A tudomány és a politika kapcsolata mindig kényes kérdés, legyen szó bármely uralmi rendszerről. A Béres-történet most filmként kerül a mozikba.
Béres József 1920. február 7-én született Záhonyban, agrármérnöki diplomáját 1965-ben, doktori címét 1968-ban szerezte. Laboratóriumi kutatóként felfedezte, hogy a növények számos betegségét a létezésükhöz alapvetően szükséges nyomelemek hiánya okozza, és ezek pótlásával a tünetek orvosolhatók. Felismerését továbbgondolva ráébredt, hogy ez az elv az állatoknál, sőt az embereknél is igaz lehet. Hosszas kísérletezés után, 1972-ben alkotta meg legendás készítményét, a Béres Cseppet, amelyet először saját magán próbált ki, majd súlyos beteg húgának is adott belőle.
egyre többen fordultak a kutatóhoz segítségért. Béres tevékenységét azonban a szocialista hatalom nem nézte jó szemmel, minden eszközt bevetettek, hogy megtörjék népszerűségét és megakadályozzák a készítmény terjedését. A hatóságok börtönnel fenyegették, kuruzslás vádjával bírósági eljárást indítottak ellene, de a kutató minden fenyegetés ellenére kiállt felfedezése mellett, és humánus, igazságkereső személyisége sokakat az ügy mellé állított.
A tudomány és a politika kapcsolata mindig kényes kérdés, legyen szó bármely uralmi rendszerről. Egyes találmányok fel tudnak emelni társadalmakat,
– az eddig regnáló uralmat megingatva.
Február 6-tól játsszák országszerte a mozikban A feltaláló című magyar játékfilmet. A Gyöngyössy Bence rendezésében készült életrajzi dráma a Béres Csepp megszületésének izgalmas történetét és Dr. Béres József kutató hatalommal vívott, megalkuvást nem tűrő harcát mutatja be a hatvanas-hetvenes években.
„A feltaláló a Béres Csepp születésének eseményeit követve egyúttal látleletet ad a hatvanas-hetvenes évek Magyarországáról, a (nem) működő szocializmusról, az akkori társadalmat átható hazugságokról, intrikákról. Úgy érzem, napjainkban különösen fontos, hogy felelevenítsük Béres József küzdelmeit, igazságszerető, megalkuvást nem tűrő személyiségét, elkötelezettségét és azt a morális értékrendet, amelyet a kutató ránk hagyott” – emelte ki a rendező.
Kabay Barna, a film producere és társ-forgatókönyvírója elmondta: „Nagyon fontos számomra, hogy ez a film a hatvanas évek óta felnőtt generációkat is megszólítsa. Azokat, akik keveset tudnak erről az időszakról, akik csak homályos sejtésekre, érzésekre támaszkodhatnak.”
Egy nemzet életében nagyon fontos kérdés, hogy a történelem traumáit és az abban fogant örökségét hogyan dolgozza fel és közvetítse az utókor számára. Szembenéztünk a holokauszt borzalmaival a Saul fiában, láthattunk 19. századi akciófilmet a Kincsem formájában, Gera Marina teljesítménye pedig Emmy-díjat ért a GUPVI táborok borzalmait megörökítő Örök télben.
A tanú a szocializmus humorosabb felét próbálta megragadni, ez azonban A feltalálóról nem mondható el.
a darab pedig témáját tekintve hiánypótló. Hiszen mit tudunk ma azokról a tudósokról és kutatókról, akik a szocialista diktatúra árnyékában végezték áldozatos munkájukat?
Sajnos keveset. A feltaláló című film pedig jó. Egy közel kétórás mozi, egyetlen személy életének kis periódusáról első hallásra ijesztőnek hathat főleg, ha életrajzi filmről beszélünk. Kérdéses, hogy a történet végig megragadja-e a néző figyelmét, milyen dramaturgiai elemeket hol és hogyan vetnek be. „Jó történeteket kell a mozikba vinni és ez egy jó történet, önmagában is megáll a lábán” – mondta a rendező a sajtóvetítés utáni sajtótájékoztatón. A kijelentése pedig teljes mértékben megállja a helyét, hiszen Béres József gyógyító cseppjének története az élet és a fakuló szocializmus olyan oldalát mutatja be, amit eddig mozivásznon nem láthattunk – a történet pedig nem köztudott.
Béres története nem csak az igazság és a tudomány harcát testesíti meg egy olyan rendszerben,
hanem a szürke ’60-as évek falusi életét is megörökíti, tekintve, hogy a 20. század egyik legnagyobb magyar találmánya egy Kisvárdai tsz laboratóriumában fogant. Magyar mozi ilyen témát, ilyen környezetben eddig még nem dolgozott fel, az időzítés pedig tökéletes, hiszen 2020 a feltaláló születésének 100. évfordulója. A képi világ gyönyörű, az operatőri munka nagyon sok hozzáadott értéket ad a filmhez, a zene pedig végig harmóniában kíséri a történetet. A díszletek és jelmezek visszaadják a ’60-as évek miliőjét, olyan képet teremtve és hangulatot alkotva a néző körül, amiben könnyen átélheti a Kádár-rendszer széthullásának kezdeti napjait és azonosulhat Béres karakterének drámájával.
A helyzetet fokozza a tudat, hogy Béres nem csak az diktatúra gépezetével kellett szembe szálljon, hanem az idővel is, mivel húga agytumoros beteg volt – a Béres csepp ötlete is innen fogant bátyja fejében. A feltaláló egy hiánypótló filmalkotás a magyar mozi történetében – reméljük, hogy sikeres lesz, elindítva ezzel egy hullámot, ami az eddig kellően fel nem dolgozott nemzeti történeteket és értékeket helyezi fókuszba.
Petényi Katalin, a film társszerzője és Gyöngyössy Bence rendező elmondta, hogy a forgatás ötlete egy 2015-ös Béres Józsefről szóló dokumentumfilm kapcsán fogant a rendező fejében, azonban a Nemzeti Filmalap és Andy Vajna először elkaszálta az ötletet, majd az MTVA finanszírozásában egy négyrészes sorozat valósult meg „Cseppben az élet” címen.
A film a négyrészes sorozat jeleneteiből lett összevágva, illetve forgattak hozzá új jeleneteket is. Adatforrások voltak a helyi híradók beszámolói, levéltárak és akkori újságok címlapjai, illetve a Béres Klára által írt könyv a feltaláló munkásságáról, ami számos interjút és visszaemlékezést tartalmazott. Nagy László naplója is nagyon sokat segített a korhű ábrázolásban, hiszen Béres egyik fő támogatójaként napról-napra megörökítette a tudós viszontagságos életszakaszát.
A film forgatókönyvét Petényi Katalin, Gyöngyössy Bence és Kabay Barna Balázs Béla-díjas alkotók, valamint Fonyódi Tibor és Czető Bernát László írták. Béres József szerepét Gáspár Tibor (Kincsem, Anyám és más futóbolondok) Jászai Mari-díjas színész alakítja, aki szerint
hiszen a kreatív elméknek, a más utakat járóknak mindig meg kellett küzdeniük a hatalommal, a hivatalokkal, némelyeknek még a saját családjukkal is, hogy elérjék álmaikat, megvalósítsák céljaikat.
Béres József feleségét, Papp Katalint Huszárik Kata (Hyppolit, a lakáj) alakítja, színészi játéka felidézi az erős asszony személyiségét, aki a rengeteg baj és nehézség dacára is hűségesen kitartott férje mellett, mindenben támogatva őt. A feltaláló további főbb szerepeiben olyan kiváló színművészek láthatók, mint Székely B. Miklós, Hatházi András, Seress Zoltán, Für Anikó, Lukács Sándor, Trokán Péter, Bede-Fazekas Szabolcs, Oberfrank Pál és Trill Zsolt.
A feltaláló c. film Dr. Béres József születésének 100. évfordulója előtt tisztelegve 2020. február 6-án érkezik országszerte a mozikba, a Pannonia Entertainment forgalmazásában.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Január végén világszerte mozikba kerül a Melania című film, amely az Egyesült Államok first ladyjének életét mutatja be a beiktatást megelőző húsz napban.
Top 5 streaming premier: íme, a legjobb ajánlatok – több műfajban is mutatjuk a kincseket.
A leglelkesebb rajongóknak kellemes élményt okozhat, de ezúttal a technológiai forradalom elmaradt, cserében a történet sem mutat újat. Az Avatar: Tűz és hamu mindezek ellenére is szórakoztató lehetne, ha a három órát is meghaladó játékidő nem fulladna újra és újra unalomba.
December 11-től látható a mozikban a Legénybúcsú, az új magyar vígjáték a Játékszínben évek óta nagy sikerrel futó előadás adaptációja. A rendező Szente Vajkot a filmről és az Erkel Színház első fél évéről kérdeztük.
A kolosszális méretű sztár ezúttal is sokat feszít a vásznon, mégsem elsősorban a fizikumát kamatoztatja. Nem véletlenül jósolják sokan, hogy akár Oscar-jelölést is kaphat a Zúzógép címszereplőjeként, a film rendezője azonban nem igazán támogatja az erőfeszítéseit.
Egyként gyászolja az ország Balázs Péter színművészt. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas művész szerda reggel hunyt el. Galériánkban az életútjából idéztünk fel képeket.
Csak erre koncentrált.
Ő is a Belgiumban lévő orosz vagyon megszerzéséről ábrándozik.
