A magyarok bejövetele

2010. november 14. 14:28
Inkább csak a nemzeti büszkeség nem engedi, hogy a honfoglalást kényszerű szállásváltásnak tekintsék.

„Nem mondai formában, hanem tudományos írásokban sem ritka ma sem az a tézis, hogy a magyar törzsek előre eltervezték a Kárpát-medence elfoglalását. Ennek a nézetnek komoly hagyománya van, jeles történészek vallották Hóman Bálinttól Györffy Györgyig, ezt képviseli a régész Fodor István és sokan mások. Ennek ellenére Kristó Gyula érvei látszanak meggyőzőbbnek: inkább csak a nemzeti büszkeség nem engedi, hogy a honfoglalást kényszerű szállásváltásnak tekintsék, mert a források sokkal inkább egy ilyesfajta tervezettség ellen szólnak. Igaz, a magyarok a 9. század utolsó harmadában egyre sűrűbben vállaltak katonai megbízásokat – Etelközből nézve – a Kárpátokon túl, de ez sokkal inkább önállóságuknak, fokozódó haderejüknek a jele volt, előttük is, utánuk is számos nomád nép avatkozott be jó pénzért katonai konfliktusokba. Az, hogy minél nagyobb területeket akartak a fennhatóságuk alá vonni, szintén általános szokás volt, a Kárpát-medence, különösen annak keleti fele pedig a korabeli politikai viszonyok folytán könnyű préda is volt az ereje teljében lévő magyar törzsszövetség seregei számára. Különben is, miért akarták volna otthagyni Etelközt? A terület a kazárok, Bizánc, a bolgárok és a formálódó Kijevi Rusz között geopolitikai kulcspozícióban volt, közel a fekete-tengeri, de közel az északi prémkereskedelemhez is, birtokolva a szállítást biztosító folyók partjait, ráadásul a hatalmas terület folyóinak, jó földjének, füvének köszönhetően kiválóan alkalmas volt legeltetésre. Egy elmélet szerint a paradicsomi állapotoknak egy szárazabb időszak vetett véget, ez késztette volna a magyarokat a továbbköltözésre – ez a szárazabb periódus azonban épp csak elkezdődött a 9. század végén, s a magyarok helyét boldogan elfoglaló besenyőket sem zavarta nomád életmódjukban.”

Összesen 114 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Egy öreg elvtársnak, aki még látta Lenint, haldoklik a felesége. Orvostól orvosig fut, senki nem mond neki semmit. Végül egy természetgyógyász azt a tanácsot adja, hogy teljesítse házastársi kötelességeit. Másnap az asszony tesz-vesz a konyhában, szemlátomást minden a legnagyobb rendben. Az öreg a homlokára csap:
- Atyavilág! Megmenthettem volna Lenin elvtársat.

Sándor Klára érdeme, hogy rávilágít arra, hogy nem mindenki érdemes arra, hogy tevékenységére odafigyeljünk. Gondolom Bácsfi Diana náci karlengetései is kellőképpen elrettentenek attól, hogy akár a kötőszavait is komolyan vegyük.

ahhoz képest, hogy menekültek az Ősök, elég rendesen megtelepedtek itt, kalandoztak erre-arra, az állítólagos engesztelhetetlen támadó besenyőket meg pár száz év múlva letelepítették

valahol nagyon sántít az a menekülős történet, nagyon nagyon

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés