A Tisza Párt kormánya történelmi várakozások közepette kezdte meg működését, de a magyar politika múltja azt mutatja: az első száz nap gyakran eldönti egy kabinet sorsát. Bukások, megszorítások, látványos fordulatok és rendszerátalakítások után most az a kérdés: milyen nyomot hagy majd a 74. magyar kormány? Mire készül most Magyar Péter?
2026. május 12-én hivatalba lépett Magyarország történetének 74. kormánya Magyar Péter vezetésével. Innentől megkezdődik a konkrét munka. A parlamentáris demokráciákban az új kormányok első száz napja szimbolikus és gyakorlati értelemben is kiemelt időszak. A politikatudományban ez afféle „türelmi időnek” számít: a választók, a média, az ellenzék és a gazdasági szereplők ilyenkor figyelik, hogy az új kabinet milyen irányba akarja vinni az országot, képes-e gyors döntésekre, illetve mennyire tudja megvalósítani választási ígéreteit. Magyarországon különösen nagy jelentősége van az első száz napnak, mert a rendszerváltás utáni politikai kultúrában gyakran ezek az első intézkedések rajzolták ki egy-egy kormány teljes ciklusának alapvető karakterét. Az első száz nap egyszerre jelent politikai üzenetet, hatalomtechnikai próbát és gazdasági bizalomépítést.
Ezt is ajánljuk a témában
Dornfeld László szerint ez a lépés egyelőre nem tűnik többnek egy hangzatos politikai intézkedésnél, és még belső feszültségeket is okozhat a kabineten belül.
Az első demokratikusan megválasztott magyar kormány, az Antall József vezette kabinet 1990-ben egészen rendkívüli helyzetben kezdte meg működését. Az ország éppen csak maga mögött hagyta az államszocializmust, és a kormánynak egyszerre kellett demokratikus intézményrendszert kiépítenie, piacgazdaságot teremtenie és kezelnie a gazdasági válságot. Az Antall-kormány első száz napjának legfontosabb feladata ezért nem egy-egy látványos reform volt, hanem az állam demokratikus átalakítása. Megkezdődött az önkormányzati rendszer kialakítása, az állami tulajdon privatizációjának előkészítése, valamint a nyugati orientáció megerősítése.
A kabinet hangsúlyozta Magyarország euroatlanti integrációs törekvéseit, miközben meg kellett birkóznia az inflációval, a munkanélküliség növekedésével és a gazdasági szerkezetváltás társadalmi áraival. Az első száz nap tehát inkább az új politikai rendszer alapjainak lefektetéséről szólt, mint gyors jóléti intézkedésekről.
Az Antall-kabinet első 100 napja rögtön jelentős népszerűségcsökkenést jelentett az MDF-FKGP-KDNP koalíció számára.
Ez az őszi önkormányzati választás elvesztésébe, majd pedig a taxisblokádba torkollott.
A Horn Gyula vezette kormány 1994-ben egészen más környezetben került hatalomra. Az ország már túl volt a rendszerváltás kezdeti időszakán, de a gazdasági problémák továbbra is súlyosak voltak. A Horn-kormány első száz napjában a stabilitás és a nyugalom ígéretét hangsúlyozta. A szocialista–szabad demokrata koalíció célja az volt, hogy kiszámíthatóbb kormányzást biztosítson az előző ciklus konfliktusai után.
Kezdetben inkább óvatos politikát folytattak, ugyanakkor már érzékelhető volt, hogy az államháztartás helyzete komoly megszorításokat tesz majd szükségessé.
Bár a későbbi, híres-hírhedt Bokros-csomag csak 1995-ben született meg, az első száz napban már megjelentek a költségvetési fegyelemre és a külföldi befektetők bizalmának visszaszerzésére irányuló törekvések. A Horn-kormány első időszaka így elsősorban a konszolidáció előkészítésének tekinthető. A Horn-kabinet első 100 napja sem volt teljes mértékben sikertörténet, mivel az 1994. decemberében megtartott önkormányzati választáson a tavasszal még súlyos vereséget szenvedett jobboldal több helyen sikeresen összefogott és jelentősen erősítette a pozícióját.
Az 1998-ban hivatalba lépő első Orbán Viktor-kormány első száz napja új politikai stílust hozott. A fiatal jobboldali kabinet generációváltást és erőteljesebb nemzeti politikát hirdetett. Már az első hónapokban érződött a kormányzati centralizáció szándéka és a politikai kommunikáció megerősödése. A kabinet kiemelt figyelmet fordított a családtámogatásokra, a gazdasági növekedés ösztönzésére és a nemzeti identitás hangsúlyozására.
Ekkor törölték el a Horn-kormány által bevezetett felsőoktatási tandíjat.
Megkezdődött a Széchenyi-terv előkészítése, amely később a gazdaságfejlesztés egyik központi programjává vált. A kormány emellett erősíteni kívánta Magyarország NATO-tagságra való felkészülését is; az ország végül 1999-ben lett a szövetség tagja. Az első száz nap azt az üzenetet hordozta, hogy a Fidesz hosszú távra készül, és új politikai korszakot kíván nyitni. Az 1998 őszén tartott önkormányzati választás a Fidesz és szövetségesei győzelmét hozta az MSZP-SZDSZ-szel szemben.
A Medgyessy Péter vezette kabinet 2002-ben látványosan az életszínvonal javítására helyezte a hangsúlyt. A „száznapos program” kifejezés ekkor vált igazán ismertté a magyar politikában. A kormány jelentős béremeléseket hajtott végre a közszférában, emelte a nyugdíjakat és különféle szociális juttatásokat vezetett be. Ezek az intézkedések rövid távon rendkívül népszerűek voltak, hiszen sok ember számára érzékelhető anyagi javulást hoztak. Ugyanakkor már ekkor megjelentek azok a kritikák, amelyek szerint a program túlságosan megterheli az államháztartást.
Medgyessy első száz napjának másik meghatározó eseménye a D-209-es botrány kirobbanása volt. 2002. június 18-án, hivatalba lépése után alig három héttel a Magyar Nemzet közölte egy III/II-es, D-209-es kódszámú SZT-tiszt (szigorúan titkos tiszt) nyilvántartó lapját, akiről kiderítette azt is, hogy valójában Medgyessy Péter. Medgyessy először még tagadta a róla megjelent adatok hitelességét, később azonban elismerte múltját. A nyilvánosságra került adatoknak megfelelően hangsúlyozta, hogy csak kémelhárító volt a magyar gazdaság védelme területén 1977 és 1982 között, és akkori motivációjaként a haza szolgálatát jelölte meg. 2002-ben azután több dokumentum is napvilágot látott e témában, amelyek a titkosszolgálatok összefonódásait taglalták a Kádár-rendszerben. Ezek alapján többen vádolták meg azzal is, hogy SZT-tisztként a Szovjetunió számára jelentett kollégáiról, ő maga ezt több nyilatkozatában tagadta. Az SZDSZ-frakció a botrány kirobbanásakor még a lemondatása mellett foglalt állást, másnap azonban a párt vezetői meggyőzték őket Medgyessy támogatásáról. Kis János, a párt korábbi elnöke azonban ezt a politikai döntést élesen kritizálta, és morális érvekre hivatkozva lemondásra szólította fel a miniszterelnököt. (Végül Kis 2002 júliusában emiatt kilépett az SZDSZ-ből.)
Többek szerint az „ügynökbotrányt” tulajdonképpen sikeresen átvészelte, hiszen a száz napos programok népszerűvé tették, és még két év telt el bukásáig, ami nem köthető közvetlenül a D-209-ügyhöz.
A Medgyessy-kormány első száz napjának a betetőzését az őszi önkormányzati választás hozta. Akkor elsöprő győzelmet aratott a szociálliberális koalíció.
2004 nyarán megbukott a Medgyessy-kormány részben az első magyarországi európai parlamenti választáson elszenvedett vereség miatt. A 2002-ben még nyertes kormányfő lemondott és volt sportminisztere került a helyére. A Gyurcsány Ferenc által vezetett kormány 2004-ben dinamikusabb, modernebb politikai arculattal próbált fellépni. Gyurcsány kommunikációjában a reformok, a lendület és az „új Magyarország” gondolata jelent meg. Első száz napjában igyekezett aktivizálni a kormányzást, javítani a kabinet kommunikációját és megerősíteni saját személyes politikai pozícióját.
A hangsúly részben az állami működés modernizálására, részben az európai integráció kihasználására került, hiszen Magyarország 2004-ben lett az Európai Unió tagja. A kormány reformretorikája azonban hamar szembesült a költségvetési hiány problémájával és a politikai megosztottság erősödésével. Az első száz nap inkább a politikai stílusváltásról és az új vezető személyének felépítéséről szólt, mint mélyreható szerkezeti reformokról.
A kabinet első száz napját követően tartották az úgynevezett kettős népszavazást Magyarországon. Az akkori referendum a kórház-privatizáció ellen és a kettős állampolgárság könnyített megszerzése mellett szerveződött. Gyurcsány a kórház-privatizáció esetében a folyamat folytatása mellett állt ki, ami a nem szavazatot jelentette. A kettős állampolgárságot élesen elutasította, ott is a nem voks mellett állt ki.
A referendum a kormányfő sikerét hozta, mivel mindkét kérdésben érvénytelen lett a népszavazás.
Bár nem kapcsolódik az első 100 naphoz, de Gyurcsány Ferenc vezetésével az MSZP és az SZDSZ megnyerte a 2006-os parlamenti választást.
Gyurcsány Ferenc 2009 márciusában lemondott. Végül nagy nehezen Bajnai Gordon követte őt a kormányfő poszton. Bajnai eleve csak a 2010-es parlamenti választásig vállalta a kormányfői posztot, és közölte, hogy a voksoláson nem is fog indulni. Éppen ezért nem hirdetett meg a kabinet szimbolikus 100 napot, hanem rögtön brutális megszorításokba kezdtek. Bajnai a 2010-es választásokon valóban nem indult, és csak 2012-ben tért vissza a politikába.
A 2010-ben megalakuló második Orbán-kormány első száz napja különösen nagy történelmi jelentőségűnek tekinthető, mert a Fidesz–KDNP kétharmados parlamenti többséggel rendelkezett. Ez lehetővé tette a kormány számára, hogy gyors és átfogó változtatásokat hajtson végre. Már az első hónapokban megindult az állami intézményrendszer átalakítása, új adópolitikai elképzelések jelentek meg, és hangsúlyossá vált a „nemzeti együttműködés rendszere” elnevezésű politikai koncepció. Ekkor fogadták el a kettős állampolgárság könnyített megszerzését. A kabinet különadókat vetett ki egyes nagyvállalatokra és pénzügyi szereplőkre, valamint megkezdte az alkotmányozás előkészítését.
A második Orbán-kormány első száz napja azt jelezte, hogy a kabinet nem egyszerű kormányváltásban, hanem teljes politikai rendszerátalakításban gondolkodik.
Ez az időszak hosszú évekre meghatározta a magyar politikai élet szerkezetét és vitáit. Az első száz nap betetőzése az akkori önkormányzati választás volt, amelyen elsöprő győzelmet aratott a Fidesz.
2014-ben, 2018-ban és 2022-ben a Fidesz győzelmét hozta az akkori országgyűlési választás. Akkor már nem lehetett beszélni az új kabinet első száz napjáról, mivel azok az időszakok a korábbi kormányzásnak a folytatását jelentették. Nem is kértek az akkori nyertesek úgymond türelmi időt a választóktól és a sajtótól.
Magyar Péter első száz napjáról egyelőre csak találgatni lehet. Ami biztos, ha a politikai okból visszatartott uniós forrásokat szeretnék hazahozni, akkor gyors törvényalkotásra lesz szükség.
Az egyes kormányok első száz napjai tehát nem pusztán adminisztratív kezdetet jelentettek, hanem politikai önmeghatározást is. Az Antall-kormány a demokratikus átmenet alapjait rakta le, a Horn-kormány stabilizálni próbálta az országot, az első Orbán-kormány új politikai generációt és nemzeti politikát képviselt, a Medgyessy-kormány jóléti fordulatot hirdetett, a Gyurcsány-kormány modernizációs lendületet ígért, míg a második Orbán-kormány mélyreható rendszerátalakításba kezdett. Az első száz nap jelentősége éppen abban áll, hogy ilyenkor válik láthatóvá: az adott kormány milyen jövőképet kínál az országnak, és milyen eszközökkel kívánja megszilárdítani politikai hatalmát.
Nyitókép: Bodnár Boglárka/MTI
Hol marad a vízió, és mi lesz a nagy ígéretek teljesítésével? Kovács András írása.
Ezek voltak a szerda legolvasottabb hírei.
Székesfehérvár polgármesterével a választási eredményeket értékeltük.
Vízügy, uniós források és átvilágítások – ezek voltak az új kormány első ülésének legfontosabb témái.
Örök időkig nem lehet megtartani azt a felhergelt állapotot, amibe belekergették a társadalom egy jelentős részét.
Sulyok Tamás eltüntetése a fotóról elképesztő pofátlanság és súlyos botrány.
XIV. Leó pápa mellett említették a volt magyar kormányfőt, mint lehetséges tárgyalópartnert.
Hatalmas parádé közepette köszöntötték Donald Trumpot Pekingben, azonban a kínai elnök szinte azonnal rátért a legkényesebb kérdésre: Tajvanra.
Val Kilmer mindent megtett azért, hogy ne szerepeljen benne, Tom Cruise pedig az életét is kockára tette. A jubileum alkalmából ismét mozikba kerül a Top Gun.
