagyunk-e. Leghíresebb regényét, az 1961-ben megjelent Solarist a hetvenes években Andrej Tarkovszkij, majd az ezredforduló után George Clooney főszereplésével Steven Soderbergh író-rendező vitte vászonra. A film egy kapcsolatfelvételről szól, mely során az emberiség egy olyan magas intelligen­ciával találkozik, amelyet nem tud értelmezni. Lem egy másik híres regénye, az 1968-ban megjelent Az Úr hangja is ezzel a problémával foglalkozik, és már olyan magas színvonalú alkotás, hogy értelmezése alapvető filozófiai ismeretek nélkül lehetetlen. A munkát 1983-ban lefordították angolra, majd több amerikai szerző is feldolgozta, például Carl Sagan, akinek Kapcsolat című, 1985-ös művéből szintén sikeres és zseniális filmadaptáció készült Jodie Foster és Matthew McConaughey főszereplésével. 2018-ban pedig Pálfi György azonos címmel kiváló magyar átdolgozást készített.

Stanisław Lem nevéhez fűződik a jövőkutatás alapműve,

az 1964-es Summa Technologiae is. Ebben kifejtette, hogy párhuzamosan két evolúció is zajlik: egy biológiai és egy technológiai. Ez utóbbit már az ember indította az útjára. A szerző az úgynevezett technoevolúció erkölcsi aspektusaira keresett válaszokat. Foglalkoztatta az a kérdés is, hogy milyen legyen a föld összjövedelmének igazságos elosztása, és már 1964-ben látta azt is, hogy az orvostudomány sikerei révén a halálozás csökkentésével a világ népessége egyre tovább fog élni, a csecsemőhalandóság csökkenésével pedig hatalmas arányú gyarapodásnak fog indulni. Úgy gondolta, hogy az életkörülmények javulásával a technológia az élet elsekélyesedésének eszközévé válhat, valamint a tömegkommunikációs eszközök a szellemi javak engedelmes megsokszorozóiból – ahogy fogalmazott – „kulturális selejttermelőkké” silányulhatnak.

Stanisław Herman Lem. <br> Fotó: Wikipédia

Az Intellelektronika című fejezet például arról szól, hogy a tudomány mítoszai, az elektrokrácia veszélyei, a kibernetika és a szociológia, az elektronikus agyak hitei, illetve magával az információval járó kihívások milyen jövőt sejtetnek. A Summa Technologiae egy másik, a fantomológiáról szóló része a természetben elő nem forduló, mesterségesen kreált modellekről szól, s Lem (digitális) „világok teremtéséről” és információk tenyésztéséről, illetve az automatikus „univerzális plagizátorról” is értekezett, kimondva, hogy ezek algoritmusok. Szerinte ez elvezet minket a kiborgizálás és az önfejlődésű gépek korszakához is.

Lem tehát kritikus volt a technológiai fejlődéssel szemben, hiszen még azt is felvetette, hogy egy olyan civilizáció, amelyben a technológia révén mindenki egyéni szükségletét kielégítik, egyszerűen a második kőkorszakba juttatja a tagjait, hacsak nem eléggé fejlett a társadalom. Tőle származik az az elgondolkodtató mondat az 1955-ben megjelent, Magellán-felhő című művéből, hogy: „Adj meg az embernek mindent, amit csak kíván, s boldogtalanná teszed!”

Egy későbbi, 1986-ban megjelent írása, A kudarc már azzal foglalkozik, hogy eddig miért nem vettünk észre nálunk értelmesebb lényeket az univerzumban, és miért nem találkoztunk velük. Szerinte erre több válasz is adható: eleve szándékosan rejtve maradnak előttünk, vagy már meghaladták az űr felfedezését, sőt talán magát a teret is.

A mű aktualitását Avi Loeb világsikerű könyve (Földönkívüli – Egy idegen civilizáció első nyomai) adja, amelyben a Harvardi Egyetem izraeli–amerikai csillagásza amellett érvel, hogy a 2017-ben a naprendszerünkön áthaladó ’Oumuamua (1I/2017 U1) csillagközi tárgy egy idegen civilizáció eszköze lehetett.

Stanisław Lem sokoldalúságára és munkabírására jellemző volt, hogy még Philip K. Dick – a Szárnyas fejvadász című film alapjául szolgáló regény, az Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? írója – is arra vetemedett, hogy az FBI-nak levélben azt írja 1974 szeptemberében: nem lehet valós személy, mivel minden bizonnyal egy egész bizottság ontja a neve alatt megjelenő műveket a kommunista párt megrendelésére.

Végezetül: kevesen tudják, hogy Lem jóbarátja egy bizonyos Lolek becenevű lengyel volt, aki Karol Józef Wojtyłaként látta meg a napvilágot, és később II. János Pál pápaként vonult be a történelembe. Talán az sem lehetett így véletlen, hogy

Stanisław Lem fő művének a címe Summa Technologiae lett,

hiszen Aquinói Szent Tamás fő művének a címe Summa Theologiae volt, amely munka révén az arisztotelészi filozófia következetes alkalmazásával egységes rendszerré válhatott a keresztény teológia a 13. században.

A Felczak Műhely szeptember 13-án emlékezik az íróra; a 18 órakor kezdődő rendezvényen Stanisław Lem életéről, jóslatairól, munkásságáról Lovászy László Gábor beszélget Jerzy Snopek lengyel nagykövettel, Képes Gábor költő-íróval és Nemere István író-műfordítóval.

A szerző stratégiai elemző, jövőkutató, miniszteri biztos.

Nyitókép: Shutterstock

Összesen 103 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

"Zseni volt a fickó, zseni! :-)
Előre látta a jövőt, amit a vak is látott a múltból és a jelenből.."

Így van. Ami a jövőt illeti, a készpénzt kiszorítják, a bankkártyák pedig védetségi/oltási igazolvánnyal lesznek integrálva vagy azzal együtt fognak működni. Aki nem kapott oltást, az bankkártyával nem fog tudni bizonyos szolgáltatásokat igénybe venni, pld. vonatjegyet vásárolni. Készpénz pedig nem lesz.

"Így lesz.
Rossz lesz."

Sajnos, ezt sokan nem veszik észre. Addig, amíg van lehetőségük támaszkodni a bevásárló kocsira. Amíg tudnak kapaszkodni a bevásárlókocsihoz, addig nem nagyon érdekli őket hogy a hatalom mennyire kurtítja és szabályozza személyes szabaságukat, életüket. Addig nekik mindegy, hogy bankkártya vagy készpénz, mert a bevásárló kocsiban testesül meg számukra minden. A bevásárlókocsi testesíti meg bennük a politikai jogokat, az emberi jogokat, a társadalomfejlődést, a személyes szabadságot a kultúrát, vallást, nemzeti érdeket, a család biztonságát. Amíg azt tudják tölteni, addig azt hiszik, mindenük meg van.

"szerintem el fog jönni az az idő, amikor bankkártya sem lesz."

Lehet igazad van. Valószinüleg arra sem lesz szükég.

Amennyiben érvényesül a Total Controll, elegendő az ujlenyomat is. Az egyik vívmánya a szept. 11-nek az újlenyomatok bevezetése volt az útlevelekbe. A covid vívmánya pedig az oltási igazolványok. Nemsokára jön egy gazdasági válság, annak vívmánya a digitális pénz.

A fuziós reaktor kemény dió. ( A plazmafelhőt csak nagyon erős elektromágneses tér tudja megtartani.) Kezdő oktató voltam ( rég volt), amikor már a TOKAMAK-okkal kinlódtak az oroszok, de azóta sincs pozitív energiamérlegű példány, mindig azt mondják, hogy húsz év múlva.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés