Vétójogot ad több miniszterének Magyar Péter – a szakértő szerint ez lehet a miniszterelnök célja

Magyar Péter nemrég hivatalba lépett miniszterelnök bejelentette: az egészségügyi, az igazságügyi, az oktatási és gyermekügyi, valamint a pénzügyi tárca vezetői vétójogot kapnak a kormányzati döntéshozatali mechanizmusban. 

Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője ezzel kapcsolatban fejtette ki véleményét a Magyar Nemzetnek. Többek között elmondta, hogy ez a lépés 

Rivalizálás indulhat Magyar Péter alatt?

Ahogy arról a Mandiner is beszámolt Magyar Péter kormányának tagjai kedd délután tettekesküt a parlamentben, ezzel hivatalosan is megkezdte munkáját a következő kabinet Magyarországon, de Dornfeld szerint egyelőre nem világos, hogy a gyakorlatban pontosan mit jelent majd ez a vétójog, és milyen ügyekre terjed ki.

A vezető elemző úgy fogalmazott: 

Dornfeld László a lapnak arról is beszélt, hogy a Tisza-kormány ezzel a rendszerrel részben azt az üzenetet próbálhatja közvetíteni, hogy a miniszterelnök hatalmát belső ellensúlyok korlátozzák majd. A szakértő ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az informális politikai vétók csak addig működnek, amíg a szereplők betartják azokat. Példaként az Európai Unió 1966-os luxemburgi kompromisszumát említette, amely hosszú ideig működött, később azonban elveszítette jelentőségét.

Dornfeld továbbá arra is rámutatott, hogy 

Kifejtette, a vétójoggal rendelkező és az abból kimaradó miniszterek között rivalizálás alakulhat ki, ami hosszabb távon konfliktusokhoz vezethet. Az elemző szerint ez egy tudatos hatalomtechnikai megoldás is lehet, amelynek célja, hogy a miniszterek egymással legyenek elfoglalva, miközben a miniszterelnök megerősíti saját pozícióját.

Az Alapjogokért Központ vezető elemzője végül arra is kitért, hogy érdekes kérdés lesz, hogyan reagálnak minderre azok a baloldali véleményformálók és médiaszereplők, akik korábban az uniós vétójog intézményét bírálták. Hamarosan kiderülhet, hogy kormányzati szinten is problémásnak tartják-e a vétó intézményét, vagy az aktuális politikai érdek felülírja a korábbi álláspontokat – idézte a Magyar Nemzet.

Nyitókép: Attila KISBENEDEK / AFP