Háttérinfók: csak pletyka, hogy nem találkozna Orbánnal Ferenc pápa

2021. június 7. 14:26
Valójában nem tudunk semmit Ferenc pápa esetleges budapesti látogatásával kapcsolatban, a sajtóban megjelent hírek, miszerint az egyházfő nem találkozna Orbánnal és Áderrel, inkább pletykának számítanak forrásaink szerint. Ferenc pápa ugyanakkor rendszerint okoz diplomáciai bonyodalmakat a háttérben. Információnk arról, mi lehet a háttérben.

Szilvay Gergely és Veczán Zoltán cikke.

Igaz-e, hogy Ferenc pápa nem akar találkozni Orbán Viktorral és Áder Jánossal a szeptemberi Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) idején? – erre kerestük a választ egyházi és diplomáciai források segítségével ama hír kapcsán, hogy a National Catholic Register értesülései szerint szentatya szeptember 12-én fogja celebrálni a világkongresszus zárómiséjét a Hősök terén, majd ezt követően három és fél napra Szlovákiába látogatna, a magyar kormány migránspolitikája miatt viszont nem kíván vezető politikusokkal találkozni.  A katolikus lap azt írja, hogy a magyar kormányzat és az egyházi vezetők részéről is törekednek arra, hogy a pápa több időt szenteljen a magyar híveknek.

A hír, miszerint Ferenc pápa csak három órára állna majd meg, hogy bemutassa az eucharisztikus kongresszus zárómiséjét, majd több napos látogatásra tovább álljon Pozsonyba, nemrég futott nagyot a magyar és a nemzetközi médiában egyaránt. Mikor arról akartuk kérdezni forrásainkat, hogy miért viselkedik így a pápa, azt a választ kaptuk:

valójában semmit nem tudunk a pápa valódi szándékairól.

A hír ugyanis a tekintélyes, ám Ferenc pápával folyamatosan kritikus Edward Pentin cikkéből származik. Forrásaink szerint viszont szinte lehetetlen, hogy bárki, aki részt vett a budapesti útról szóló egyeztetéseken, szivárogtatott volna Pentinnek. Azaz az egész értesülés valójában nem több egy igazolhatatlan pletykánál.

Szakértőink hozzátették: Ferenc pápa maga március eleji iraki útjáról hazafelé említett egy esetleges budapesti utat, amikor arról kérdezték, elmegy-e Pozsonyba. Válaszul annyit mondott: mivel amúgy is el kellene mennie a budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra, ezért lehet, hogy Pozsonyba is ellátogat.

Az iraki út pontos programját két héttel korábban hozták nyilvánosságra a hivatalos vatikáni bulletinben, ami annyit jelent, hogy az esetleges szeptemberi budapesti látogatásról még bőven augusztusig egyeztethetnek a felek, mire a végső program kialakul – és kiderül. Forrásaink hozzátették: mind a Vatikánnak, mind a magyar félnek rossz, hogy az előző napok pletykái útra keltek. Emellett sokat mondó, hogy az Edward Pentin által képviselt szemléletet nem kedvelő HVG volt az első magyar lap, ami lehozta a NCR „értesülését”.

Egyházi szempontból az egész konfliktus arra jó, hogy elterelje a figyelmet a lényegről: az Oltáriszentségről és Jézus Krisztusról.

Már az is elismerés, hogy egyáltalán jön

Amennyire mi tudhatjuk, az Eucharisztikus Világkongresszusra nem tervezte a pápa, hogy ellátogat, és nem is szokás ez, az 1938-asra is csak pápai legátusként érkezett a későbbi pápa, Eugenio Pacelli is csak apostoli legátusként volt jelen, a regnáló XI. Piusz nem volt jelen a budapesti eseményen – mondja lapunknak Odrobina László, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója, korábbi madridi nagykövet.

A szakértő kiemeli: bár értelemszerűen sokakban negatívan csapódhat le, hogy míg a pápa például Fidel Castro kubai elnökkel bensőségesnek tűnő találkozón egyeztetett, ehhez képest – a hírek szerint – most nem akar találkozni a magyar közjogi méltóságokkal, vagy hogy Magyarországon alig néhány órát tölt, Szlovákiában meg három napot, az ügy háttere nem egészen az, ami a sajtóban körbejárt: eleve ez egy egyházi esemény, nem világi.

Ezt erősítette meg egy másik, a helyzetre rálátó forrásunk, hogy

a pápát eleve csak a kongresszus zárómiséjére hívták meg, és lelkipásztori látogatásról van szó, azaz a pápa egyházfői minőségben jön,

nem tudni, hogy államfői minőségben is meghívták-e. amely implikálná, hogy találkozik a magyar állam képviselőivel. Másrészt talán bízhatunk abban, hogy módosul a pápa programja, hogy tud találkozni a magyar politikai vezetőkkel is: ezzel nem okozna csalódást számos magyar honfitársunknak.

Odrobina árnyalja a migrációval kapcsolatos pápai kommunikáció kontextusát is, mondván, egy Argentínából érkezett pápáról van szó, aki maga is olasz bevándorlóként élt a dél-amerikai országban, így érthetően egészen más a hozzáállása a kérdéshez, mint akár Európa jelentős részének, másrészt migrációbarát üzenetei sem biztos, hogy elsősorban kontinensünknek címzett intelmek – ahogy például a baloldali sajtó felnagyítja, vagy más optikai törésben mutatja be –, sokkal inkább a közel-keleti arab országoknak szól, amelyek Libanon kivételével nem nagyon jeleskedtek a menekültek befogadásában.

A szakértő hangsúlyozza, hogy

ez egy nem tervezett, hanem „besuvasztott” látogatás a szlovákiai program előtt,

ráadásul maga a látogatás ténye is azt követően dőlt el, hogy Azbej Tristan, az Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkára iraki vizitjén találkozott Ferenc pápával, akinek ő maga be sem számolhatott a magyar segélytevékenységről, a helyi érsek ugyanis átvette tőle a szót, és ő maga sorolta fel, hogy mi mindent tesz a magyar állam az üldözött keresztényekért, s hogy ezt nem a helyi NGO-kon keresztül valósítja meg, hanem az egyházak segítségével – ezt követően a repülőgépen mondta azt az egyházfő, hogy eljön Budapestre is, noha korábban sokáig lebegtette, hogy elfogadja-e a magyar katolikus egyház meghívását.

Azaz: a látogatás ténye önmagában elismerése a magyar speciális humanitárius politikának. Kérdésünkre Odrobina hozzáteszi: a vatikáni-magyar kapcsolatok szerinte alapvetően jók, a magyar külügyminiszter és a vatikáni államtitkárság jó viszonyban vannak, és nagyon sok ügy köti össze a két államot ezen túl is.

Problémás pápa

Forrásaink szerint érdemes figyelni az Il Sismografo vatikanológiai elemzéseire is. A jól értesült olasz egyházi blog arra hívja fel a figyelmet a lehetséges budapesti látogatás kapcsán, hogy

Ferenc pápa hajlamos fejfájást okozni saját diplomáciai stábjának is.

2014-ben például meg akarta látogatni egy protestáns lelkipásztor ismerősét a dél-olaszországi Caserta városában. Ez azonban egyházdiplomáciai nehézségeket okozott, hiszen Caserta katolikus püspökség is, és fura, ha a pápa úgy látogat meg egy protestáns lelkipásztort, hogy Olaszország prímásaként nem látogatja meg a helyi püspökséget. Végül a vatikáni diplomaták összehoztak egy püspökségi látogatást is, így semlegesítve az ügyet.

Szóval Ferenc pápa esetében nem szokatlan, hogy diplomáciai nehézségeket okoz.

Bár laikusok számára a pápalátogatás valamiféle ősi tradíciónak tűnhet, valójában VI. Pál 1964-es szentföldi zarándoklatához köthető, viszonylag új hagyományról beszélhetünk, és II. János Pál idején pörgött igazán fel – Karol Wojtyla csaknem minden országot felkeresett, ahol élnek katolikusok. Benedek pápa újra „lecsavarta” ennek a volumenét, és Ferenc pápa is inkább a rövid, célzott látogatások híve, s főleg olyan helyszíneké, ahol római katolikus egyházfő korábban még nem nagyon járt – olvasható Érszegi Márk Aurél vatikanológus, kánonjogász, a Vatikáni Nagykövetség volt munkatársa Országút folyóiratban megjelent összefoglalójában, aki arra is rámutat, a pápa látogatása alapvetően „lelki és egyházi természetű, s a pápát mint államfőt megillető diplomáciai keretek csupán eszközként szolgálnak. Kifejezett politikai céljai elvileg nincsenek, mégis a mindenkori pápa szándékai között szerepel a béke, a szabadság, az igazságosság, a népek közötti egyetértés és együttműködés előmozdítása.” A konkrét indok is többféle lehet, egyházfőként és államfőként jelenik meg, így apostoli utazásra akkor kerül sor, ha a pápát a helyi egyház és az állami hatóságok is meghívták. A megszervezése a Vatikánon belül összetett feladat, a látogatás csúcspontja mindig a pápai szentmise, sokszor megbeszélést folytat az államfővel annak rezidenciáját.

Nyitókép: Giuseppe Lami / POOL / AFP 

Összesen 185 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Sajnos, nem, nincs itt semmi keverés.
A pápa eljön Budapestre, 3 óra hossza időre, majd átmegy Szlovákiába, 3 napra.
"Nos, azzal a kormányfővel nem akar találkozni, aki
1 támogatja az üldözött keresztényeket a Közel Keleten
2 aki nem akarja, hogy mohamedánok árasszák el Európát és a Vatikánt is
3 aki az egyik Olaszországi földrengést követően segített egy katolikus olasz templom helyreállításában
4 akik végül is megrendezik az Eucharisztikus kongresszust"

Nem igazi pápa ő, ha ezt megtenné!

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés