Miért viselték pestis idején azt a furcsa csőrös ruhát az orvosok?

2020. március 17. 15:46

Mindenkinek ismerős a furcsa orvosi ruha, amelyeket a pestisdoktorok viseltek a 17. században.  A doktorok tetőtől talpig befedték magukat, arcukon pedig csőrös maszkot viseltek. Ők kezelték a betegeket a kor színvonalán, meghallgatták a végrendelkezéseket és ők végezték a boncolást is, ha egy város felfogadta őket. 

2020. március 17. 15:46

A maszk első leírását egy bizonyos Charles de Lorme-nak tulajdonítják, akik számos európai udvarban megfordult orvosként. Ő ugyanis leír egy olyan ruházatot, amely illatosított viasszal van bekenve, a nadrág hermetikusan zár a csizmával, az inge be van tűrve, a kalapja és a kesztyűje pedig kígyóbőrből készült. A pestisdoktorok rendszerint hordtak maguknál egy pálcát is. 

Lorme leírása szerint a pestis orvosai kétlyukú, csőralakú maszkot is viseltek, ami gyógynövénykeverékkel volt megtöltve, annyira, hogy viselője lélegezni is tudjon.

A ruházat nem csak a pestistől, hanem a miazmától, a kor szerint betegséget okozó rossz levegőtől is meg kellett volna, hogy védje az orvosokat. Akkoriban egyébként úgy képzelték, hogy a pestis a levegőn keresztül terjed, és felborítja a testnedvek egyensúlyát. Úgy gondolták, hogy az intenzív illatú édes parfümök hatástalanítják a vírust. 

A gyógynövénykeverék egyébként, amivel megtöltötték a csőrt, a teriáca volt, melynek első receptjét  V. Mithridatész pontoszi király udvarából ismerjük, az I. századból, és aminek előállításában a koraújkori Velence nagyhatalomnak számított. A teriácához 45-70 összetevőre volt szükség, olyanokra, mint kígyóőrlemény, szarvasherepor, egyszarvú agyarának pora, egy narválnak a foga, borseprő és ópium, mirha, méz és viperahúspor. A számtalan összetevőn túl az emberek hite is hozzátett a hatáshoz: úgy gondolták, a csodaszer gyógyítja a pestist, az összes járványos betegséget, a tüdőbajt, jó mindenfajta mérges csípésre, kutyaharapásra, lázra. A teriáca, mely évszázadokig szolgált általános gyógyszerként, a 19. században elég gyorsan kiment a divatból. 

A 17. századi pestist egyébként egy olyan baktérium okozta, amely állatokról, például legyekről terjedt emberekre érintéssel vagy cseppfertőzéssel. 

A pestisnek három fajtája van: leggyakoribb formája a bubópestis (mirigyláz), mely főleg bolhacsípéssel terjedt, valamint létezik a szeptikémiás pestis és a tüdőpestis.

Egyébként több bubópestisjárvány is pusztított az évszázadok folyamán. A 6. században a Justinianus-járvány 25 millió ember halálát okozta. A középkori fekete halál, a világtörténelem egyik legnagyobb járványa Európában 1347-1351 között a népesség egyharmadát, 75 millió embert vitt el, a világon összesen pedig 200 millió áldozata volt. Kisebb-nagyobb regionális pestisjárványok ugyanakkor folyamatosan előfordultak, 1656-ban 145 ezer halt meg pestisben Rómában és 300 ezer Nápolyban. 

Hazánkban is voltak pestisjárványok a 14-15. században, és a Rákóczi-szabadságharc utolsó éveiben, 1708-tól is hatalmas pestisjárvány pusztított. Becslések szerint az egész szabadságharcban 80 ezer ember halt meg, a járványban 410 ezer. Ekkor tizedelődött meg a bányavárosok és a Szepesség népe, s települtek az elhaltak helyére a szlávok. A járványok a 18. század első felében is gyakoriak voltak. Megszűnésükre hálából emelt barokk Mária emlékoszlopok emlékeztetnek. Az utolsó nagyobb pestisjárvány hazánkban 1738-ban volt. 

A furcsa, csőrös pestisruhát viselő doktorok megjelenése általában rémületet váltott ki, hiszen módszereik – vércsapolás, ablakok becsukása, s hasonlók – nem igazán segítették a túlélést, viszont a túlélés kis esélyére emlékeztette az érintetteket. 

Összesen 53 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
balbako_
2020. március 18. 06:49
Ha nem is tudták gyógyítani tisztelet a kor orvosainak és közpapjainak akik bár tudták, hogy a kór ragályos mégis amíg tehették próbáltak segíteni az akkori tudománnyal, illetve lelki vigasszal. Közpapokat írtam, mert - tisztelet a kivételnek - a főpapok elinaltak a ragály elől.
Amondó
2020. március 18. 00:53
Vegyük észre, hogy ma is fontosak a külsőségek, a beteg-orvos kapcsolat sok tekintetben nem változott az évezredek során. Egy orvosi rendelőnek, műtőnek különleges, misztikus légköre van. A gyógyítási eszközök, az orvosok és segédeik sajátos öltözékei csak itt használtatnak. Az orvos halkan - közemberek számára érthetetlen - görög/latin szavakat mormol. Az ide belépőt borzongással vegyes áhitat keríti hatalmába. Mintha egy vallási szentélybe, mintha egy másik dimenzióba csöppent volna. A magasabb hatalmak segítségét remélő beteg úgy érzi, hogy íme, most igazi szakrális gyógyító erők bűvöletébe került, és ezzel már megtette a a gyógyuláshoz vezető legfontosabb lépést. (A felírt gyógyszer hatása másodlagos.)
fogas paduc
2020. március 17. 21:07
Majdnem megragadták a dolog lényegét. A londoni pestisjárványidején, kiírtották a kutyákat meg a macskákat a városban, mert azt hitték, hogy róluk terjed az emberekre. Tévedtek. A patkányról a patkánybolha közvetítésével terjedt emberre. Mivel kiírtották a macskákat, a patkányok még jobban elszaporodtak. Egy iciri piciri elméleti tévedés, nagy kárt tud okozni.
lutra
2020. március 17. 17:47
Sokan lenézik a régi korok embereit, pedig az intelligencia az elmúlt 40ezer évben semmit sem változott, csak az adatbázis, amiből dolgozunk.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!