Fordított évaddal érkezik a Hungarikumokkal a világ körül 8. évada
A Kárpát-medencében élő, de külföldi származású embereket mutatnak be, akik itt leltek hazára az évek során.
Nagy port kavart a kormány döntése, miszerint április 19-én megnyílnak az óvodák és az alsósok számára az iskolák kapui. A PDSZ, a Magyar Orvosok Szakszervezetének elnöksége is halasztást követelt. Az első héten a diákok háromnegyede megjelent az iskolában, három héttel később pedig kis híján annyi alsós diák van az intézményekben, mint amennyi „békeidőben” is szokott lenni. A köznevelésért felelős helyettes államtitkárt és szülőket kérdeztünk.
„Gyakorlatilag vágóhídra fognak bennünket terelni, ha ez megtörténik”
– sokkolt Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szövetségének (PDSZ) országos választmányi tagja márciusban, azt követően, hogy Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár bejelentette, húsvét utáni nyitásra készülnek a köznevelésben. Nem sokkal később a kormány úgy döntött, április 19-én kinyitnak az óvodák, az általános iskolák esetében azonban csak alsó tagozatok.
Erre a PDSZ felszólította a kormányt, hogy „a korai intézménynyitással ne veszélyeztesse a beoltatlan gyermekek és szüleik, valamint a közoktatásban dolgozó munkavállalók életét és egészségét”. A Magyar Orvosok Szakszervezetének elnöksége pedig nyílt levélben fordult Orbán Viktorhoz, hogy halassza el a kormány a nyitást az óvodákban és az általános iskolák alsó tagozatain is.
Nem csoda hát, hogy a szülők a koronavírustól való félelmükben egyre tanácstalanabbak lettek: engedjék a gyerekeiket, vagy tartsák inkább otthon őket? „Senkinek sem ideális a digitális oktatási rendszer, a szülő és a gyermek is vágyik a régi megszokott életére, kellenek a szociális kontaktok. De biztos, hogy az iskolanyitásnak most van itt az ideje?” – fogalmazta meg a Mandinernek korábban egy kétgyermekes fővárosi édesanya. Többen abban reménykedtek, hogy a kormány visszavonja az iskolanyitásról szóló döntését, ám ez nem történt meg: április 19-én kinyitottak az óvodák és az iskolák kapui az alsósoknak.
„Annak ellenére, hogy féltettem, nemcsak őt, hanem az osztálytársait és a tanítóit is,
nem volt kérdés számomra, hogy gyermekem menjen-e újra iskolába.
Úgy éreztem, nem hanyagolhatom el döntésem során gyermekem lelki egészségének szempontját” – mondja lapunknak egy fővárosi édesanya. Rámutat, hogy az elmúlt bő egy évben hosszú hónapokon át gyermeke nem találkozhatott, nem játszhatott az osztálytársaival, a barátaival, s ezt az űrt – ráadásul mint egyke gyermekét egyedülállóként nevelő dolgozó anya – minden erőfeszítése ellenére sem tudta pótolni.
Márpedig a tinikor küszöbén különösen elengedhetetlen, hogy a gyerekek a velük egykorúakkal tölthessék idejük nagy részét. Náluk az iskolába való visszatérés mellett szólt az az érv is, hogy – mint fogalmaz – „olyan csodálatos tanító nénink van, aki nemcsak oktat, hanem személyes jelenlétével s a belőle áradó szeretettel is támogatja, és elősegíti a gyerekek lelki fejlődését. Márpedig utóbbi nem adható át egy online felületen, pár kiírt feladattal.”
Kiegészül az osztálylétszám
Voltak olyan szülők, akiknél nem volt ilyen egyszerű a döntés. Akadtak olyanok, akik elővigyázatosságból még az első egy-két hétben inkább az otthonmaradást választották gyermeküknek, de olyanok is, akik csak akkor küldik újra iskolába az alsóst, ha a felsős testvérek számára is megnyílnak az iskolák kapui.
Végül a sok kérdőjelre a gyakorlat adott választ, a tanulók háromnegyede megjelent az első napokban az iskolában – mondja lapunknak Kisfaludy László köznevelésért felelős helyettes államtitkár. Hozzáteszi, ez az arány fokozatosan nő, „jelenleg 84 százaléknál tartunk”. Ez pedig azt jelenti, hogy
Évszaktól, egészségügyi helyzettől, osztályoktól függően átlagosan 6-10 százalékos a hiányzók aránya, ha nincs járvány, ezt pedig lassan újra elérjük – emeli ki.
„Főleg a kisiskolások számára volt már elengedhetetlen, hogy jelenléti óráik legyenek. A szülők nem tudják helyettesíteni sem a tanító személyét, sem a gyerek fejlődését elősegítő oktatást” – mondja lapunknak Tóth Annamária, akire három alsós gyermek oktatása hárult márciustól. A legnagyobb problémát náluk az okozta, hogy a gyerekeket maximum a hét első felében tudta rávenni a komolyabb munkára,
„a hét második felében többnyire a »hogyan lesz vége a hétnek« műfajt játszottuk”,
emellett nagyon hiányzott a kicsiknek a rendszer is. Nehezíti a helyzetét, hogy a háromból két gyermeke elsős és másodikos, utóbbit a tavalyi digitális oktatás miatt gyakorlatilag ő tanította meg írni és számolni. Emellett persze a háztartást is vinnie kellett.
Kiegyensúlyozottabbak, motiváltak
„Sokkal könnyebb, most, hogy járhatnak iskolába, kiegyensúlyozottabbak és motiváltak, segíti őket a közösséghez tartozás élménye” – hangsúlyozza. Újra van ideje a tanulásnak és van ideje a játéknak, nem mosódnak össze a határok, így hatékonyabban haladnak, és összességében is sokkal jobban érzik magukat. Az iskolájukban mindent megtesznek, hogy a járvány ne terjedjen: csak a gyermekek lépheti át az ajtót, rendszeres a lázmérés, és minden beteg gyerek otthon marad. „Talán már az is immunerősítő, hogy járhatnak oda, ahova a civilizáció megálmodta: iskolába” – szögezi le.
Egy iskolai dolgozó megkapja a Pfizer-BioNTech koronavírus elleni Comirnaty-vakcina első adagját a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórházban Székesfehérváron 2021. április 9-én (MTI/Vasvári Tamás)
„Tapasztalataink szerint nemcsak azért volt jó döntés az iskolanyitás, mert végül a számok is ezt igazolták – hétből hat gyerek jár iskolába –, hanem a pedagógiai szempontokat nézve is indokolt volt” – hangsúlyozza lapunknak Kisfaludy László. Hozzáteszi: bár
főleg az alsós korosztályban különösen nagy szerepe van a személyes jelenlétnek a közösségformálás és a közösségi kompetenciafejlesztés szempontjából. Emellett nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a járványügyi mutatók is folyamatosan javulnak.
Kisfaludy szerint az újraindítást biztonságossá tette, hogy minden pedagógus és köznevelési dolgozó, aki kérte az oltást, megkapta, sokan már a második adagot is. Arra pontos számot nem tud mondani, hogy a teljes pedagógustársadalomból hányan vannak oltva, hiszen nem tudni, hány pedagógus vette fel az oltást a három lépéses akciót követően még a tömeges vakcinálás során, akár a múlt héten. Mindenesetre az biztos: a köznevelésben dolgozók átoltottsága meghaladta a 75 százalékot, és ez a szám azóta még tovább nőtt.
A gyerekek érdeke az első
„A pedagógusok szinte kivétel nélkül felvették a munkát, egy kezemen meg tudom számolni azokat az intézményeket, ahol nem így indult az első hét, hozzánk elvétve érkezett ilyen jelzés” – mondja Kisfaludy. Hozzáteszi, miután látták, hogy biztonságos a nyitás, ezekbe az intézményekbe is visszamentek dolgozni a tanárok. Szerinte a pedagógustársadalom nagy többségét az a felelősségteljes és áldozatkész hozzáállás jellemezte, ami az egészségügyi dolgozókat és mindenkit, aki ebben a rendkívüli helyzetben helytáll. A pedagógusok a gyermekek érdekét tették első helyre.
Jelenleg az iskolák-óvodák mindössze egy-két százalékát érinti bármiféle tanügyi intézkedés, digitális munkarend vagy rendkívüli szünet – emeli ki a helyettes államtitkár, hozzátéve, most még inkább jellemző, hogy ezek az intézkedések legfeljebb egy-egy osztályt érintenek, azokat is csak pár napra.
„Nincsenek gócpontok, a fertőzéses esetek nem halmozódnak az intézményekben”
– szögezi le.
Bár az osztálylétszám lassan-lassan kiegészül, nincsenek egyszerű helyzetben a tanárok sem. Pedagógusforrásaink szerint ugyanis, most még a szokottnál is nagyobb adminisztrációs teher hárul rájuk, az elektronikus naplóba minden óra végén fel kell tölteniük az órai anyagot, és a hiányzók számát is.
„Több évtizede tanítok, de olyan, hogy az óratartás rovására üljek a gép előtt, és könyveljek, eddig még nem volt”
– mondja forrásunk. Így persze nem egyszerű haladni a tananyaggal, főleg, hogy nem minden gyerek jött vissza április 19-én az iskola falai közé, az újonnan csatlakozókat újra és újra fel kell zárkóztatni. Utóbbi pedig nem könnyű, főleg egy hónappal a nyári szünet előtt, és másfél hónap digitális oktatás után, ami valljuk be, messze nem ugyanaz a terhelés a gyermekek számára, mint a megszokott jelenléti.
Hogy zajlik az érettségi?
A tavalyi tapasztalatokra alapozva az érettségi szervezése során az intézmények az idén már tudták, melyek azok az egészségvédelmi intézkedések – testhőmérséklet-mérés a beléptetésnél, kézfertőtlenítés, maszkviselés, legfeljebb 10 fő tartózkodhat egy teremben, szellőztetni kell –, amelyekre szükség van.
„Semmiféle zökkenőről nem hallottunk, egyelőre akadálymentesen alakul a maturálás mindenütt”
– mondja Kisfaludy. Megemlíti, tavaly körülbelül az érettségizők két százaléka nem jelent meg a megmérettetésen, idén gyakorlatilag szinte kivétel nélkül eljöttek a végzősök, de pontos adatok később fognak rendelkezésre állni.
Diákok a matematika írásbeli érettségi vizsgán az egri Eszterházy Károly Egyetem Gyakorló Általános, Közép, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Intézetben 2021. május 4-én. MTI/Komka Péter)
Annak kapcsán, hogy sokak szerint a szóbeli elmaradása jelentősen könnyíti a diákok dolgát, a helyettes államtitkár azt válaszolja, nyilván vannak olyanok, akik inkább szóbelizni szerettek volna, ahogy olyanok is akadnak, akik az írásbeli vizsgát preferálják inkább, ám sajnos nem lehet mindenkinek egyformán kedvére való döntést hozni.
„A járványügyi kockázatokat szeretnénk csökkenteni és a feltételeket az előző évivel összevethetővé tenni, és ez az út tűnt erre a legmegfelelőbbnek. Igazságtalannak gondolnánk, ha csak iskolai jegyek alapján történt volna a végzősök értékelése, ráadásul a felsőoktatás szempontjából egy objektív, a teljesítmények összevetését lehetővé tevő vizsga mindenképpen hasznosabb, mint a különböző értékű osztályzatok alapján történő rangsorolás, amiket a diákok a saját iskolájukból magukkal hoznak” – húzza alá.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt