Franciaországban betiltották, a német nyelvterületen hasít a gender-érzékeny nyelvhasználat

„A gender-inkluzív nyelvhasználat csak arra jó, hogy jobb embernek állítsuk be magunkat” – írja NeoKohn, ami Judith Sevinç Basad Neue Zürcher Zeitungban megjelent értekezését szemlézte. A Neokohn leirata szerint: a nemek nyelvi semlegesítését támogató posztmodern elméletek szerint a diskurzus átalakítása megváltoztathatja a társadalmi viszonyokat. A nemek közötti egyenlőség harcosai, egyebek között Jacques Derrida francia filozófus posztstrukturalista elméletére hivatkozva ezért megszüntetnék a nemek nyelvi megkülönböztetését, írják. Azt remélik, hogy a hím- és nőnemű főnevek egyidejű használata, illetve a semleges névmások a női egyenjogúságot szolgálják, ami különösen az olyan nyelvek esetében látványos, amelyekben a közneveknek is van neme.

Nincs patriarchális elnyomás

A Neokohn hangsúlyozta: Basad már azzal sem ért egyet, hogy a nyugati demokráciák a patriarchális elnyomás melegágyai lennének. Azt a megközelítést pedig egyenesen abszurdnak tartja, amely a grammatikai nemet a férfiak és a nők közötti társadalmi megkülönböztetés tükrének, sőt eszközének tekinti. Nemes egyszerűséggel ostobaságnak nevezi a véleményt, miszerint az általános értelemben használt hímnemű kifejezések, mint például az „Arzt” (orvos) avagy a „Lehrer” (tanító) kirekesztenék a nőket, hacsak nem egészítik ki az adott főnév női változatával felsorolás formájában („Arzt und Arztin”), vagy az úgynevezett gender-csillag segítségével („Lehrer*innen”).

A francia bíróság épp a minap tiltotta be a gender-csillag iskolai használatát, írják, úgy ítélte meg ugyanis, hogy eltorzítja a francia nyelvet, ám

bár ezekben az országokban is akad, aki betiltaná. Basad megjegyz: a negatív konnotációjú szavak, mint például a „terrorista”, a „rasszista”, a „gyarmatosító” és a „rabszolgakereskedő” kifejezések esetében a nyelvi csendőrök nem találják aggályosnak a hímnemű változat általános használatát – írja a Neokohn.