Előre menekül Magyar Péter: már most elismerte, hogy hibázni fog a Tisza
De ha hibáznak, elismerik azt.

Dornfeld László szerint ez a lépés egyelőre nem tűnik többnek egy hangzatos politikai intézkedésnél, és még belső feszültségeket is okozhat a kabineten belül.

Magyar Péter nemrég hivatalba lépett miniszterelnök bejelentette: az egészségügyi, az igazságügyi, az oktatási és gyermekügyi, valamint a pénzügyi tárca vezetői vétójogot kapnak a kormányzati döntéshozatali mechanizmusban.
Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője ezzel kapcsolatban fejtette ki véleményét a Magyar Nemzetnek. Többek között elmondta, hogy ez a lépés

egyelőre nem tűnik többnek egy hangzatos politikai intézkedésnél.
Ezt is ajánljuk a témában
De ha hibáznak, elismerik azt.

Ahogy arról a Mandiner is beszámolt Magyar Péter kormányának tagjai kedd délután tettekesküt a parlamentben, ezzel hivatalosan is megkezdte munkáját a következő kabinet Magyarországon, de Dornfeld szerint egyelőre nem világos, hogy a gyakorlatban pontosan mit jelent majd ez a vétójog, és milyen ügyekre terjed ki.
A vezető elemző úgy fogalmazott:
kérdéses például, hogy egy oktatási miniszter megakadályozhat-e olyan döntéseket is, amelyek nem közvetlenül a saját területét érintik.
Dornfeld László a lapnak arról is beszélt, hogy a Tisza-kormány ezzel a rendszerrel részben azt az üzenetet próbálhatja közvetíteni, hogy a miniszterelnök hatalmát belső ellensúlyok korlátozzák majd. A szakértő ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az informális politikai vétók csak addig működnek, amíg a szereplők betartják azokat. Példaként az Európai Unió 1966-os luxemburgi kompromisszumát említette, amely hosszú ideig működött, később azonban elveszítette jelentőségét.
Dornfeld továbbá arra is rámutatott, hogy
ez a rendszer akár politikai feszültségeket is szülhet a kormányon belül.
Kifejtette, a vétójoggal rendelkező és az abból kimaradó miniszterek között rivalizálás alakulhat ki, ami hosszabb távon konfliktusokhoz vezethet. Az elemző szerint ez egy tudatos hatalomtechnikai megoldás is lehet, amelynek célja, hogy a miniszterek egymással legyenek elfoglalva, miközben a miniszterelnök megerősíti saját pozícióját.
Az Alapjogokért Központ vezető elemzője végül arra is kitért, hogy érdekes kérdés lesz, hogyan reagálnak minderre azok a baloldali véleményformálók és médiaszereplők, akik korábban az uniós vétójog intézményét bírálták. Hamarosan kiderülhet, hogy kormányzati szinten is problémásnak tartják-e a vétó intézményét, vagy az aktuális politikai érdek felülírja a korábbi álláspontokat – idézte a Magyar Nemzet.
Nyitókép: Attila KISBENEDEK / AFP
Ezt is ajánljuk a témában
Hol marad a vízió, és mi lesz a nagy ígéretek teljesítésével? Kovács András írása.
