Az, hogy Magyarországon nem lehet érezni, nem jelenti azt, hogy globális és európai szinten nincs migrációs válság. Marsai Viktort, a Migrációkutató Intézet igazgatóját, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docensét kérdeztük a migrációs és menekültügyi paktumról, és a következő évek kihívásairól.
Nem is tudják a magyarok milyen szerencsések – hangzik el szinte minden migrációs konferencián a nyugati előadók és szakértők szájából. Miközben Magyarországon a migráció, mint téma szinte teljesen eltűnt a lakosság érzékeléséből, addig a nyugati országokban a közéletet éppen a bevándorlás, az asszimiláció, és a kitelepítések körüli viták uralják.
A Tisza Párt április 12-ei választási győzelme után hamarosan új kormány állhat fel, amelynek migrációs szakpolitikájával kapcsolatban egyelőre csak találgatások vannak.
„A migrációról azt szoktuk mondani: Magyarországon ez egy 80-20-as téma. Tehát a lakosság 80 százaléka támogatja a szigorú migrációs politikát. Ez látszott a Tisza programjából is. Tehát a Tisza-kormány programja alapján, illetve a leendő miniszterelnök, Magyar Péter nyilatkozatai alapján ez a vonal fog folytatódni”
– mondta Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója, aki hozzátette: azonnal több jelentős kihívással fog szembesülni az új kormány.
Az első nagy kérdés a napi egymillió eurós büntetés jövője. A EUobserver arról számolt be, hogy mikor Magyar Péter találkozott az uniós tisztviselők küldöttségével, a szakmai megbeszélés után már javasolta is a napi bírság felfüggesztését. Az Európai Bizottság közölte, hogy a bírságot akkor szüntetik meg, ha Magyarország végrehajtja a szükséges lépéseket. „A magyar kormány feladata, hogy megfeleljen a döntésben foglaltaknak, és amint ez megtörténik, a kérdés megoldódik” – mondta Paula Pinho, a Bizottság szóvivője.
A büntetés részletei összetettek: hiszen egyrészt azért büntetik Magyarországot, mert tranzitzónákat hozott létre. Marsai Viktor elmondta: a tranzitzónákra hiába adott választ a Fidesz-kormány azzal, hogy bezárta őket, ez nem volt elegendő a Bíróságnak. A második része a büntetésnek ugyanis a menekültügyi rendszerhez való hozzáféréssel volt kapcsolatos. Az eddig uniós gyakorlat az volt, hogy ha valaki eléri egy adott tagállam határát, akkor beadhatja a menekültügyi kérelmet. Ezzel szemben a magyar kormány azt az álláspontot képviselte, hogy akik biztonságos harmadik országon keresztül érik el az Unió területét, azok nem jogosultak erre – magyarázta Marsai Viktor. Márpedig Szerbiát Budapest biztonságos harmadik országként definiálta. A magyar kormány hagyott egy kiskaput: a belgrádi nagykövetségen be lehetett adni egy szándéknyilatkozatot a menedékkérelméről. „Az uniós bíróság úgy döntött, hogy ez a rendelkezés illegális, mert túl nagy mértékben szűkíti le a menekültügyi rendszerhez való hozzáférést. Ezért kellett Magyarországnak az egyszeri 200 milliós, és azóta is napi 1 millió eurós büntetést fizetnie” – jegyezte meg a szakértő.
Mit kell tennie az új kormánynak, hogy ne kelljen büntetést fizetni? A Fidesz megpróbálta a tranzitzónák bezárását, de ez nem volt elég. Mégis mit akar a Bizottság Magyarországtól? A szakértő szerint ezt senki nem tudja.
„A migrációs paktummal június közepétől egy teljesen más EU-s jogi keretrendszer fog érvénybe lépni. Tehát ebből a szempontból most már nem a jelenlegi jogszabályi csomagokat kellene majd követnie a magyar kormányzatnak, hanem majd az új paktum által felállított jogi kereteket. Azt kellene implementálni a magyar jogba először, ami ugye nem történt meg, mert a kimenő kormányzat következetesen elutasította a Paktum végrehajtását, vagy legalábbis annak több rendelkezését” – fejtette ki Marsai Viktor.
A szakértő két dolgot emelt ki, ami Magyarországot érinti a migrációs paktum kapcsán, ami júniusban lép életbe. Az egyik a kötelező szolidaritás kérdése, a másik pedig a határnál lefolytatott eljárások kérdése.
Az EU bevezet egy előszűrési mechanizmust, ez azt jelenti, hogy mikor valaki megjelenik a határnál, hét nap alatt el kell döntenie az adott hatóságnak, hogy az személy menekültügyi eljárásba kerülhet-e vagy kiutasítják. „Ez azt fogja jelenteni a gyakorlatban, hogy létre kell hozni olyan pontokat a határon, ahol beadhatják a kérelmezők a kérelmeket. Ez valószínűleg a tranzitzónák újranyitását jelentené, merthogy az új uniós jogi keretek egyébként kísértetiesen hasonlítanak a tranzitzónákhoz, ami miatt Magyarországot megbüntették” – magyarázta el a Migrációkutató vezetője. Akit nem engednek tovább azt pedig valamilyen központban helyeznék el a határon, de a szakértő szerint ennek a gyakorlati megvalósítása homályos. Ráadásul a migránsoknak lehetősége lesz fellebbezni a döntés ellen, de a jog szerint 12 hétnél tovább nem lehet őket feltartani.
A szakértő elmondta: a paktum egy 30 ezer fős kapacitást határoz meg az Unió külső határainál, ebből Magyarországra több mint 7000 fő jutna.
Ez azt jelenti, hogy Magyarországnak képesnek kell lennie arra, hogy hétezer ember menekültügyi eljárását kezelje egy 12 hetes intervallumban a határon. A szakértő megjegyezte: a magyar tranzitzónák nagyjából 700-800 főt tudtak befogadni.
A szolidaritási elem, amit gyakran „kvótának” neveznek azt tartalmazza, hogy 30 ezer menedékkérőt kell elosztania a tagállamoknak. Magyarországnak néhány száz ember jutna. Itt több lehetőség van: vagy befogadja őket az ország, vagy 20 ezer eurót fizet fejenként.
„Még nem látjuk a gyakorlatban ez miként fog működni, de elméletileg van arra lehetőség harmadik elemként, hogy a frontországok kérnek valamiféle támogatást a másik tagállamtól, tehát anyagit, vagy küldjünk rendőröket, vagy menekültügyi szakembereket segíteni az eljárások lefolytatására. Rugalmasnak tűnik a rendszer, de nagy kérdés az, hogy mit fogad el ebből a Bizottság” – mondta a szakértő.
Kérdés az is, hogy ha az új kormány folytatja a Fidesz migrációs politikáját, miként fog a Bizottság reagálni. A kutató elmondta: már sok tagállam bejelentette, hogy inkább fizet, minthogy befogadjon bárkit. Hozzátette, ha pusztán a gazdasági kalkulációt nézi valaki jobban megéri a paktumban található 20 ezer euró/fő büntetés, mint a napi egymillió euró. Szerinte, ami kihívást jelenhet, az a határon kialakítandó befogadóközpontok a határnál lefolytatott eljáráshoz, mert az komoly anyagi és logisztikai tehertételt jelentene. Ennek keretében Magyarországnak több mint 7000 fős eljárási kapacitást kellene kialakítania – ez a tízszerese az egykori tranzitzónákénak.
„Az biztos, hogy a jelenlegi rendszer nem maradhat: ha az uniós anyagot átvesszük, akkor komoly képességeket kell a határon kialakítani a menekültügyi kérelmek befogadására, az emberek ellátására, hiszen onnantól kezdve a magyar állam felel értük” – mondta Marsai Viktor. Hozzátette: ebben az esetben valószínűleg nem lesz engedékeny a Bizottság, és nem lesz elég annyit ígérni, hogy „valami történni fog.”
„Azt el tudom képzelni, hogy csökkenteni fogják, mondjuk ezt a hétezres számot, és azt fogják mondani, hogy legalább mutassa meg Magyarország, hogy elindul valami. Hogy mennyire lesz rugalmas a Bizottság ebben, az azért nagy kérdés”.
Érdemes megjegyezni, hogy az Orbán-kormány megpróbálta azt, hogy a határkerítést fogadja el a Bizottság, mint szolidaritási hozzájárulást, de ez el lett utasítva.
Bár a migrációs paktum miatt újra aktuálissá fog válni a kérdés, az utóbbi években sokan csak legyintettek a migrációs válságra. Gyakran elhangzik a következő mondat: „nem kell a tömeges migrációval ijesztgetni, hiszen Magyarországra nem akar senki jönni, és amúgy is továbbmennek Nyugat felé!” Marsai Viktor szerint ennek a hozzáállásnak megvannak a maga veszélyei.
A migrációs helyzet megváltozásához ugyanis nem kell sok idő.
„Nézzük meg mondjuk Portugáliát. Portugáliában a külföldi lakosság aránya az 1990-es évek elején nagyjából 1-2 százalék körül mozgott. Tehát ugyanannyi, mint most Magyarországon. Úgy, hogy nekik gyarmatbirodalmuk volt. Aztán a portugálok lazítottak a bevándorlási szabályokon. 2024-ben aztán valaki mondta, hogy kicsit sokan kezdenek lenni a külföldiek, és 700 ezer volt a tipp, amit sokan szélsőjobbos ijesztgetésnek minősítettek. Portugália népessége nagyjából 10 millió ember, és mikor nekiálltak számolni, kiderült, hogy valóban nem 700 ezer külföldi van az országban, hanem másfél millió. S ez kicsit több mint 30 év alatt zajlott le” – fejtette ki a szakértő.
„Vagy ott van a szomálik esete Finnországban. 1993-94 előtt nem volt érdemi szomáli közösség Finnországban. A finnek ugyanakkor befogadtak nagyjából száz szomálit a 90-es évek elején. Szomáliában éhség volt, polgárháború, átmenekültek Kenyába és kenyai menekülttáborokból áttelepítettek száz embert. Jelenleg hivatalosan is nagyjából 30 ezer szomáli van már Finnországban. Nem hivatalosan pedig talán további tízezer.”
A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy külföldi szemszögből Magyarországnak vannak komoly versenyelőnyei, mert a nyugati viszonyokhoz képest olcsó az oktatás és a megélhetés.
A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a korábbi évekhez képest történt egy jelentős változás: a németek lezárták a határaikat, folyamatosan megújítják a határellenőrzést, láthatóan esik a Németországba érkezők száma, és mindenkit visszaküldenek, akit tudnak abba az uniós országba, ahol belépett.
Magyarország tehát tulajdonképpen a nyugalom illúziójában él, mert a kormány az elmúlt 10 évben szigorú migrációs politikát folytatott, de ez nem jelenti azt, hogy globális szinten nincs válság.
A szakértő elmesélte, hogy nemrég Krétán jártak terepen, ahol a helyiek korábban nem is gondoltak a migrációra. „Tavaly 20 ezren érkeztek a krétai partokhoz, ami egy olyan sziget, ami a turizmusból él. A helyieket sokkolták a történtek és azt kérdezik, hogy most mit csináljanak?” – mesélte a szakértő. Marsai Viktor elmondta: azok a mondatok, hogy „nem akar senki Magyarországon maradni”, „mindenki továbbmegy” és hasonlók, azokra a kísérteties utolsó mondatokra hasonlítanak, mielőtt lezuhan a repülőgép.
Nyitókép: ATTILA KISBENEDEK / AFP
Ezt is ajánljuk a témában
Az iráni háború következtében újabb menekülthullámra számítanak Európában. Miközben Brüsszel továbbra is fejjel a falnak rohan saját vesztébe, Magyarországon a szakértők egy stratégiai megközelítésből vizsgálják a helyzetet, hogy hogyan lehetne a tünetek enyhítése helyett a probléma gyökerét megszüntetni.
***
Rumen Radev korábbi elnök alakulata nagyon simán nyert, de egy koalíciós társra szüksége lesz.
Magyarország egyik leggazdagabb embere mindezért cserébe „egy élhető országot kér”, és úgy gondolja, hogy április 12-én „rendszerváltás” történt idehaza.
A közép-európai ország a régió energiaellátásának központjává válna – bár akad még néhány kérdőjel.
Az EU támogatásaira, terveire építeni olyan, mint ingoványra alapozni.
A Fidesz nem-liberális módon a „jó élet” tartalmi jelentéseit értelmezgette egy ideológiailag fabrikált keresztény szemszögből.
Már huszonkét európai NATO-ország eléri a GDP 2 százalékának megfelelő védelmi kiadásokat, Németország egyetlen év alatt 24 százalékkal növelte katonai költségvetését.
Megtalálták Brüsszelben az újabb fekete bárányt, máris az uniós forrásokat elzárását követelik Szlovákia kapcsán.
Dr. Kovács Áron néhány perc alatt többször is megcáfolta önmagát.
Ezt most már akkor így vissza is küldik.
