Hogy lehet csalni tömeges levélszavazással?

A PragerU október közepi videójában Eric Eggers, a Government Accountability Institute oknyomozója kifejti, miért is könnyű csalni a levélszavazatokkal egy amerikai választáson. 

A „mail-on ballotts”, levélszavazás abban különbözik a „távolmaradó szavazásnál”, az „absentee ballots”-nál, hogy utóbbinál a szavazó maga kéri, hogy postázzanak neki szavazólapot. A levélszavazatoknál azonban tömegesen postázzák ki a szavazólapokat a lakosoknak. 

Hogy ezzel mi a gond? Egyrészt ott a bürokratikus inkompetencia. A most is kérdéses Wisconsinban az előválasztások idején több ezer kikért szavazólap nem érkezett meg, 1600 szavazólapot egy levélküldő központban találtak meg a választások napja után; 23 ezer szavazólapról hiányzott az aláírás vagy más fontos információ. És ez csak egy amerikai tagállam egy előválasztása. 

Pennsylvania direkt elhalasztotta az előválasztást, hogy fel tudjon készülni a levélszavazatok megszámlálására, majd utána mégsem sikerült neki a számlálás: a philadelphiai szavazatok felét egy héttel az előválasztás után sem számolták még meg. Virginiában több mint félmillió szavazólap-igénylést rosszul töltöttek ki. Ezek közül egyesek rossz címre mentek ki, mások halott szavazókhoz kerültek.

Mindebből következik, hogy a tömeges levélszavazás enyhén szólva sem megbízható. 2012-ben még a New York Times is azt írta, hogy a levélszavazatok kétes biztonságával kapcsolatban kétpárti konszenzus van az Egyesült Államokban. 

New Jersey 2020 májusában tartotta az első, teljesen levélalapú szavazást. Egy hónappal később négy hivatalnok került bíróság elé választási csalás miatt. Az egyikük bevallotta, hogy a postaládákból szedte ki és lopta el a kitöltetlen szavazólapokat. Egy másik a választói névjegyzékeket használta, hogy kitöltse a szavazólapokat mások nevében a saját jelöltje mellett.

Létező csalási módszer a „szavazatszüret” is: az aktivisták valamilyen intézményben összegyűjti a szavazólapokat, mondván, eljuttatják a szavazatszámláló bizottsághoz őket, majd kidobják, kitöltik vagy átírják őket. Az öregekre targetált szavazatszüretnek külön neve van: „granny farming”, azaz „nagyitenyésztés”. 

Úgyszintén probléma az, hogy a tömeges levélszavazás elnyújtja a végeredmény megszületését, és ez azt az érzést fokozza, hogy a választás nem legitim. Jogos kételyek merülnek fel a választási csalással kapcsolatban, és akár megmozdulások is lehetnek. 

A PragerU másik videóját a csalási lehetőségekről itt tekintheti meg. Nem csoda, hogy a Heritage Foundation agytrösztnek külön adatbázisa van tagállami bontásban a választási csalásokról.