Migráció

Családjukért aggódnak a hazánkba érkezett menekültek

2014. június 24. 15:35

Írta: Pintér Bence
Nem várt buktatókat rejt a magyar jogrendszer családegyesítésre vonatkozó része: a Magyarország által el nem ismert szíriai palesztin útlevél miatt két, már hazánkban tartózkodó menekült családja állandó veszélyben van a Közel-Keleten, miközben az uniós irányelvek szerint már rég Magyarországon kéne lenniük. A menekültek egyre elkeseredettebbek. Riportunk.

A szíriai Rakan Ghaleb Hussein tavaly márciusban indult el török határ melletti lakóhelyéről Európa felé. A menekültekkel kapcsolatos sztereotípiákkal ellentétben nem gazdasági motivációi voltak: akkor döntött az indulás mellett, amikor tömeges letartóztatásokat kezdett az Aszad-rezsim. Úgy érezte, hogy ha bebörtönzik, sosem láthatja viszont a családját; ha viszont elindul, lesz lehetősége kimenteni őket a polgárháború mélyéből.

Felesége, édesanyja és öt gyermeke mellett jól menő tej- és joghurtüzemet hagyott hátra, Irakba és Jordániába is exportálták termékeiket. A cégvezetés mellett tanítóként dolgozó férfi Törökországon, Görögországon, Macedónián és Szerbián keresztül, embercsempészek segítségével jutott el Magyarországra, ahol idén februárban kapta meg a menekültstátuszt.

Mousa Fady 2013 elején hasonló útvonalon keresztül érkezett Magyarországra. Feleségével és két gyermekével Damaszkuszban éltek a polgárháború elején. „Megvolt mindenünk, ami a méltó élethez kell” – emlékezik vissza. A hazájában mérnökként dolgozó Fady elmondása szerint lakóhelyük környékét az ellenzékiek foglalták el, a környező utcák csatatérré változtak, folyamatosan veszélyben volt az életük. Házuk lerombolása után kétszer költöztek, de sehol nem érezték magukat biztonságban, ezért végül eladta az autóját és az így megszerzett pénzből útnak indult nővéreihez, akik Svédországban élnek. Fady 2013 decemberében kapta meg a menekültstátuszt Magyarországon, majd rögtön elkezdte a családegyesítési eljárást. 

Magyarország nemzetközi szerződésekben vállalt kötelessége a megfelelő eljárás lefolytatása után befogadni a hazánkba érkező menekülteket. Uniós irányelv alapján szintén köteles lehetőséget biztosítani a területén jogszerűen tartózkodó harmadik országbéli állampolgároknak – így a menekültként elismerteknek is – a családegyesítés lehetőségét. Az irányelv alapján kidolgozott magyarországi eljárás azonban nem várt buktatókat rejt magában, amelyek miatt hamarosan Fady és Rakan is Kafka világában érezhették magukat. 2013 novembere óta a magyar állam ugyanis nem fogadja el a szíriai palesztinoknak kiállított útlevelet érvényes úti okmányként.

A családegyesítés 22-es csapdája

Mikor megkaptam a státuszt, telve voltam reménnyel, de nagyot kellett csalódnom” – meséli Fady a Blaha Lujza téri McDonald's hátsó traktusában. Tolmácson keresztül beszélgetünk, de hangján így is átüt az elkeseredettség. Több mint egy éve van távol a családjától. „Azt szeretném, hogy a gyerekeim olyan helyen nőhessenek fel, ahol nyugodtan játszhatnak a játszótéren és nem kell félniük a bombáktól és a tankoktól” – ismétli el többször. Fady családjának kérelmét első fokon elfogadta a BÁH idén februárban, másodfokon azonban új eljárást rendeltek el. Az ok ekkor nem az útlevél-probléma volt, hanem az, hogy nem látták megfelelően bizonyítottnak a rokonsági kapcsolatot. A következő eljárásban ezt már rendben találták: ekkor a szíriai palesztin útlevél miatt utasították vissza a kérelmet.

Rakan homlokán még mélyebb barázdák húzódnak, mint a negyvenéves kora ellenére teljesen ősz Fadyén. Menekültügyi eljárása végén, a státusz megszerzése előtt egy héttel Rakan értesült arról, hogy felesége és édesanyja életét vesztette a kormányerők egyik bombázása során.

A bombázás után videó is készült a helyszínen, ezt csak erős idegzetűeknek ajánljuk.

Rakan öt gyermeke – a legfiatalabb nyolc, a legidősebb 19 éves – árván maradt a polgárháború sújtotta térségben. A bombázás után a legkisebb fia egy leszakadt kezet vitt testvéreihez – azt hitte, játék.

A magyar szabályozás szerint a családegyesítésre vonatkozó kérelmet nem a Magyarországon tartózkodó családtagnak, hanem a külföldön lévő családtagoknak kell beadni személyesen egy olyan ország magyar nagykövetségén, ahol jogszerűen tartózkodnak. Mivel Szíriában jelenleg nem működik magyar konzulátus, ezért Rakan gyermekei először a jordániai Ammanba kértek időpontot, majd a libanoni Bejrútba. Szíriai palesztin útlevelükkel azonban se Libanonba, se Jordániába nem engedték be őket. Végül a sok helyen átjárható török-szír határon átlépve jutottak el Isztambulba, ahol beadták a kérelmet. A magyar konzulátus azonban a szabályok szerint visszautasította őket, mivel útlevelükből hiányzott a török pecsét.

Rakan és Fady ügyét a Magyarországi Helsinki Bizottság munkatársa, Somogyvári Zoltán karolta fel. Somogyvári elmondta, hogy Magyarország nem fogadja el a szíriai palesztin útlevelet, de ami nagyobb probléma, hogy a szabályozás nem ajánl semmilyen alternatívát. A legtöbb európai országban például nem fogadják el a szomáliai útlevelet, de elfogadják például a Vöröskereszt által kiállított úti okmányt, vagy egy egyszeri belépésre jogosító ún. „laissez-passer” okmányt állítanak ki. Másrészről Somogyvári szerint a fent leírt gyakorlat – mely szerint a kérelmezőnek jogszerűen kell tartózkodnia a benyújtás helyén – ellentétes a magyar eljárás alapját adó uniós irányelvvel.

Fontos a család

A magyar kormány többször deklarálta, hogy politikája egyik fókuszpontja a család intézménye. „Az anya-apa-gyerekek vagy feleség és férj szeretetközössége olyan kapocs, amely nemzeteket tehet sikeressé, társadalmakat emelhet fel” – nyilatkozta májusban a családok napján a kisebbik kormánypárt. A nemzetek és társadalmak felemelése mellett az integrációs folyamatnak is szerves része a család. Fady és Rakan is azt mondta, hogy amíg nem tudják biztonságban szeretteiket, addig nem tudnak a beilleszkedésre koncentrálni. Fady például hetekig magyar tanfolyamra járt, de amikor kérelmüket elutasították, mély depresszióba esett.

Rakan is azt mondja, hogy most csak a gyerekeire tud gondolni, de éppen albérletet és munkát keres Budapesten, hogy pénzzel is tudja támogatni őket. Pár nappal ezelőtt pedig a reménytelen helyzet miatt éhségsztrájkba kezdett. „Ez a legkevesebb, amit megtehetek értük” – mondja. Úgy gondolja, ha a biztonságban tudná a gyerekeit, és el tudná adni cége szíriai üzemét, akkor befektetne Magyarországon.

Magyarország a harmadik hazám lett: az első Palesztina volt, a második Szíria, a harmadik Magyarország” – mondja Fady. Hozzáteszi: ha megtanulná a nyelvet, akkor még a szakmáján belül is el tudna helyezkedni, addig pedig bárhol dolgozna. Szerinte Szíria már nem lesz többé az az ország, ami volt, ezért itt kezdene új életet. Miközben képeket mutat az áram és fűtés hiányában takaróba burkolózó, mégis mosolygó gyerekeiről, még hozzáteszi: „az idő nem nekem dolgozik: bármikor elveszíthetem őket”.

*

Frissítés: A Bevándorlási és Állampolgársági Hivataltól azt kérdeztük, hogy miért került ki a szíriai palesztin útlevél a magyar állam által elismert úti okmányok köréből, illetve hogy miért nincs valamiféle alternatíva az így nehéz helyzetbe kerültek számára. Az alábbiakban változtatás nélkül közöljük a hivatal válaszát:

A Magyarországra történő beutazás és tartózkodás egyik jogszabályi feltétele, hogy a harmadik országbeli állampolgár kérelmezők, konkrét esetben az elismert menekültekhez családegyesítési céllal érkező családtagok érvényes úti okmánnyal rendelkezzenek. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény határozza meg, hogy úti okmánynak olyan, Magyarország által az államhatárának átlépésére jogosító okmányként elismert útlevél, igazolvány vagy irat tekinthető, amely birtokosának személyazonosságát és állampolgárságát (hontalanságát) igazolja. A Magyarország területére történő beutazás céljából hazánk által elismert és el nem ismert okmányokat a 328/2007. (XII. 11.) Korm. rendelet határozza meg. Az idegenrendészeti hatóságoknak az eljárásaik során ezen fenti jogszabályi rendelkezések figyelembe vételével kell eljárniuk.

*

Egyéb írásaink a témában:

Magyarország? Az mi? Változóban a menekültek integrációja

Menekültügy magyar módra: mi folyik Vámosszabadiban?

*

Az írás a Mathias Corvinus Collegium és a Cook Communications együttműködésében létrejött Komáromy Gábor-ösztöndíj keretében készült.

Összesen 68 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

"Amúgy Görögország már az EU, ráadásul sokkal jobb ott az élet, mint Magyarországon.
Onnan minek menekülnek tovább ide embercsempészekkel nem EU-s területeken át?"

Görögországban teljes szétesésben van a menekültügyi-rendszer (konkrétan nincs), ráadásul jelenleg nem sokkal jobb ott az élet, mint mifelénk.

"A másik pedig Svédországba akar(t) menni a nővéreihez. Akkor miért itt Magyarországon akarja a családját egyesíteni?"

Mivel a dublini rendelet értelmében mindenkinek az ügyét ott bírálják el, ahol bekerült a rendszerbe. Így tehát aki Mo-n kerül a rendszerbe, hiába jut el nyugatabbra, ha ott státuszért folyamodik, vagy lekapcsolják a hatóságok, akkor az esetek többségében visszakerül Mo-ra.

Nem kell hangulatot kelteni, itt az uniós ajánlás:

"Családegyesítést vehet igénybe:

a családegyesítő házastársa;
a házaspár kiskorú gyermekei (azaz azok a nem házas gyermekek, akiknek életkora nem haladja meg az érintett tagállam joga által megállapított nagykorúsági életkort) vagy a házaspár egyik tagjának kiskorú gyermekei, beleértve az örökbefogadott gyermekeit is, ha az érintett szülői felügyeleti joggal rendelkezik, és a kiskorú gyermekek az ő eltartottjai.

A tagállamok bizonyos feltételek mellett a következők esetében is engedélyezhetik a családegyesítését:

első fokú egyenes ági felmenő rokonok (a külföldi állampolgár szülei);
felnőtt, nem házas gyermekek;
élettárs."

Azt mondjuk nem kívánom, hogy egyszer neked kelljen a szétlőtt országodból a letartóztatás elől menekülnöd valahova, miközben a feleséged meg a gyerekeid bármikor meghalhatnak.

Nem én voltam demagóg, hanem te vagy totálisan érzéketlen. Lejjebbi kommentedre pedig neked is bemásolom, hogy a "rokonság" ezt jelenti:

"Nem kell hangulatot kelteni, itt az uniós ajánlás:

"Családegyesítést vehet igénybe:

a családegyesítő házastársa;
a házaspár kiskorú gyermekei (azaz azok a nem házas gyermekek, akiknek életkora nem haladja meg az érintett tagállam joga által megállapított nagykorúsági életkort) vagy a házaspár egyik tagjának kiskorú gyermekei, beleértve az örökbefogadott gyermekeit is, ha az érintett szülői felügyeleti joggal rendelkezik, és a kiskorú gyermekek az ő eltartottjai.

A tagállamok bizonyos feltételek mellett a következők esetében is engedélyezhetik a családegyesítését:

első fokú egyenes ági felmenő rokonok (a külföldi állampolgár szülei);
felnőtt, nem házas gyermekek;
élettárs.""

Egy rosszmaju megjegyzest hadd tegyek: miert nem olyan orszagban kert menekult statuszt amelyiknek van nagykovetsege Sziriaban?
Amugy meg nehogymar ne lehessen egy torok pecsetert megkenni egy hatarort.

Viszont ez az en szememben is az az eset, ami megerdemelne a meltanyos banasmodot, es a menekult statuszt. Remelem lesz lehetoseg valami megoldasra.

Válaszok:
Pintér Bence | 2014. június 24. 17:28

mondom a választásokat: Szíriában lőnek, Törökországban többtízezeres menekülttáborokban lehet nyomorogni, Görögországban nincs működő menekültügyi rendszer, Macedóniában és Szerbiában jól összeverik őket (gondolom neked is ez tetszene itthon), nem mellesleg ugyanúgy tesznek rájuk, mint Görögországban.

Magyarország az első civilizált hely az útvonalon.

Fentebb leírtam, hogy 1. Magyarország a dél felől érkező útvonalon az első ország, ahol egyáltalán foglalkoznak a menekültekkel. 2. Ha itt érkezik az Unióba, és menekültstátuszt kér, akkor muszáj itt maradnia, nem mehet tovább, úgyis visszakerül Mo-ra.

Akkor úgy mondom, hogy az első viszonylag civilizált hely, mert egyébként igazad van. Éppen ezért érthetetlen a Jobbik hangulatkeltése pl. itt: http://mandiner.hu/cikk/201406..

Nincs hová szigorítani a menekültpolitikán, a magyar rendszer ránézésre megfelel az EU-jognak, gyakorlatában azonban inkább arra apellál, hogy senki ne akarjon idejönni.

Milyen "ilyenek"? Tanítók, vállalkozók, mérnökök, akik nem szeretnék, hogy lőjenek a gyerekeikre? Illegálisan jön ide, mert máshogy nem tud, nem "ennek ellenére" kap státuszt, hanem azért, mert a hazájában üldözik. Végül olyan helyzetbe kerül, hogy az öt gyereke állandó veszélyben van egy rendszerhiba miatt. Megnézném, hogy akkor is ilyeneket kommentelnél-e, ha a te gyerekeid ragadnának a bombák földjén.

olyan, aki úgy gondolja, hogy ha letartóztatják/kivégzik, akkor kevesebbet tud tenni a családjáért, mintha menekül. az embercsempész tarifákról (6000 euro/fő) képet alkotva az a helyzet, hogy elég nehézkes lenne öt gyerek + feleséggel elindulni az egyébként nem veszélytelen úton.

nekem is ez volt az elso gondolatom, de elolvastam a cikket, akkor mikor a haboru kitort, o mar torokorszagban volt, gondolom ott dolgozott es utalgatott haza.
namost onnan mehetett vagy vissza, ahol lecsukhattak volna, vagy errefele, ahol eselye volt kihozni a csaladjat.

Válaszok:
Csigorin | 2014. június 24. 17:53
Pintér Bence | 2014. június 24. 17:55

ja, es hogy miert nem veluk egyutt indult el, az gondolom egyertelmu, ez eletveszelyes kaland, belehalhatott volna. Vagy nem eli tul, es ekkor a csaladja legalabb otthon eletben van, vagy tuleli es akkor mint menekult kenyelmesen es jogszeruen kihozhatja oket.
Logikus hogy az utobbi mellett dontott.

"akkor mikor a haboru kitort, o mar torokorszagban volt, gondolom ott dolgozott es utalgatott haza." erre miből következtettél?

Válaszok:
Csigorin | 2014. június 24. 17:59

"A cégvezetés mellett tanítóként dolgozó férfi Törökországon"

ezt olvastam felre )

Görögországban nem kerültek be a rendszerbe, mert Görögországban konkrétan nincs rendszer, amibe bekerülhetnének. A görögök telibe szarják az egészet kb. Ha Görögországban kerültek volna be a rendszerbe, akkor Mo-n nem kaphattak volna státuszt.

Mutatom, így néz ki jelenleg az integrációs rendszer Mo-n: http://www.bmbah.hu/jomla/inde..

Itt lehet olvasgatni, ha választ szeretnél a kérdéseidre. És mielőtt még felveted, Mo. az egész működtetésére egy valag EU-s pénzt kap, nem véletlenül.

Szinte látom magam előtt, ahogy ezt Németországból írod.

Sok itt az eltartandó. a család akkor jöhetne, ha roma családokra lennének kicserélve.A romák úgy sincsenek velünk megelégedve,próbálják meg, az araboknál jobb e.

Úgy hallom, Jordánia jó hely. Ha muzulmán és palesztin valaki, akkor ki sem lóg a tömegből. Ha meg még üzleti kapcsolatai is vannak ott...

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés