A pártpénztárnok, aki már semmire nem emlékszik – Puch László portréja

2021. április 19. 7:00
A hajdan nagy befolyással bíró üzletember-politikus állítólag máig nem vette le teljesen a kezét az MSZP-ről. Portrénk.

„Én már nem emlékszem semmire, ha mindenre emlékeznék, akkor már régen messze lennék” – valószínűleg nem sok ilyen emlékezetes mondat köthető e portré alanyához. Ugyanakkor ez a tény, és a fenti idézet is jól jellemzi Puch László pályafutását és karakterét. Az MSZP egykori pártpénztárnoka ugyanis nem harcias parlamenti pengeváltásairól ismert frontember, sokkal inkább háttérben dolgozó, kompromisszumokra mindig kész üzletember-politikus.

Puch László, 1953. november 7-én született a Baranya megyei Lánycsókon. Apai ágról német nemzetiségű katolikus családból származik. Nagyszülei földműveléssel és hentes- mészárosiparral foglalkoztak. 1945 után vagyonukat államosították. Édesapját, aki hentes-mészárosmester volt, 1951-ben internálták. Puch László Pécsett, a Zrínyi Miklós Kereskedelmi Szakközépiskolában érettségizett 1972-ben. 1973 és 1975 között Taszáron töltötte a kötelező sorkatonai szolgálatot. Ezt követően a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán szerzett üzemgazdász diplomát 1980-ban. Nős, feleségével három gyermekük van.

Cikkünk kezdőmondata Puch László kevés nyilvános szerepléseinek egyikéről, egy 2019-ben a Spinoza-házban rendezett beszélgetésből származik. Rangos Katalin többek közt arról kérdezte a politikust, hogy kivel tárgyalt a Szabad Föld hetilap eladásáról és az érdekeltségei közé tartozó médiumok állami hirdetéseivel kapcsolatban. De ne ugorjunk ennyire előre, hiszen Puch „régi motoros”; politikai és üzleti pályafutása jóval a rendszerváltoztatás előtt kezdődött!

Puch László, az MSZP országgyűlési képviselőjelöltje 1994-ben Kép: MTI/Ráfael Csaba

Az Áfész-ból a parlamentbe

Puch László életrajza szerint érdeklődését a politika iránt a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) keltette fel. Diplomája megszerzését követően 1980-ban belépett a Magyar Szocialista Munkáspártba. Ez abban az időszakban ez egy kicsit is ambiciózus ifjú esetében nem volt szokatlan, bár az ő családi hátterével, édesapja politikai internálása és a családi vagyon elkobzása után talán meglepőnek tűnhet. 

A fiatal Puch László karrierje gyorsan beindult. 1983-ban már a Bóly és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet (Áfész) elnöke, 1986 és 1989 között pedig a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetsége (Szövosz), 1989-1990-ben pedig az Általános Fogyasztási és Értékesítõ Szövetkezetek Országos Szövetsége elnökségi tagja volt.

 

Időközben eljött a rendszerváltoztatás időszaka, Puch pedig úgy döntött, belekóstol a „demokratikus politikába” is.

Átlépett a Magyar Szocialista Pártba, és el is indult az első szabad választáson. Az MSZP országos listájának 91. helye azonban nem volt elég számára a mandátumszerzéshez, egyéniben pedig hatodik lett Baranya 5. számú választókerületében.

Időközben 1990 és 1992 között a mohácsi sportegyesület, 1995-tõl a PMFC NB I-es labdarúgóklub elnöke, majd 1993-tól a Népbolt Rt. ügyvezető igazgatója volt, de a politikai ambícióit sem adta fel. Újabb próbálkozását siker koronázta, 1994-ben a szocialisták megyei listájáról bejutott az országgyűlésbe. Ettől kezdve húsz éven át, egészen 2014-ig az MSZP országgyűlési képviselője, és egy ideig, 1998 és 2002 között mohácsi önkormányzati képviselőként is politizált.

Az MSZP-ben akkor nagy befolyást biztosító pártpénztárnoki pozíciót 1998-ban szerezte meg és viselte egészen 2008-ig, amikor a Közlekedési Minisztérium államtitkára lett. 2003-tól vett részt az MSZP elnökségének munkájában. 2010 és 2012 között a szocialisták pártigazgatója és frakcióvezető-helyettese.

Puch László és Gyurcsány Ferenc 2009-ben, az Országgyűlés plenáris ülésén. Kép: MTI/Kovács Tamás

A 168 óra portrécikke szerint Puch visszafogott, kompromisszumkész és barátságos karakter, épp ennek köszönhetően

mindig jól épített az emberi kapcsolatokra, szót értett még a „másik oldal” embereivel is.

Állítólag mindig korrekt kapcsolata volt például az ellenoldali párjaként emlegetett Simicska Lajossal is.

Hogy valóban létezett-e a Puch és Simicska, pontosabban a pártok közt állítólag köttetett 70-30-as paktum (tudniillik, hogy az épp hatalmon lévők emberei nyerik a pályázatok hetven százalékát, a másik oldal holdudvara pedig harminc százalékot kap a tortából), vagy csak az MDF kampányfogása volt, az valószínűleg sosem fog kiderülni. Mindenesetre tény, hogy Puch megtalálta a hangot a jobboldali Simicskával is. Sosem vett részt a hangos politikai csatározásokban, a frontvonalban zajló ideológiai küzdelmekben, inkább az üzletre, a pénzszerzésre koncentrált.

Párton belül azért persze voltak konfliktusai. Leginkább Gyurcsány Ferenccel. A rossz nyelvek szerint az egykori miniszterelnök bukásában is lehetett némi szerepe. Bár Puch elismerte, hogy voltak vitáik, a Gyurcsány és közte fennálló állítólagos konfliktust kitalációnak nevezte.

A nagy befolyást jelentő pártpénztárnoki posztról végül azért mondott le 2008-ban, mert érezte, hogy az MSZP mélyrepülésbe kezdett.

„2008 körül eldőlt, hogy vége, nincs tovább … Őszöd után, azt követő időszakban megroppant valami, amit nem tudtunk helyreállítani”

– fogalmazott később visszaemlékezve. 2010-ben az MSZP akkori vezetője, Lendvai Ildikó pártelnök kérésére még visszatért rendbe tenni a párt szervezetét, de a választáson már elbuktak a szocialisták.

Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke és Puch László pártigazgató 2009-ben. Kép: MTI/Koszticsák Szilárd

Strabag, BKV, átláthatatlan cégháló

A rendszerváltoztatást követően nem is várt sokáig, 1993-ban lett vállalkozó, az élelmiszer-ipari termeléssel foglalkozó Schenk és Társai Kft. társtulajdonosa. Talán az első emlékezetes ügy, amelyben feltűnik a neve, a Strabag botrány volt. 2004-ben a magyar önkormányzati választások előtt az osztrák Die Presse arról cikkezett, hogy az M5-ös autópálya-építésben részt vevő nemzetközi építőipari óriásvállalkozás, a Strabag az Eurocontact nevű cégen keresztül céget 15 millió eurót utalt át a magyar pártoknak, köztük az MSZP-nek.

Az akkori sajtóhírek szerint egy feljegyzésben Puch László neve is szerepelt, mint

„a pártigazgató, aki türelmetlenül várja a pénz átutalását”.

A Strabag 2002 és 2006 között, az MSZP kormányzása idején összesen 232 milliárd forintnyi építési megbízást nyert közbeszerzési pályázatokon.

Puch neve feltűnt a 2009-ben kirobban BKV-ügy körül is. A nokiás-dobozáról ismert egykori szocialista főpolgármester-helyettes, a hűtlen kezelés miatt felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt Hagyó Miklós ügyvédjének határidőnaplójában többször szerepelt Puch neve. Minderről az atlatszo.hu számolt be.

A Központi Nyomozó Főügyészség akkor úgy gondolta, az adatok „kapcsolatot mutatnak a médiában és a köztudatban az MSZP pénztárnokaként ismert Puch László vonatkozásában”. A portál azt is megírta, hogy az ügy gyanúsítottjainak vallomásaiban is többször szerepelt a pártpénztárnok neve.

Mára egy rakás jól menő cég tulajdonosa, ennek ellenére sosem szerepelt a Forbes és a Napi.hu által összeállított leggazdagabb magyarok listáján, mert

az érdekeltségei közé tartozó hazai és külföldi cégek átláthatatlan hálózata miatt még megbecsülni sem lehet vagyonának valódi mértékét.

Tóth Bertalan, a párt mai, és Mesterházy Attila, a Magyar Szocialista Párt egykori elnöke, illetve Puch László, az MSZP Baranya megyei elnöke 2013-ban Kép: MTI/Lendvai Péter

A Heti Válasz 2015-ben ezt írta róla: „Puch László olyan cégek többségi tulajdonosa lett, mint az MSZP országos központjával és több vidéki pártirodával gazdálkodó Horizont Zrt., valamint az ELTE bölcsészkarának Trefort-kerti épületeit felújító és ma is működtető Kipszer-csoport. Emellett Puch befolyási övezetéhez tartozik a tavaly átadott nagykállói szennyvíztisztító telepet a Duna Aszfalttal közösen kivitelező (korábban a Strabaggal, a Colasszal, a Közgéppel és a többi gigásszal is együttműködő) Kelet-Út Kft., továbbá még negyven kisebb-nagyobb vállalkozás. Köztük azok az egy éve Bécsben bejegyzett cégek (Horizont AG, Kipszer AG, Kiptref GmbH), amelyekbe a legjelentősebb hazai Puch-társaságok épp beolvadni készülnek.”

A pártpénztárnok közben szállodákat és üdülőket is üzemeltetett Harkányban és Horvátországban, és családi cégeiben – vélhetően tőle nem független – svájci és dán vállalkozások is befolyást szereztek. Puch vagyona egyre gyarapodott.

Eltűnő médiaportfolió, stabil üzleti háttér

Puch László a médiapicon is sokáig jelen volt. Az ő érdekeltségi köreihez tartozó Mezőgazda Lap- és Könyvkiadó Kft. adta ki korábban a „vidék hetilapját” a Szabad Föld-et, amely a nyomtatott lapok piacán ritka módon sokáig nyereséges tudott maradni. Puch László a hagyományosan baloldali kötődésű lapot végül 2018-ban adta el, a Mediaworksnek.

A balliberális oldalhoz köthető sajtóban ezzel kapcsolatban

olyan pletykák jelentek meg, hogy Puch személyesen Orbán Viktorral egyeztetett

az eladásról, de az érintett később cáfolta, és városi legendának nevezte az egészet.

A nagy múltú baloldali napilap, a Népszava 2005-ben került az MSZP köreihez, később pedig a Puch László egyik többségi tulajdonában álló cég leányvállalata, a XXI. század Média Kft. adta ki. 2019-ben végül Puch cége, a Horizont AG végül a napilapot is eladta egy másik baloldalhoz milliárdosnak, Leisztinger Tamásnak, akinek pályafutását ebben a cikkünkben mutattunk be részletesen.

Puch László és Leisztinger Tamás az Új Évi Top Kupán 2008-ban. Kép: MTI/Beliczay László

A Spinoza-házban vendégeskedve 2019-ben azt mondta, minden ellenkező híresztelés és tévhit ellenére nem a szocialista pártból gazdagodott meg. Úgy fogalmazott, már 1998-ban, a pénztárnoki pozíció megszerzését megelőzően „jómódú nagypolgár” volt, és időközben nem növekedett a vagyona. „Nem rendelkezem nagyobb források fölött, mint 98-ban, amikor beléptem. Nullszaldón vagyok” – mondta.

A Valaszonline.hu tavalyi cikke szerint „Puch jelenleg egyszerre dolgozik a NER-nek és az MSZP-nek”, amire abból következtetnek, hogy a politikus-üzletember cégei az elmúlt években 315 milliós, vissza nem térítendő turisztikai támogatást és 1,64 milliárd forintnyi közbeszerzési megbízást nyertek el, de miközben a parlamenti MSZP-frakciójától is rendszeresen kapott megbízásokat.

Puch ugyan látszólag jó ideje visszavonult a direkt politizálástól, 2016-ig volt az MSZP Baranya megyei területi szövetségének elnöke. A pletykák szerint azonban, a háttérből továbbra is befolyást gyakorol a szebb napokat látott szocialista pártra.

Borítókép: Puch László, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) frakcióvezető-helyettese,képviselőtársával beszélget a Parlamentben. MTI/Beliczay László

Források: K-Monitor, Opten, 168 óra, Index, Magyar Nemzet, Valaszonline.hu, atlatszo.hu

Összesen 46 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

"Mészáros Lőrincznek bevallott és leadózott jövedelmei vannak, nem a keverés-kavarásból gazdagodott meg! Minden alvállalkozót és alkalmazottat időben kifizet, nem a szélhámosság a sajátja! Ellentétben Puch-hal!"

Ha valaki beveszi ezt a maszlagot, az belehal.
Te ennyire lenézed a zembereket?

Hagyd ezt a hülyét, ennek megszűnt az agya a munka nélkül kapott pénzért!
Ezeket csak elkülöníteni lehet, teljesítményre szoktatni lehetetlen.

"Mára egy rakás jól menő cég tulajdonosa, ennek ellenére sosem szerepelt a Forbes és a Napi.hu által összeállított leggazdagabb magyarok listáján"

Voltak már cikkek arról, hogy van, aki azért fizet, hogy felkerüljön a Forbes listára (nyilván jól megtervezett szélhámossághoz akar szilárd hátteret biztosítani), más meg azért, hogy ne kerüljön fel. Még az se biztos, hogy a Forbesnak fizet, hanem különböző "optimalizáló" cégeknek.
Mindenesetre innentől a Forbesra hivatkozni erős naivitásra vall - ahogy Puch példáján is látszik. (egyébként az ilyen rejtőzködő vagyonok arra is jók (a nyilvánvaló "honnan is van") kérdés elől való bujkáláson kívül), hogy bármikor fel lehet vele építeni egy új strómant, mondjuk választásra egy "fiatal, tehetséges, önerőből meggazdagodott milliárdost, aki holnaptól a tehetségét az ország meggazdagodására szeretné fordítani" - hányszor ellőtték már ezt a klisét baloldalon, nem csak Magyarországon.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés