Alkotmányjogi kérdés, hogy módosítható-e az Alaptörvény egyedi, nem általános érvényű rendelkezések beiktatásával.
Sulyok Tamás köztársasági elnöki indítványt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz, hogy a testület értelmezze az Alaptörvény módosítására vonatkozó szabályokat és azok alkotmányos funkcióját – jelezte a köztársasági elnök Facebook-oldalán.
A Sándor-palota közleménye szerint a lépésre azért volt szükség, mert az elmúlt hónapokban megszaporodtak a közjogi méltóságok elmozdítását célzó politikai nyilatkozatok, amelyek olyan törvénymódosítási törekvéseket vetítenek előre, amelyek nem általános érvényűek, hanem kifejezetten egyedi helyzetek rendezésére irányulnak.
Az államfő álláspontja szerint az Alaptörvény elsődleges funkciója, hogy a jogrendszer egészére vonatkozó alkotmányos szabályokat határozzon meg.
Ezzel szemben kérdésként merül fel, hogy egyáltalán az alaptörvény-módosítás fogalmi körébe tartozhatnak-e olyan jogszabályi aktusok, amelyek tartalmukat tekintve nem általánosak, hanem egyedi jellegűek.
A köztársasági elnök hangsúlyozta az Alkotmánybíróság szerepét a politikai viták jogi mederben tartásában, kiemelve, hogy a testület az Alaptörvény absztrakt értelmezésével segítheti a konfliktusok megoldását és az alkotmányos elveknek megfelelő jogalkotást.
Sulyok Tamás bízik abban, hogy az Alkotmánybíróság döntése, valamint az Európa Tanács Velencei Bizottságának véleménye hozzájárul majd a kialakult alkotmányos feszültségek rendezéséhez, és biztosítja az alapvető alkotmányos elvek érvényesülését.
Ezt is ajánljuk a témában
Az Európai Unió elítélte a román elnök eltávolításának kísérletét, amely el is bukott, és Donald Tusk kormánya is kudarcot vallott a jegybankelnökkel. A braziloknak viszont összejött, amivel Magyar Péter próbálkozna.
Nyitókép: MTI / Koszticsák Szilárd
***
Egy cikk nagyon nem tetszett a kormányfőnek.
Nem nő a polgármesterek fizetése és július 15-től megszűnik a Szuverenitásvédelmi Hivatal.
A beadvány miatt hét alkotmánybíró az ügy tárgyával összefüggő személyes és közvetlen érintettségére hivatkozással önmagával szemben kizárási okot jelentett be.
„Magyar Péter arcára kiült a döbbenet, amikor a saját párttársa ország-világ előtt megvonta tőle a szót.”
A testület bevonása azután vált szükségessé, miután Magyar Péter többször felszólította a köztársasági elnököt a lemondásra.
A taláros testület kimondta a vizsgált rendeleti szakaszok alaptörvény-ellenességét és alkalmazási tilalmát.
Alig néhány napon belül derült ki, hogy a kabinet kivezeti a kamatstopot, megszünteti az üzemanyagok védett árát, és átalakítja a vállalkozók fix, kedvezményes hitelét. A spórolás jegyében született döntések további intézkedéseket is elővetíthetnek a következő hónapokra.
Egy ilyen szervezetet nem szabad becézni, ellenkezőleg: ahol lehet, kritizálni, sőt, sokkal inkább negligálni kell.
Minden idők egyik leghiúbb politikusa úgy tátogott a tévénézők szeme láttára, mint a partra vetett hal.
