Pestisjárványok: mik a tünetek, hogyan kezelik, létezik-e még?

2020. március 22. 12:01
Fekete halál: így hívták a pestist a nagy, 14. századi bubópestis-járvány idején, mely nem az egyetlen volt Európában. De mitől is volt oly félelmetes a pestis? Mi okozza, és hogyan folyik le a betegség? Pestis ma is létezik, ma is félelmetes, bár van rá ellenszer. Mindent összeszedtünk, amit a pestistől tudni érdemes, és összehasonlítottuk a koronavírussal is. Cikkünk végén bemutatunk egy pestis-túlélőt is 2012-ből.

1347 októberének egyik napján tizenkét genovai hajó kötött ki  a szicíliai Messinában. A hajók rettegést hoztak a városkára: fedélzetükön szinte mindenki halott volt, s akik életben voltak, azok is szörnyű kórtól szenvedtek, testükön furcsa kinövésekkel és elfeketedett felületekkel.

A hajók utasai a Fekete-tenger partján fekvő Kaffa, a mai Feodoszija kereskedővárosából menekültek el az ostromló Arany Horda elől. Gabriele de' Mussis leírása szerint a pestis a mongolok között tört ki, akik a védők megtörésére katapultokkal a falak mögé lőtték a fertőzött holttesteket. A genovai hajókon mindenki halott vagy beteg volt, és hiába próbálták karanténba zárni őket, a kór gyorsan elterjedt, és hat hónapon belül a lakosság fele meghalt a szigeten.

A pestis 1347-1351 között az európai népesség 30-60- százalékát vitte el

különböző számítások szerint, az világon összesen pedig 75-200 millió áldozata volt, és a nagy kereskedelmi útvonalak mentén terjedt. Összehasonlításul: ekkor a világ népessége 475 millió fő volt. Európában kétszáz évbe telt, mire helyreállt a demográfiai rend.

Melyek voltak a történelem nagy pestisjárványai? Mit kell tudni a 14. század közepén pusztító feketepestisről? Mi okozza a pestist, hogyan terjed, gyógyítható-e, és létezi-e ma is? Ezekre a kérdésekre válaszolunk az alábbiakban.

Pestisjárványok a történelemben

A középkori Európa egyik leggyakoribb és legfélelmetesebb, járványszerűen jelentkező betegsége a pestis volt, mely többször söpört végig az egész kontinensen, és gyakran jelentkezett helyi járványként is. A köztudat leginkább a 14. századi feketepestis-járványt, a világ talán leghatalmasabb járványát tartja számon, de volt még számos más pestisjárvány is. 

A 6. században a Justinianus-járvány 25 millió ember halálát okozta.

A középkori fekete halál, a világtörténelem egyik legnagyobb járványa Európában Kisebb-nagyobb regionális pestisjárványok ugyanakkor folyamatosan előfordultak, 1656-ban 145 ezer halt meg pestisben Rómában és 300 ezer Nápolyban. 

Hazánkban is voltak pestisjárványok a 14-15. században, és a Rákóczi-szabadságharc utolsó éveiben, 1708-tól is hatalmas pestisjárvány pusztított. Becslések szerint az egész szabadságharcban 80 ezer ember halt meg, a járványban 410 ezer. Ekkor tizedelődött meg a bányavárosok és a Szepesség népe, s települtek az elhaltak helyére a szlávok. A járványok a 18. század első felében is gyakoriak voltak. Megszűnésükre hálából emelt barokk Mária emlékoszlopok emlékeztetnek. Az utolsó nagyobb pestisjárvány hazánkban 1738-40-ben volt. 

A történelem főbb pestisjárványai:
Kr. e. 430. Athén: A járvány a peloponnészoszi háború második évében tört ki, és 75-100 ezer ember halálát okozta. Valószínűleg az élelmiszer-utánpótlással érkezett a városba. Érinti az egész régiót is. Nem biztos, hogy pestis volt, lehetséges, hogy tífusz vagy más betegség volt.
Kr. u. 165-180. Antoninus-járvány: Marcus Aurelius Antoninus társcsászársága idején tört ki, valószínűleg a Közel-Keletről visszatérő csapatok hurcolták be a Római Birodalomba. A becslések szerint 5-10 millió áldozata volt, egyes régiókban alakosság egyharmadát elvitte. Róma városában egy időszakban naponta kétezren haltak meg benne. Nem biztos, hogy pestis volt, valószínűbb inkább, hogy himlő.
250-270: Szent Ciprián járványa: a járványt leíró karthágói püspökről nevezték el. Tetőpontján napi ötezer ember vitt el, de ez is inkább himlőjárvány lehetett.
541-542: Justinianus-járvány: a becslések szerint a következményeként kétszáz éven keresztül vissza-visszatérő pestis 25-50 millió ember halálát okozhatta. Csúcsán napi ötezer embert vitt el Konstantinápolyban, a becslések szerint a város lakosságának 40 százalékát pusztította el.
1347-52: A nagy középkori pestisjárvány, a fekete pestis vagy fekete halál. A járvány 1334-ben indult útjára Kínából, és 1352-ben érkezik meg Moszkvába. 
1582-83: Pestisjárvány a Kanári-szigeteken, melynek húszezer fős lakosságából öt-kilencezer főt pusztít el.
1629-1631: Pestisjárvány Itáliában, mely majd’ háromszázezer embert öl meg, régiótól függően a lakosság egyharmada-kétharmada esik áldozatul.
1647-62: Sevilla lakosságának egynegyedét viszi el a pestis.
1665-66: a nagy londoni pestisjárvány, mely 18 hónap alatt százezer emberéletet követel, a város lakosságának negyedét.
1679: a bécsi pestisjárvány, mely 76 ezer emberéletet követelt. Valójában a régió városaiban pusztító járvány részeként értelmezendő.
1720: a marseille-i járvány kétszázezer emberéletet követel.
1738-40: pestisjárvány Közép-Európában, a Habsburg Birodalom és a Balkán területén, mely 50 ezer életet követel.
1850-1894: kelet-ázsiai pestisjárvány, mely a kínai Yunnan tartományból indult, és 12 millió embert vitt el.
1899-1921: kisebb pestisjárványok egymás után Latin-Amerikában.
1924-25: a pestis megjelenik Los Angelesben. A 32 fertőzöttből csak ketten élik túl. 

 

Korabeli védekezés és a karantén eredete

Az orvosok eret vágtak, felnyitották a bubókat, esetleg illatos fák, füvek füstjének belélegzését, vagy rózsavízben, ecetben fürdést javasoltak. Gentilis da Foligno feljegyezte, hogy az utcákon hatalmas tüzeket raktak, és illatos fákat égettek, hogy megtisztítsák az atmoszférát, becsukták az ablakokat. Sokan isteni csapásnak vélték a történteket, vallási bűnbánati mozgalmak indultak, és a kisebbségeket, eretnekeket, zsidókat is meggyanúsították (el is indult egy zsidóüldözési hullám a pestis miatt). 

A pestisorvosok furcsa ruházatot viseltek, melyről itt olvashat bővebben.

A középkori Raguza (Dubrovnik)

A karantént minden jel szerint Raguza (Dubrovnik) városa találta fel

Európában a medievalists.net szerint, ahol 1377. július 27-én úgy döntött a városi tanács, hogy azok, akik pestissel fertőzött területekről érkeznek a településre, egy hónapig Mrkan szigetén vagy Catvat városkájában kell karanténban lenniük. Kicsit később a karanténba zártak látogatását is megtiltották a hatóságok azzal, hogy aki mégis megteszi, annak magának is el kell töltenie egy hónapot a karanténban. Sőt, 1390-ben állandó egészségügyi hivatalt alapított a város. A hivatal első neve ugyanakkor ez volt:  A pestis-fertőzte helyekről érkezők elleni hivatal. 
Dubrovnik példáját követte Velence és Milánó is. Maga a karantén (quarantine) szó is azt jelenti, hogy „negyven nap”, habár nem mindenhol ennyi volt az izolációban töltött idő, előfordult a nyolcvan napos periódus is. A karantén intézménye a 15-16. században terjedt el Európában.

A pestis fajtái, lefolyása

A pestisnek, amit neveznek dögvésznek és mirigyláznak is, a

kórokozója a Yersinia pestis nevű baktérium.

Az általa okozott betegség 1894-ig gyógyíthatatlan volt. A baktérium felfedezőjéről,  Alexandre Yersin svájci–francia orvos-bakterológusról kapta a nevét, aki 1894-ben a hongkongi járvány idején fedezte azt fel. A tudósok a pestis nyomait Kr. e. 3000-800 közt elhunyt emberek csontvázain is megtalálták, Kelet-Ázsiában. A baktériumot elsősorban a bolhák és a patkányok terjesztik.

A betegségnek három, egymástól élesen el nem különíthető fajtája van: leggyakoribb formája a bubópestis, avagy fekete halál, valamint létezik a szeptikémiás pestis és a tüdőpestis, melyek azonban a bubópestis-betegség lefolyásának kései stádiumai is egyben.

Yersinia pestis, a kórokozó
 

A baktérium bejut a nyirokcsomókba, ahol duzzanatot hoz létre főleg a nyaki és lágyéki területen. Ezek idővel elfeketednek és kifakadhatnak, kellemetlen szagú, gennyes sebet hozva létre. Ez az ún. bubópestis, ebben a fázisban a halálozási arány 30-50 százaék. 

A nyirokcsomók egy ideig kiszűrik a kórokozót, de csak ideiglenesen képesek visszatartani. Ha ezen a védelmi vonalon is átjut a baktérium, tüdőgyulladást, tüdővizenyőt okoz, ez a tüdőpestis.

Ebben a fázisban a halálozási már 100 százalékhoz közelít,

valamint már cseppfertőzéssel, vagyis köhögés útján is fertőz. A szeptikus pestis pedig akkor jelentkezik, ha a kórokozók a tüdőből vagy nyirokcsomókból visszajutnak a véráramba. Ez az egész testben gyulladási folyamatot idéz elő, mely magas lázzal és magas fehérvérsejtszámmal  jár. Ebben a stádiumban a fertőzés szinte kivétel nélkül halálos.

A pestis gyógyíthatósága és terjedése

A bubópestis antibiotikumokkal általában gyógyítható, de a tüdőpestis és szeptikus fertőzés esetén a kezelés gyakran hatástalan. A pestis három formája ugyanakkor külön-külön is felbukkanhat. A tüdőpestis lappangási ideje pár óra és négy nap közt van, az

első tünetek pedig a fejfájás, gyengeség és vérhányás.

Hacsaknem pár órán belül nem kezelik, biztos a hat napon belüli halál. A szeptikus pestis többnyire belső vérzést és úgyszintén vérhányást okoz. A korai antibiotikumos kezelés csökkenti a halálozási arányt 4-15 százalékra, de anélkül teljesen halálos. Ugyanakkor az antibiotikumra gyorsan reagál a baktérium, kivéve, ha kifejlődik egy rezisztens fajtája, mint történt az Madagaszkáron 1994-ben.

A fekete terület a bolha pestissel fertőződött része

A pestis a hordozó állatokkal, a fertőzött személyekkel vagy fertőzött felületekkel való érintkezéssel terjed elsősorban, de úgyszintén terjed cseppfertőzés útján, illetve ha képes a levegőben hosszabb ideig élni a baktérium, akkor egyszerűen levegőn át is. Főleg rágcsálók, elsősorban a patkányok a hordozói, de a gyakran elsődleges terjesztőnek tekintett patkányok többnyire a bolháktól kapják meg a fertőzést. A komoly pestisjárványok általában úgy indulnak, hogy a patkányok körében másféle betegség terjed el, vagy elszaporodnak a hordozó állatok. 

A pestis ma

A pestis baktériumát nem irtották ki a világból. 1994-ben kisebb pestisjárvány pusztított Indiában, ahol hatszáz tüdő- és bubópestises beteget jelentettek. 2006-ban Kongóban kaptak százan tüdőpestist, de közülük csak 19-en haltak meg. 2019-ben egy pár egy patkány nyers veséjét ette meg Mongóliában, minthogy a népi gyógyászat gyógyszernek tartja azt. A pár bubópestises lett, és nem is élték túl a betegséget. 2013-ban világszerte 783 esetről tudtak, melyek közül 126-an haltak bele a betegségbe, azóta

évente átlagosan hatszáz megbetegedésről van tudomásunk. 

Az Oregon egy kisvárosában élő Paul Gaylord 2012 júniusában fertőződött meg a pestissel, miuán megharapta macskája, aminek épp egeret adott jutalmul. Először influenzaszerű tünetei voltak, majd narancsnagyságúra nőttek a mirigyei. Miután kórházba került, Gaylordnak megállt a szíve és legállt a tüdeje is,

gépek tartották életben 27 napon keresztül, kézfejei pedig elfeketedtek.

Kómában volt olyannyira, hogy már lemondta róla, s egy nappal azelőtt ébredt fel, hogy lekapcsolták volna a gépekről. Ujjai és lábujjai egy részét amputálni kellett. A pestis mind a három stádiumán keresztül ment.

A koronavírus nem pestis

Legalábbis erre figyelmeztet a Medievalists.net egyik cikke. S nem csak azért, mert a pestist baktérium, a mostani járványt pedig vírus terjeszti. A pestis azonban sokkal többféleképp terjed, mint a koronavírus, utóbbi ugyanis csak emberről emberre fertőz.
A fekete pestis után Európában javult a higiénia, ezért csökkent a patkányok, bolhák és legyek élőhelyeinek száma, ami a pestis visszaszorulásához vezetett. Ezért sem volt később ennyire átható pestisjárvány a kontinensen. A higiénia és az orvostudomány ma Európában összehasonlíthatatlan a középkorival. 

A legfontosabb azonban az, hogy pestis már pár órán vagy pár napon belül elviszi áldozatát. Míg a bubópestis halálozási aránya nagyjából 50 százalék, a tüdő- és szeptikémiás pestis halálozási aránya pedig 100 százalék, addig a koronavírusé jelenleg 3,3 százalék. A pestis senkit sem kímél, aki megfertőződik, a koronavírus pedig igazán az idősekre és a más súlyos betegséggel is küzdőkre veszélyes. Míg a pestis a legszörnyűbb járványokat okozta a történelemben, a koronavírus meglehetősen le van maradva mögötte.

Összesen 28 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés