Moszkva fenyeget: Európa nem ússza meg következmények nélkül
Az újabb oroszellenes szankciós csomag és 90 milliárd eurónyi Ukrajnának folyósított hitel verte ki a biztosítékot.
Vége: több hónapos vita után zöld utat kapott a 90 milliárd eurós ukrán hitel
2026. április 24. 21:39
Az uniós támogatásról szóló döntést hosszas viták, jogi kérdések és tagállami nézetkülönbségek előzték meg.
2026. április 24. 21:39
Hónapokig tartó politikai és gazdasági egyeztetések után véglegesedett az Európai Unió 90 milliárd eurós hitelcsomagja, amelyet Ukrajna támogatására hoztak létre.
Ezt is ajánljuk a témában
A folyamat már 2025 tavaszán elindult, amikor a második Donald Trump-adminisztráció hivatalba lépésével bizonytalanná vált az Egyesült Államok korábbi támogatási rendszere. Több alkalommal előfordult, hogy Washington ideiglenesen leállította a támogatásokat, hogy politikai engedményeket érjen el Kijevtől az orosz–ukrán tárgyalások során. A béketárgyalások lehetőségei 2025 nyarára jelentősen beszűkültek, és a Vlagyimir Putyin és Donald Trump közötti alaszkai találkozó sem hozott áttörést. Az Európai Unió ekkor szembesült azzal, hogy Ukrajna finanszírozásában egyre nagyobb szerepet kell vállalnia.
Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:
Vereség után: megszólal a Fidesz kampányfőnöke | REAKCIÓ Orbán Balázzsal (VIDEÓ)
Tovább a cikkhez
A megoldás keresése során merült fel a befagyasztott orosz vagyon felhasználásának lehetősége. Az EU-ban mintegy 210 milliárd euró értékű orosz állami eszköz van zárolva, amelyből körülbelül 190 milliárd eurót az Euroclear kezel.
Ezt is ajánljuk a témában
Irán helyett Olaszország a foci vb-n? Trump reagált a felvetésre (VIDEÓ)
Erről most hallott először.
A vita középpontjában az állt, hogy ezekhez az eszközökhöz milyen formában lehet hozzáférni. A lefoglalás (zárolás) esetén a tulajdonos nem fér hozzá a vagyonhoz, de nem veszíti el azt, míg az elkobzás a tulajdonjog végleges átruházását jelentené. Utóbbi komoly jogi és pénzügyi következményekkel járhatott volna, ezért ezt több tagállam is, köztük Magyarország is ellenezte.
Végül egy harmadik megoldás született:
az Európai Unió hitelt nyújt Ukrajnának, amelynek fedezete az uniós költségvetési mozgástér, miközben a visszafizetés hosszabb távon az orosz jóvátételekhez kötődik. Ukrajnának csak akkor kell törlesztenie, ha a háború után megkapja a jóvátételt.
Az Európai Tanács 2025. december 18-án állapodott meg a konstrukcióról. A 90 milliárd eurós csomagot két részre osztották:
- 60 milliárd euró katonai célokra, Ukrajna védelmi képességeinek erősítésére és fegyverbeszerzésekre,
- 30 milliárd euró makrogazdasági és költségvetési támogatásra, többek között közalkalmazotti bérek finanszírozására.
Az összeg 2026-ban és 2027-ben egyenlő arányban, évi 45 milliárd euróban kerül folyósításra. Ebből évente 28 milliárd euró jut katonai, 17 milliárd pedig költségvetési célokra. Az IMF becslése szerint Ukrajna finanszírozási igénye 2026–2027 között 135,7 milliárd euró, így az uniós csomag ennek mintegy kétharmadát fedezi.
Ezt is ajánljuk a témában
Románia megint saját magát rántja válságba – Szétesett a kormánykoalíció, és Bukarestben újra elszabadult a politikai túlélőharc
A háttérben nemcsak költségvetési viták állnak, hanem egy régi román politikai reflex is: amikor nehéz döntéseket kell meghozni, a hatalom legerősebb szereplője gyakran időben hátralép, hogy később ellenzékből mutogathasson másokra.
A kifizetéseket jogállamisági és korrupcióellenes feltételekhez kötötték, különösen a 2025 nyarán kirobbant ukrán korrupciós botrány után, amely a legfelső politikai vezetést is érintette. A hitelcsomagot nem minden tagállam támogatta. Magyarország, Szlovákia és Csehország ellenezte a konstrukciót, ezért azt végül az úgynevezett „enhanced cooperation” eljárás keretében fogadták el 24 tagállam részvételével.
A helyzet 2026 elején ismét változott, amikor Ukrajna leállította az olajszállítást a Barátság vezetéken keresztül.
A magyar kormány ezt követően visszavonta támogatását és nem működött együtt a véglegesítés technikai lépéseiben, ami hónapokig tartó patthelyzethez vezetett.
A vita csúcspontját a márciusi uniós csúcs jelentette, ahol több tagállam élesen bírálta a magyar álláspontot. Időközben Volodimir Zelenszkij is megszólalt az ügyben, és nyomást gyakorolt a döntéshozatal felgyorsítása érdekében. A patthelyzet végül 2026 áprilisában oldódott fel, amikor újraindult az olajszállítás a Barátság vezetéken és ez megteremtette a feltételeket a hitelcsomag véglegesítéséhez.
(Index/Mandiner)
Nyitókép forrása: Nicolas TUCAT / AFP
Így még nem nézett ki magyar kormány – de vajon kié lesz a valódi hatalom?
Rengeteg a kérdés a hamarosan hivatalba lépő kabinet kapcsán. Megnéztük milyen modellek voltak eddig Magyarországon.
„Itt az ideje, hogy bekopogtassunk az EU ajtaján” – meghúzhatják a váratlant az Egyesült Királyságban
Megbánták a Brexitet.
Tusk szerint Magyar Péter vezetésével Magyarország megbízhatóbb partner lehet uniós „védelmi kérdésekben"
Bízik az EU-párti irányvonalban.
Ennyit az EU-ról: napokon belül döntés születhet a Magyarországgal szemben indított eljárásról
Manfred Weber gyorsan intézkedett.
Brüsszelből érkezett a hidegzuhany Zelenszkijnek: „Nem reális, hogy Ukrajna belátható időn belül csatlakozzon az EU-hoz”
Bart De Wever markánsan fogalmazott a háborúban álló ország uniós csatlakozásával kapcsolatban.
Végre lehullt a lepel az EU-csúcstalálkozón: eddig mindent Orbánra fogtak, most kiderült az igazság
Hamar elbukhat Ursula Von der Leyen nagy terve.
Márki-Zay Péter szívesen lenne köztársasági elnök – azt is elmondta, miért (VIDEÓ)
Belföld
„Minden tisztességes magyar hazafinak jó vezetője lennék, köztársasági elnökként is” – mondta az egyesült baloldal korábbi miniszterelnök-jelöltje az ATV-ben.
Csak külföldi befektetőkkel tárgyalnak – Cser-Palkovics szerint ekkor veheti át a Videotont az új tulajdonos
„Három olyan lehetséges befektető van, akivel többszöri egyeztetésen vagyunk túl, és egy pedig újonnan jelentkezett.”
A választások után már neki is mentek a Nobel-díjas Krausz Ferencnek – a professzor nem ment el szó nélkül a történtek mellett
Nem a Telex cikkében leírt kihátrálás történt, éppen ellenkezőleg.
Összesen 1 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Reszelő Aladár
2026. április 24. 21:54
Csak közben még a Fideszt is meg kellett buktatni. Ehhet kellett elzárni az olajat.
Most, hogy mehet a lóvé, nincs már szükség ránk, akár elzárhatják megint, mégcsak szólni sem fogunk érte.
Válasz erre
1
0