A kritikai fajelmélet bontja le a „patriarchális, heteronormatív” angol egyház teológiáját, miközben az egyházban antirasszista operatív törzset és tréningeket hoznak létre – írja az Unherd szerzője. Szemlénk!
Nyitókép: a Tintern apátság romjai Walesben
Nagy az aggodalom az anglikán egyházban. A 2020-as év tengerentúli – és részben európai – eseményeit követően a nagy múltú Church of Englandben is fellángolt a rasszizmusvita, az egyház vezetői pedig a tömeges igénynek engedve úgy döntöttek, hogy
az előítéletességgel és rasszizmussal kapcsolatos feltételezések kivizsgálására. A munkacsoport első jelentése nemrég kiszivárgott, Giles Udy történész pedig az Unherd hasábjain reagált a nyilvánosságra került dokumentum tartalmára.
Udy úgy látja, hogy a jelentés eredményei híven tükrözik a fekete felszabadítási teológia (Black Liberation Theology) nevű iskola elképzeléseit. A jelentéstevők szerint az egyház tanításainak alapjai rasszista előítéleteken és a fehér normativitáson alapulnak, az értékrendszerük pedig előítéletes. „Dekolonizálni” kell a teológiát – írják.
A történész szerint a kritikai rasszelmélet és a fekete felszabadítási teológia már így is mélyen beágyazódtak az anglikán egyházba, és alapvetően meghatározzák azt, ahogy az a rasszizmussal kapcsolatos kérdésekről beszél.
Ennek látható megnyilvánulásai vannak. A canterburyi érsek, Justin Welby tavaly kitüntete Anthony G. Reddie oxfordi professzort, aki a laudáció szerint kivételesen sokat tett a fekete teológia előmozdításáért. Pár hónappal később a canterburyi és a yorki érsek Dr. Sanjee Pererát nevezték ki rasszizmusügyi tanácsadójukká, aki korábban
azzal vádolta az anglikán egyházat, hogy „patriarchális, heteronormatív, a fogyatékkal élőket lekezelő és rasszközpontú ideológiát” terjeszt.
Udy szerint az általuk is képviselt fekete felszabadítási teológiát kezdettől fogva keblére ölelte az egyház, pedig a mozgalom öndefiníciója is azt hangoztatja, hogy a cél „a keresztény hit lényegének újraértelmezése kizárólag abból az egyértelmű célból, hogy a feketék felszabadításáért harcoljon a világban”.
A fekete felszabadítási teológia hátrahagyja az ortodox kereszténység minden egyes lényegi elemét – például azt, hogy Jézus az emberiség bűneiért halt kereszthalált –, és már nem is lehet kereszténynek nevezeni – jelenti ki Giles Udy.
A fekete felszabadítási teológiát, ahogy az már lenni szokott, nem lehet kritizálni, „különösen, ha mindez eurocentrikus fehér férfi teológusoktól érkezik, mivel az igazság fehér percepcióit korrumpálja a fehérek ragaszkodása a hatalomhoz”. A feketék tapasztalatai ezzel szemben mindig érvényesek, hiszen elnyomottként csak ők látnak tisztán – írja Udy. Ez a gondolati iskola persze nem számít újdonságnak az anglikánoknál, de igazán csak most kap erőre, amikor a kritikai elméletek a tudományos körökön kívül is egyre népszerűbbé válnak. A fekete felszabadítási teológia különösen a kritikai rasszelmélettel találta meg az összhangot – a történész értékelése szerint tulajdonképpen ezzel vált a kritikai elméletek trójai falovává.
Mindkét gondolati iskola a rasszizmus folyamatos jelenlétében látja az önigazolását.
A nagy célt, a rasszizmus leépítését elérendő
a fekete teológiát pedig kötelezővé tennék a szemináriumokban. A Church of England által működtetett iskolák és ifjúsági klubok új tananyagot kapnának az igazságosságról és az antirasszizmusról, a folyamatokat pedig természetesen a fekete felszabadítási teológia jeles képviselői ellenőriznék – állítja Udy, aki belenézhetett a jelentésbe. A történész értékelése szerint
ezért fektetnek ekkora hangsúlyt a rasszizmus kérdésére. Csakhogy „a rasszizmus létezése még nem igazol minden olyan diagnózist és kezelési módot, ami az eredetére vonatkozik és az eltüntetését célozza.”
Az író, festő- és előadóművészt, a Budapesti Református Cigány Szakkollégium vezetőjét egyebek mellett a romapasztorációról, Krisztus cigány hangjáról, a pokolról és az isteni fényről kérdeztük. Interjúnk.
„Fontos mérföldkő” – állapította meg az egyházból kirúgott pap.
Pedig Aranyosi számára ez egy becsületes vereség is lehetett volna. Ez viszont most egy becstelen győzelem. Horváth K. József írása.
Hogyan indult el Bódi Mária Magdolna boldoggá avatási ügye? Miként zajlik egy ilyen a döntés a Vatikánban? Kik a vértanúk, a boldogok, a szentek? Kovács Gergely okleveles posztulátort kérdeztük.
Nem mindennapi felhívás, egészen konkrét szövegezéssel.
Fegyelmi eljárás indult az ügyben, az esetet a szervezet etikai és fegyelmi bizottsága vizsgálja.
Hiába a nemzetközi nyomás, Magyarország felgyorsítja a paksi bővítést – mondta Bécsben Szijjártó Péter.
