Egy hónap telt el a Tisza történelmi győzelme óta, de a kormányfő továbbra is kampányüzemmódban politizál. A show-elemek mögött azonban már repedések látszanak Magyar mögött: miniszterjelölti botrányok, feszültségek és egyelőre hiányzó vízió árnyékolja be az új kormány első időszakát. A választást elvesztő Fidesz háza táján is nagy a mozgás.
Egy hónapja tart Magyar Péter és a Tisza-hívek győzelmi mámora. Bár a bulit megtartották, a pezsgő is elfogyott, az új Országgyűlés és a kormány is megalakult, de a kormányfő egyelőre képtelen lassítani a kampányüzemmódon. Újabbnál újabb show-elemekkel szórakoztatja a tiszás híveket, akik továbbra is óriási lelkesedéssel fogyasztják az eléjük dobott „termékeket”. A mindennapos érzelmekre és azonnali reakciókra apelláló politikai mocsár helyett április 12-e után egy hónappal érdemesebb inkább eggyel hátrébb lépni, és megpróbálni értelmezni azt, ami körülöttünk zajlik.
Ezt is ajánljuk a témában
Sulyok Tamás az orbáni világot képviseli. Ez annyira irritálja Magyar Pétert, hogy még a közös fotózkodást is letiltja. Ez kutyagusztusról árulkodik. Horváth K. József írása.
A 2026-os parlamenti választás szinte mindenkit meglepett – nem csak ebben az országban, hanem külföldön is. Bár voltak olyan mérések, amelyek a Tisza kétharmados győzelmét vetítették előre, akkora fölényre nem számítottak, mint ami a voksoláson kialakult. Magyar Péter ugyan többször is azt nyilatkozta, hogy fölényes sikert vár, de a 141 Tisza-mandátumra valószínűleg a lelke mélyén ő sem számított. Rajta kívül minden bizonnyal azok a tiszás jelöltek is meglepődtek, akik szintén nem számítottak arra, hogy májustól országgyűlési képviselőként kell tevékenykedniük.
Ez a meglepetésfaktor részben meghatározta az új kormánypárt mozgását az elmúlt hónapban.
A Tisza Párt helyzete teljesen egyedi, mert két és fél évvel ezelőtt még a lőtéri kutya sem hallott róluk, most pedig az ország kormányzásának felelőssége hullott az ölükbe.
Ezt a felelősséget nem könnyű átérezni, mivel a most hatalomra kerülők túlnyomó többsége eddig nem foglalkozott közélettel, ebből következően komoly tapasztalatokkal sem rendelkezik. „Inkább folytassuk a korábbi hetek gyakorlatát, mert abból nagy baj nem lehet” – adhatták ki a jelszót az újdonsült kormánypárt berkeiben.
És igen, nagyon sokan – köztük Magyar Péter is – a korábbi kampányüzemmódot kissé áthangolva ugyanúgy folytatták kommunikációjukat április 12-e után, mint korábban. Meg kell mondani: ebben a kegyelmi pillanatban ez most bőven elég, ennél többre nincs is szükség, mert a velük szimpatizáló nagyközönségnek ez egyelőre valóban elegendő. A szépen felépített felszín alatt azonban már láthatóvá kezdtek válni azok a problémák, amelyeket egy-egy ügyes bonmot-val már nem lehet a szőnyeg alá söpörni.
Ezt is ajánljuk a témában
Lapunknak (is) feltűnt a nyitva hagyott, aláhúzott Biblia, utánajártunk, ki volt az, aki így akart üzenni Magyar Péternek.
Két nagyobb törés tárult elénk ebben az egy hónapban. Szabályos lázadás tört ki a Tisza Párt leglelkesebb hívei körében, amikor felröppent a hír, hogy Rubovszky Rita lehet az új oktatási miniszter. A jobboldalhoz köthető személy ellen nagyon erősen kikeltek a párt legradikálisabb hívei, és sikerült is gyorsan lekapniuk a pályáról Rubovszkyt. Még ennél is nagyobb vihart kavart, hogy Magyar a sógorát, Melléthei-Barna Mártont jelölte az igazságügyi tárca élére. Bár próbálta védeni álláspontját a kormányfő, végül Melléthei-Barna bedobta a törülközőt.
Ezt is ajánljuk a témában
A Fidesz-kormány tagjait ilyen interjúkért szétszedte volna a „független, objektív sajtó”.
Ezt is ajánljuk a témában
A katolikus tanár szerint a személye körül kialakult polémia valójában nem arról szólt, amiről szólnia kellett volna.
Ez a két eset világosan megmutatta a Tisza Párt dilemmáját és korlátait is. Az, hogy soha nem látott tömeg voksolt rájuk, azt is jelentette, hogy a szélsőjobbtól a szélsőbaloldalig mindenkit sikerült magukba olvasztaniuk.
Ez a szupernova választási koalíció pedig azonnal robban, ha valamelyik része azt érzi, hogy háttérbe szorul.
Rubovszky esetleges minisztersége a liberálisokat és a baloldaliakat ijesztette meg, akik azonnal támadásba is lendültek. Magyar sógorának tervezett minisztersége pedig a jobboldali és centrumpárti szavazókat háborította fel, akiknek az egyik legnagyobb kifogásuk a Fidesszel szemben éppen az általuk nepotizmusnak vélt esetek egyre nagyobb száma volt.
Egy kormányzás igazi mércéje persze az lesz, amit az emberek majd a saját életükben megtapasztalnak.
A Tiszának protestjellegéből adódóan sokáig sikerült elrejtenie, hogy pontosan milyen Magyarországot szeretne 2030-ra. Igen, tudom: egy működő és emberséges országot. De a tények talaján mozgó emberként egyre jobban érdekel, hogy ebbe az állapotba konkrétan hogyan fogunk eljutni. A 16 miniszter meghallgatása erre kiváló alkalom lett volna. Ezt a lehetőséget azonban nagyrészt elszalasztották. Egyesek kampányüzemmódban maradtak, mások pedig valóban sok konkrétumot felvázoltak, de mintha az apró részletekben való pepecselés miatt a nagykép valahogy nem állna össze.
Az influenszerkormányzás és bosszúkormányzás mellett az jut eszembe az április 12-e óta tartó ciklusról, hogy egyelőre a víziómentes kormányzás képe rajzolódik ki. 2004-ig mindegyik hazai kormány távlatos víziója az euroatlanti integráció elérése volt. 2004 után hosszú ideig nem voltak nagy víziók. 2010 után Orbán Viktor számára a válságkezelés minél sikeresebb menedzselése vált a legfőbb céllá. Ennek sikere után pedig a szuverén és magabíró Magyarország felépítése mentén vezette kormányait.
Magyar Péter azonban eddig nem szolgált valódi és átfogó vízióval arról, hogy milyen országot képzel el 2030-ra, vagy akár 2040-re.
Persze ne legyünk telhetetlenek: még rengeteg ideje van megformálni azt az eszmei víziót, amely kormánya számára iránymutatóul szolgálhat – feltéve, hogy képes lesz arra, hogy a valóságot ne showműsorként tárja elénk.
16 év kormányzás után súlyos vereséggel a nyakában távozott a Fidesz–KDNP a hatalomból. A választási bukást követően azonnal megkezdődött a tanulságok feldolgozása, és az eddig lefojtott kibeszélés is erőteljesen a felszínre tört. Orbán Viktor vállalta a felelősséget a kudarcért, így június 13-án a Fidesz küldöttei döntenek majd a volt kormányfő és a közösség politikai jövőjéről. Abban mindenképpen egyedülálló tettet hajtott végre a jobboldali pártszövetség, hogy jelentősen lecserélte a parlamentbe jutott frakció embereit. A párt nagy öregjei nem ültek be a parlamentbe, és távoztak a politika frontvonalából. 1994 óta egyetlen vesztes párt sem tett hasonlót Magyarországon. Hogy ez az akció sikeres lesz-e, azt majd csak az idő dönti el.
Ezt is ajánljuk a témában
Deutsch Tamás jelentette be a dátumot.
Ezt is ajánljuk a témában
Jelentősen átalakul a Fidesz-frakció: többen visszaadták a mandátumukat.
16 év kormányzását nem lehet egy hónap alatt értékelni, és 16 évet sem lehet egy hónap alatt úgy lezárni, hogy a Fidesz teljesen új stratégiával és tervekkel haladjon tovább. Dőreség azt gondolni, hogy az eddig kormányzó szereplők ilyen rövid idő alatt képesek lesznek olyan megújulással színre lépni, amely későbbi választási sikerhez vezethet.
Hosszú hónapokra, sőt akár évekre lesz szükség ahhoz, hogy a patrióta oldal ne csak levonja a megfelelő következtetéseket a 16 évnyi kormányzásból, hanem a siker receptjét is megtalálja.
A megújulás részben már most is elkezdődött, de ez egyelőre bizony nem elég. Annak megállapítása, mi vezetett el a Fidesz kétharmados vereségéhez, egy dolog. Ennél jóval nagyobb feladat, hogy a volt kormánypártok és a mögöttük álló szellemi világ hogyan tud majd versenyképes alternatívát felmutatni egy olyan világban, ahol a tényekkel szemben egyelőre az érzetek dominálnak. Ehhez a korábbiaknál sokkal nyitottabb, kétirányú kommunikációra lesz szükség minden társadalmi csoporttal.
Nekünk, patriótáknak nincs gondunk a valóságérzékeléssel. Világosan láttuk, milyen súlyos konfliktusok tépázzák Európát és a világot, valamint azt is, hogy ez milyen hatást gyakorol Magyarországra. A legfőbb hiba ott történt, hogy perspektívánkat túl magasra emeltük, és a radar alatt rengeteg dolgot nem vettünk észre.
Most mindenkinek úgy kell a radar alá mennie, hogy közben a nagy perspektívát is lássa. Nem lesz könnyű, de mi nem vagyunk a megfutamodás emberei.
Nyitókép: NurPhoto via AFP
Az új kormány tagjai letették a hivatali esküjüket, holnaptól el kell kezdeniük dolgozni.
Nem volt eseménytelen a kedd: ezúttal magyarok szólították fel Brüsszelt, de nem az újonnan alakult kormány soraiból.
Az ex-RTL-es Szondi Vanda alaposan megtolta a Tisza Párt kampányszekerét.
Tavaly ősszel visszavonult a közélettől, de a jobboldal súlyos választási veresége most visszatérésre késztette Szentesi Zöldi Lászlót, aki ennek ellenére vallja: az ember nem a politikáért él.
Ma ugyanis az MTI vélhetően politikai utasításra levágta Sulyok Tamás hivatalban levő államfőt a Magyar Péterrel és Bóna Szabolcs miniszterrel készült közös fotóról.
Kulcspozícióban térhet vissza a volt kancellár.
Az új kormány tagjai letették a hivatali esküjüket, holnaptól el kell kezdeniük dolgozni.
A Skót Nemzeti Párt megnyerte a helyi választást, de nem szerzett önálló többséget. A függetlenségpárti erők azonban minden korábbinál erősebb parlamenti többséget alkotnak, miközben a Brexit után Skócia számára az önrendelkezés kérdése egyre inkább összekapcsolódik az Európai Unióhoz való visszatérés ígéretével.
