Véget érhet az afganisztáni háború, készül a békemegállapodás

2019. augusztus 17. 9:12
Trump többször is hangoztatta, hogy az Egyesült Államok véget akar vetni katonai jelenlétének Afganisztánban.

Donald Trump amerikai elnök a kormányzata tagjaival tanácskozott pénteken az afgán tálibokkal kötendő békemegállapodásról.

A nyári szabadságát töltő Trump a New Jerseyben lévő bedminsteri countryklubjában tanácskozott a kormánytagokkal. A megbeszélésen ott volt Mike Pence alelnök, Mike Pompeo külügyminiszter, Mark Esper, a védelmi tárca irányítója, John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó, Joseph Dunford, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke, Gina Haspel, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) vezetője és Zalmay Khalilzad, az amerikai kormány afganisztáni és pakisztáni ügyekkel foglalkozó különmegbízottja. Khalilzad a héten tért vissza a tárgyalási fordulójáról, és a hét végén indul Katarba újabb tárgyalásokra a tálibokkal.

Amerikai lapértesülések szerint Khalilzad az újabb tárgyalási fordulón véglegesítheti a békemegállapodás részleteit a tálibokkal.

A Bedminsterben tartott megbeszélésről nem adtak részletes tájékoztatót. Hogan Gidley, a Fehér Ház egyik szóvivője csupán annyit jegyzett meg, hogy a tálibokkal és az afgán kormány képviselőivel folytatott tárgyalásokról volt szó. Donald Trump egyik péntek esti Twitter-bejegyzésében arról írt, hogy a megbeszélés „nagyon jó” volt. Majd hozzáfűzte: „úgy tűnik, hogy lehetséges egy megállapodás”.

Mike Pompeo pénteken este közleményt adott ki, amelyben leszögezte: „folyamatosan, szorosan együttműködve az afgán kormánnyal, változatlanul elkötelezettek vagyunk az átfogó békemegállapodás elérése iránt” A külügyminiszter hangsúlyozta azt is, hogy a megállapodás magában foglalja majd az erőszak csökkentését és a tűzszünetet, valamint – mint fogalmazott – „biztosítja azt is, hogy afgán földről soha többé ne lehessen fenyegetést intézni az Egyesült Államok, vagy szövetségesei ellen”.

Donald Trump többször is hangoztatta, hogy az Egyesült Államok véget akar vetni katonai jelenlétének Afganisztánban, Mike Pompeo pedig júniusban Kabulban – ahol előre be nem jelentett látogatást tett – arról beszélt, hogy az amerikai kormány még szeptember eleje előtt szeretné tető alá hozni a békeegyezményt a tálibokkal. A tálibokkal kötött amerikai egyezség megnyitná az utat az afgán kormány és a tálibok közötti megállapodás előtt is.

Washington már korábban bejelentette, hogy az egyik tárgyalási fordulón Katarban „keretmegállapodást” kötött a tálibokkal. Ennek értelmében az amerikaiak és szövetségeseik kivonulnának afgán földről, cserében a tálibok ígéretet tesznek arra, hogy megakadályozzák, hogy országuk a nemzetközi terrorizmus egyik fészke legyen. Jelenleg az egyeztetések e megállapodás részleteiről folynak. Az egyik vitakérdés az, hogy az amerikaiak vezette koalíció erői maradjanak-e Afganisztánban, és ha igen, meddig, hol és hogyan segítsenek az afgánoknak a terrorellenes küzdelemben, és az afgán biztonsági erők kiképzésében.

Jelenleg mintegy 14 ezer amerikai katona tartózkodik Afganisztánban, s mintegy hétezren vesznek részt a terrorellenes hadműveletekben.

(MTI)

Összesen 15 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ott éled újjá az Iszlám Állam.

"Véget érhet az afganisztáni háború, készül a békemegállapodás"

"Afganisztáni helyzet - 2019. február

Donald Trump 2016-os kampányában már egyértelmű ígéretet tett az amerikai választóknak arra, hogy ha hatalomra kerül, hazahívja Afganisztánból az amerikai katonákat. Ekkor már 900 milliárdra rúgott az afganisztáni háború költsége és 2300 -ra az amerikai halottak száma. (Vietnamban egyébként a csúcsidőszakban 543 ezren szolgáltak egyszerre és a háború 17 éve alatt 58 ezer amerikai esett el az indokínai országban.) A csapatkivonás azonban nem indult meg Trump elnökségének első évében (2017-ben), sőt kis mértékben még növelték is az Afganisztánban harcoló amerikaiak számát. Aztán 2018 december 20-án Trump konkrét ígéretet tett a nyilvánosságnak: kihirdette, hogy 18 hónapon belül minden Afganisztánban szolgáló amerikait hazaszállítanak.

Jelenleg még mindig nem indultak meg a nagyarányú amerikai csapatkivonások Afganisztánból, viszont az USA tárgyalásokat kezdett a tálib vezetőkkel, ami teljesen új jelenség. Amerika garanciákat kér arra vonatkozóanl, hogy katonáinak távozása után Afganisztán nem lesz a nemzetközi dzsihadisták fellegvára és kiképzőterepe. Közben a közvetlen tálib - amerikai párbeszédet rossz szemmel nézi a kabuli kormány (és annak feje Asraf Gáni), ellenezve a kikerülésüket. Mellőzésük azonban úgy tűnik elkerülhetetlen, lévén, hogy Afganisztán-szerte népszerűtlenek, korrupciós ügyeik miatt.

afganistan_map.jpg

Jelen állapot szerint körülbelül 20-30 ezer tálib fegyveres tartja kézben stabilan Afganisztán területének 13%-át, lakosságának pedig 9%-át. Velük szemben a nyugatbarát afgán kormány 36% -nyi területet és 48% -nyi lakosságot ural. A többi terület -- az ország 50% -a, lakosságának 43% -a -- harci övezetnek tekinthető. A tálibokat sem a helyi erők, sem az amerikaiak nem tudják kisebb területekre szorítani, ha pedig az amerikaiak távoznak az országból, a Talibán újra átveszi egész Afganisztán irányítását. Csupán egyetlen fejlemény tekinthető biztatónak: az amerikai - tálib tárgyalások egyik lehetséges végkimenetele szerint a Talibán ígéretet tehet arra, hogy távol tartja majd az országtól a nemzetközi dzsihadizmust, bár, hogy erre milyen garanciát tudnak adni, kérdéses.

Jelen pillanat szerint az amerikai katonai erők kivonása előkészület alatt áll, de a kabuli kormányzat még megkapja az évi 5,2 milliárd dolláros katonai segélyt a tálibok elleni harchoz." [pervenimus]

Ismételve: "A többi terület -- az ország 50% -a, lakosságának 43% -a -- harci övezetnek tekinthető." Afganisztán minden lesz a jövőben, csak a béke szigete nem.

Válaszok:
hhonor | 2019. augusztus 17. 14:08

Trump megállapodik X-szel, hiszen valamit azért fel kell mutatnia, miközben pontosan tudják a vezetésben, utánuk nem marad más, mint a vízözön.

Addig volt valamennyire béke, amíg volt Királyuk, akit valamennyire minden törzs elfogadott. Valamelyik marha vagy ötven éve megpuccsolta, azóta meg mennek folyamatosan a harcok. Ha van idegen hódító (USA, orosz) a törzsek összefognak, ha nincsen akkor egymásnak esnek, a középkort idéző tálibok csak szinezik a képet. Persze vigyáznak arra, hogy az ellenfelet (másik törzs) ne semmisítsék meg, mert akkor kivel fognak a következő szezonban küzdeni. Annak idején a fénykorában levő angol hadsereget is kiverték a hegyeik közül, alig páran tértek vissza Indiába.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés