Az egyetlen helyes politikai iránytű a magyar nemzeti érdekek kérlelhetetlen képviselete – emléktáblát kapott Csurka István

Csurka István-emléktáblát avattak Budapesten a Szabadság téri Hazatérés templomának átriumos előterében. A dombormű Lantos Györgyi, Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszttel kitüntetett szobrászművész alkotása, aki a Lakiteleki Népfőiskola tavaly felavatott Csurka-mellszobrát is készítette. 

Szatmáry Kristóf, a Fidesz volt országgyűlési képviselője felszólalásában úgy fogalmazott, Csurka István életútja összetett volt,

 – Itt az ideje, hogy Csurka Istvánról a magyar történelemben betöltött szerepéhez méltóan emlékezzünk, ha személye vitákat is generál, életművének egyes elemei a magyar irodalomtörténet, a magyar történelem előremutató és megkerülhetetlen részét képezik.

Csurka István egy vátesz volt

 – Ma itt lenni megtiszteltetés, de felelősség is. Eredetileg bő másfél hónappal ezelőtt tartottuk volna ezt az eseményt, és akkor csak le kellett volna porolni a másfél évvel ezelőtti lakitelki szobrának avatásán elmondottakat. Akkor kompromisszumok nélküli beszédekkel találkozhattunk volna, beszélhettünk volna arról, hogy 

Lehet, hogy a maga idejében nem volt igaza, de igaza lett. Akkor óvatoskodás nélkül idézhetnénk olyan gondolatait, amelyek a maga korában megütközést, sőt, bizonyos körökben megbotránkozást keltett. De a jelen idők bizonyítják profétizmusát – mondta, idézve a MIÉP egykori elnökének talán legtöbbek által ismert sorait, miszerint

A magyar nemzeti érdekek kérlelhetetlen képviselete

Szatmáry Kristóf idézte még Csurkának a másságizmusról megfogalmazott véleményét is, ahogy azt is, mit gondolt a kormányzásról. – Ezek a gondolatok évtizedekkel megelőzték bekövetkezésüket, ami tiszteletet parancsolóak, de ijesztőek is. Csurka azonban nem csak megjósolta, mi vár ránk a világban, de irányt is mutatott. Nem is a társadalmunkban és a világ mély folyamataiban való éleslátása a legfontosabb, hanem az önálló nemzeti ügy politikaformáló megfogalmazása volt. Ő mondta ki a 90-es évek elején a legvilágosabban azt, hogy

Ma már tudjuk, hogy sem Keletről, sem Nyugatról nem várhatjuk nemzeti ügyeink megoldását. A nemzeti logika egyszerre volt forradalmi újdonság, és az ellenfelek által avíttnak bélyegzett logika. A 90-es évek zavaros időszakban egy generáció számára mutatott utat Csurka István Magyar út gondolata. Ebben nőttünk fel, ez volt az egyetlen vállalható azonosulási pont azokban az időkben – hangsúlyozta. 

Úgy folytatta, másfél hónappal ezelőtt úgy tudtuk volna megidézni Csurkát, hogy sokan ebben az országban megértették az ő politikai téziseit, és az ország többsége meg is fogadta azt. – De ma már más a helyzet – fogalmazott, egy újabb, 15 évvel ezelőtti idézetet felolvasva, amely szerint: 

  – A kérdés, hogy a lényeg változott -e? – tette fel a kérdést.

Szatmáry Kristóf azt mondta, másfél hónapja tervezett esemény óta a világ kicsit összeomlott körülöttünk, és kérdés, hogy amit most élünk át, azt talán Csurka István se látta jönni. – A nemzeti ügyet vállalók számára az egyik a legnagyobb kihívás a 90-es évek elején az volt, hogy 

Ha csak magyarkodással lehet ma választást nyerni Magyarországon, akkor valószínűleg sok ember el is hitte, hogy amit lát, az igazi – fogalmazott a fideszes politikus.

Nemzeti minimum

Szakály Sándor Széchenyi-díjas történész, az MTA doktora beszédében azt ezt emelte ki, hogy mit adott át Csurka István a fiataloknak. – Volt egy nagy vállalása: a Pannon Rádió, ami a magyarságot, tisztességet, hazafiságot, elkötelezettséget közvetített. Csurka szellemi muníciót adott ennek a rádiónak. Mindig azt mondta, az igazságot illik kimondani, akkor is, ha arra nem vagyunk annyira büszkék. Őszintesége mellett kritikus is volt. Akkor még lehetett együtt beszélni a magyarságról, és ő nem megalázni akarta politikai ellenfeleit, hanem valós vitában azt mondani, hogy az igazság a mi oldalunkon áll – mondta.

Példaként említette a trianoni békediktátumot, és a győztesek igazságát, de – mint fogalmazott –

A legyőzöttség erőt adhat, és az erő megedzi az embert, összefogja a közösséget. Csurka is ezt próbálta, amikor otthagyta közösségét. És lett belőle igazság is, hiszen a MIÉP 1998-ban országgyűlési párt lett. – Kérdés, hogy miért évtizedekkel később jövünk rá arra, hogy igaza volt. Ez már történelem, és van a megélt és a megírt történelem. Számára fontos volt, miként lehet összefogni a határon belüli és túli magyarságot. 

 Csurka a rendszerváltás meghatározó alakja volt, aki soha nem adta fel, mert megvolt benne az, amit úgy hívunk, magyar – mondta Szakály Sándor.

A magyar ügyet kell képviselni

Apáti István, a Mi Hazánk országgyűlési képviselője arról beszélt, ő nem ismerte Csurka Istvánt, de hűséges szavazója volt a MIÉP-nek. Mint mondta, kivételes látnoki képességé volt Csurkának, hiszen 20 év távlatából jósolta meg a népvándorlás korát, és ő volt az, aki az első pillanattól kezdve helyes szerepfelfogásban politizált, és rájött arra, hogy 

 – Most, amikor azt látjuk, hogy

 akkor össze kell szedjük magunkat – vélekedett. Mint idézte: „a túlzásba vitt szakmaiság bolsevik trükk”, amivel gyakran találkozunk majd az országgyűlésben. 

„A magyar ügyeket képviselni nem szélsőségesség, hanem kötelesség.” – idézte Csurkát, közölve, őt a megalkuvás nélküli küzdelem jellemezte, és azon kevesek egyike volt, akit legnagyobb ellenségei sem vádolhattak azzal, hogy ne lett volna stílusa, sajátos harcmodora. 

 – hangsúlyozta Apáti István. 

A nemzeti radikalizmus képviselete

Vasvári Erika, a Csurka-életműbibliográfia összeállítója azt mondta, 1956 májusában a Sirályban megjelent egyik első novellája, a Mélység vándora, ami tökéletesen mutatja Csurka népi és nemzeti sors iránti elkötelezettségét. 

Felidézte az első vezércikket is, ami 1989-ben jelent meg a Magyar Fórum első számában, melyből az olvasható ki, hogy ha a nemzeti gondolatot – akármilyen párt esetében – nem elég következetesen és tántoríthatatlanul képviseljük, akkor a legjobbnak is nevezhető szándékok is elbukhatnak. – Ha a csurkai életművet egy gondolattal akarjuk megfogalmazni, akkor az a nemzeti radikalizmus, amit szem előtt kell tartanunk – fogalmazott, majd úgy folytatta, Csurka István 2012 februárjában írta meg utolsó vezércikkét, melyben arról írt, milyen gonosz ellenséggel állunk szemben, és ennek a mozgalomnak kulturálisnak kell lenni, mert mindig minden a kultúrán múlik.  

 – zárta sorait Vasvári Erika.

Képek forrása: Ficsor Márton (Mandiner)