Vége: több hónapos vita után zöld utat kapott a 90 milliárd eurós ukrán hitel

Hónapokig tartó politikai és gazdasági egyeztetések után véglegesedett az Európai Unió 90 milliárd eurós hitelcsomagja, amelyet Ukrajna támogatására hoztak létre.

A folyamat már 2025 tavaszán elindult, amikor a második Donald Trump-adminisztráció hivatalba lépésével bizonytalanná vált az Egyesült Államok korábbi támogatási rendszere. Több alkalommal előfordult, hogy Washington ideiglenesen leállította a támogatásokat, hogy politikai engedményeket érjen el Kijevtől az orosz–ukrán tárgyalások során. A béketárgyalások lehetőségei 2025 nyarára jelentősen beszűkültek, és a Vlagyimir Putyin és Donald Trump közötti alaszkai találkozó sem hozott áttörést. Az Európai Unió ekkor szembesült azzal, hogy Ukrajna finanszírozásában egyre nagyobb szerepet kell vállalnia.

A megoldás keresése során merült fel a befagyasztott orosz vagyon felhasználásának lehetősége. Az EU-ban mintegy 210 milliárd euró értékű orosz állami eszköz van zárolva, amelyből körülbelül 190 milliárd eurót az Euroclear kezel.

A vita középpontjában az állt, hogy ezekhez az eszközökhöz milyen formában lehet hozzáférni. A lefoglalás (zárolás) esetén a tulajdonos nem fér hozzá a vagyonhoz, de nem veszíti el azt, míg az elkobzás a tulajdonjog végleges átruházását jelentené. Utóbbi komoly jogi és pénzügyi következményekkel járhatott volna, ezért ezt több tagállam is, köztük Magyarország is ellenezte.

Végül egy harmadik megoldás született: 

Az Európai Tanács 2025. december 18-án állapodott meg a konstrukcióról. A 90 milliárd eurós csomagot két részre osztották:

• 60 milliárd euró katonai célokra, Ukrajna védelmi képességeinek erősítésére és fegyverbeszerzésekre,
• 30 milliárd euró makrogazdasági és költségvetési támogatásra, többek között közalkalmazotti bérek finanszírozására.

Az összeg 2026-ban és 2027-ben egyenlő arányban, évi 45 milliárd euróban kerül folyósításra. Ebből évente 28 milliárd euró jut katonai, 17 milliárd pedig költségvetési célokra. Az IMF becslése szerint Ukrajna finanszírozási igénye 2026–2027 között 135,7 milliárd euró, így az uniós csomag ennek mintegy kétharmadát fedezi.

A kifizetéseket jogállamisági és korrupcióellenes feltételekhez kötötték, különösen a 2025 nyarán kirobbant ukrán korrupciós botrány után, amely a legfelső politikai vezetést is érintette. A hitelcsomagot nem minden tagállam támogatta. Magyarország, Szlovákia és Csehország ellenezte a konstrukciót, ezért azt végül az úgynevezett „enhanced cooperation” eljárás keretében fogadták el 24 tagállam részvételével.

A helyzet 2026 elején ismét változott, amikor Ukrajna leállította az olajszállítást a Barátság vezetéken keresztül.

A vita csúcspontját a márciusi uniós csúcs jelentette, ahol több tagállam élesen bírálta a magyar álláspontot. Időközben Volodimir Zelenszkij is megszólalt az ügyben, és nyomást gyakorolt a döntéshozatal felgyorsítása érdekében. A patthelyzet végül 2026 áprilisában oldódott fel, amikor újraindult az olajszállítás a Barátság vezetéken és ez megteremtette a feltételeket a hitelcsomag véglegesítéséhez.

(Index/Mandiner)

Nyitókép forrása: Nicolas TUCAT / AFP