A vörös zóna felé

2020. július 9.

Demkó Attila
Beköszöntött a gazdasági világválság, s a példátlan krízis példátlan politikai válságokhoz vezethet.

Amit sejteni lehetett hónapok óta, bekövetkezett. Beköszöntött a gazdasági világválság – alig több mint egy évtizeden belül a második. A júniusban megérkező számok rosszabbak még a vártnál is. 1929 és 1932 között a világ országainak bruttó hazai összterméke 15 százalékkal csökkent. Most 5 százalék feletti visszaesés várható, azaz harmada a történelem legnagyobb globális visszaesésének egyetlen év alatt, és ötszöröse a 2008-as válság 1 százalékos csökkenésének. A számok elképesztők, különösen a nyugati országokban. Olaszország és Spanyolország gazdasága 13, Franciaországé 12,5 százalékkal zsugorodhat a Nemzetközi Valutaalap szerint. A brit mínusz 10 vagy az amerikai mínusz 8 százalék is döbbenetes. Ha pedig újabb hullámai lesznek a járványnak, még nagyobb baj várható.

A példátlan gazdasági válság példátlan politikai válságokhoz vezethet. A törésvonalak világosan látszanak mind államokon belül, mind államok között. Nem újak, de a nyomás alatt mélyülni fognak. Az Egyesült Királyság már csak jóindulattal nevezhető nagyhatalomnak, problémái miatt csak magára fókuszál, a teljesen félrekezelt járványra, a skótokra, az írekre, az iszlamistákra és persze a brexitre. Két jelentős NATO-tag, Törökország és Franciaország Líbia kapcsán egészen példátlan módon esett egymásnak. Közben forrnak a francia utcák, a rendőrség egyes körzetekben képtelen fenntartani a rendet. Kicsit odébb, Stuttgart utcáin a németek újabb ízelítőt kaptak abból, hogy a kölni szilveszter nem anomália, hanem a jövő. Berlinnek eközben megvannak a maga külső konfliktusai: Németország és az USA egymásnak feszülése évek óta tart, most éppen az amerikai csapatok kivonása és az Északi Áramlat vezeték körül csúcsosodnak ki a hullámok. Az egyik oldalon a NATO megremegni látszik, a másikon gazdasági háború körvonalazódik. Washington immár visszaható érvényű szankciókkal próbálja megtorpedózni azt a projektet, amelyben nemcsak orosz, hanem német és más európai cégeknek is sok milliárd eurója áll. Németország a gyengébb fél, mert exportja ki van téve az amerikai felvevőpiacnak. Mégis kérdés, Európa legnagyobb hatalma ellenlépés nélkül fogja-e hagyni, hogy így megalázzák.

„A realizmus újraéledését a körülmények fogják kikényszeríteni”
Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés