A Mandiner információi szerint az új megállapodás szövege tisztázza: a rendelet nem általános hiányosságokra vonatkozik, hanem konkrét jogsértésre van szükség bármilyen eljáráshoz. A kormány részben azért kifogásolta az eddigi terveket, mert azok általánosságok alapján is, egyfajta politikai zsarolásra alkalmas eszközként tették volna lehetővé a jogállamisági mechanizmust. További adalék, hogy a lapunk által megismert dokumentum tisztázza: a jogsértő magatartások úgynevezett zárt listát képeznének, így ezek közé nem lehet beleérteni ettől eltérő jellegű szempontokat, például gender- vagy migrációs témákat.
Vagyis a családügyi vagy a bevándorlás kapcsán meglévő ellentétek nem képezhetik szankciók alapját.
További adalék, hogy a rendelet csak abban az esetben kerül alkalmazásra, ha az uniós jog által biztosított más eljárások nem biztosítják hatékonyabban az EU költségvetésének védelmét.
Ami a konkrét eljárást illeti: bevezetik az úgynevezett vészfékmechanizmust, amely szerint a Bizottság szankciós javaslatát az állam- és kormányfők testülete elé lehet terjeszteni. Az Európai Tanácsban viszont egyhangúságra van szükség a következtetések elfogadásához.
Fontos, hogy a mechanizmus a mostani uniós költségvetésre még nem vonatkozik, a Bizottság pedig amúgy sem fog intézkedéseket javasolni mindaddig, ameddig az uniós bíróság nem döntött a rendelet jogszerűségét illetően. Ez nagyjából két évet fog igénybe venni, ami azt jelenti, hogy