Sorkatonaság és háború: a Fidelitas szerint sorsdöntő választás jön. Aláírásgyűjtésük után kijelenthető: a magyarok nem akarnak háborút.
„Nem a mi háborúnk!” címmel indított kampánysorozatot a Fidelitas. Az utolsó állomás Budapesten került megrendezésre, ahol felszólalt Mohácsy István, a szervezet elnöke, valamint Lakó Anna, a Fidelitas külügyi igazgatója. Emlékezetes, Ruszin-Szendi Romulusz, a Tisza Párt honvédelmi szakértője, képviselőjelöltje korábban nyíltan beszélt arról, hogy a magyar fiatalokat bármikor berántanák sorkatonának, ha háborúról van szó. Az orosz-ukrán háború nyomán kijelentette: vissza kéne állítani a sorkatonai kötelezettséget, és ha baj van, mindenkit be kell rántani azonnal, a fiatalokat is. Elv- és párttársai, Halmai Ferenc azt vallotta, hogy a sorkatonaság jó nevelési elv, Cseh Tamás pedig azonnal visszavezetné a kötelező sorozás rendszerét. A Fidelitas ezért indította az aláírásgyűjtést – amit eddig közel 50 ezren írta alá; a magyarok nem akarnak háborút.
Mohácsy István arról beszélt, hogy az országjárásuk utolsó állomására „nehéz teherrel” érkezett: jelképesen egy 20 kilogrammos katonai hátizsákot vitt magával, amely – mint mondta – a kötelező sorkatonaság terhét szimbolizálja. „Ez nem csupán fizikai súly, hanem szimbólum is. Annak a tehernek a jelképe, amit a sorkatonaságba kényszerített fiataloknak kell viselniük. Egy olyan rendszeré, amely elveszi a szabadságukat, a döntés jogát és a jövőjük feletti kontrollt. Mi a Fidelitasszal ez ellen küzdünk.”
Hangsúlyozta, hogy a szervezet országjárásának minden állomása azt a célt szolgálta, hogy „levegyék ezt a terhet a következő generációk válláról”.
A helyszín kapcsán a Fidelitas első embere kiemelte: Budapest a szabadság és a szuverenitás szimbóluma, ahol a történelem tanulsága szerinte az, hogy a magyarok nem mások háborúiért harcoltak, és a fiataloknak sem kell idegen érdekekért áldozatot hozniuk. „Egy olyan városban, amelynek utcái már láttak forradalmat, láttak megszállást, láttak vért és láttak dicsőséget is. És ma, amikor itt állunk, egy kérdés ismét ott lebeg a fejünk felett: vajon tanultunk-e a történelemből?
Mert a történelem megtanított minket valamire: a magyar nemzet nem azért harcolt évszázadokon át, hogy mások háborújában legyen eszköz. A magyar fiatalok nem azért születnek, hogy idegen érdekekért áldozzák fel az életüket.”
A Fidelitas elnöke arról is beszélt, hogy Európában és Magyarországon is egyre több politikus támogatja a sorkatonaság visszaállítását, és példaként több, a Tisza Párthoz köthető szereplőt említett. Állítása szerint ezek a törekvések, valamint a brüsszeli politikai folyamatok közelebb hozhatják a háborús konfliktusokat Magyarországhoz.
Kijelentette: a Fidelitas határozottan elutasítja a kötelező sorkatonai szolgálat bevezetését. Indoklása szerint a szabadság felelősséget jelent, a jövőt pedig nem kényszerrel, hanem lehetőségekkel kell építeni, és a fiatalok sorsa nem válhat politikai alku tárgyává.
A szomszédban zajló háború kapcsán úgy fogalmazott, hogy bár egyes hangok felkészülést és áldozatvállalást sürgetnek, ők ezt elutasítják, mert „nem a mi háborúnk”, és nem a magyar fiataloknak kell megfizetniük az árát. Hozzátette: szerinte egy generáció nem válhat „haditartalékká” vagy feláldozható erőforrássá.
Mohácsy beszédében kiemelte, hogy a fiatalok helye nem a fronton, hanem az oktatásban, a munka világában és a családjuk körében van. Ennek jegyében ismertette a „Nem a mi háborúnk” elnevezésű online petíciójukat, amelyet – mint mondta – nem csupán aláírásgyűjtésnek, hanem közös nemzeti kiállásnak tekintenek a béke és a szuverenitás mellett.
Most van itt az idő. Most kell felemelni a hangunkat. Most kell cselekedni.Írják alá a petíciót! Vigyék hírét! De ami a legfontosabb, álljanak ki a béke mellett! Nemcsak most, hanem április 12-én is.”
A közelgő választásokra utalva hangsúlyozta, hogy szerinte sorsdöntő kérdésekről kell dönteni, és arra biztatta a választókat, hogy álljanak ki a béke és a nemzeti önrendelkezés mellett. Végül úgy fogalmazott: a jövőt nem fegyverrel, hanem bátorsággal, hittel és összefogással kell „kiharcolni”, és erre hívta a támogatókat is. „Sorsdöntő választás előtt állunk. Egy olyan választás előtt, ami megpecsételi az elkövetkezendő évtizedeket. Háború vagy béke. Szuverenitás vagy kiszolgáltatottság. Biztonság vagy a megszorítások kora. Ezekről a kérdésekről döntünk, amikor behúzzuk 4 nap múlva az X-et.”
Lakó Anna arról beszélt, hogy a választási kampány utolsó hetében zajló voksolás szerinte nem pusztán belpolitikai esemény, hanem alapvetően külpolitikai jelentőségű kérdés. Állítása szerint a jelenlegi helyzetben nem arról van szó, hogy a magyarok saját kormányukat választják meg, hanem arról, hogy külföldi befolyás érvényesül.
Úgy fogalmazott, hogy a magyar baloldal történetileg is külföldi támogatással jutott hatalomra, és szerinte a baloldali kormányzati időszakok a szuverenitás korlátozott érvényesülésével jártak. Azt állította, hogy
a jelenlegi ellenzék – különösen a Tisza Párt – esetében ez a helyzet tovább erősödött: véleménye szerint már nemcsak támogatást kapnak külföldről, hanem külföldi érdekeket és utasításokat hajtanak végre.
Beszédében azt is hangsúlyozta, hogy az ellenzék programja – amely szerinte adóemeléseket, privatizációt és a középosztály gyengítését tartalmazza – olyan elemeket foglal magában, amelyekkel „normális körülmények között” nem lehetne választást nyerni. Ezt annak bizonyítékaként értékelte, hogy nem a választóktól függnek.
Külön kitért nemzetközi szereplőkre is, bírálva az Európai Néppárt politikáját, valamint Manfred Weber és Ursula von der Leyen tevékenységét. Állítása szerint ezek a szereplők az állami szuverenitás gyengítésére törekednek, és nyomást gyakorolnak Magyarországra.
A választás tétjeként a háború kérdését is megjelölte, azt állítva, hogy az európai és nyugati szereplők érdekeltek a konfliktus fenntartásában, és ennek költségeit – például magasabb árak és rezsiköltségek formájában – a magyarokra hárítanák. Úgy vélte, hogy Magyarországnak nincs köze ehhez a konfliktushoz, és a magyarokat nem szabadna bevonni.
Összegzésként hangsúlyozta: szerinte az április 12-i választás nem hagyományos demokratikus döntés, hanem az ország jövőjét és szuverenitását meghatározó kérdés.
Képek forrása: Fidelitas
Ezt is ajánljuk a témában
Petíciót indítanak a sorkatonaság ellen. Az aláírásgyűjtés apropója, hogy a Tisza Párt fegyveres szakértője, Ruszin-Szendi Romulusz egykori vezérkari főnök korábban a sorkatonaság visszavezetése mellett érvelt.
Több fontos területen lehet komoly változás.
A Nolimpia mozgalommal ismertté vált balliberális párt egyetlen képviselője sem kapott eddig szerepet a Tisza-kormányban.
Tölgyessy Péter a Partizán vendége volt, ahol elmondta, hogy Magyar Péter „internetes politikus”, aki nem érti a mélyebb összefüggéseket, valódi kormányzás helyett csupán „kívánságlistákat” hagy jóvá, saját minisztereit pedig egyszerű „melósokként” kezeli.
Nem baj, majd lesz helyette tánc, gólyalábon lépkedés, kardnyelés, légtornász-bemutató és tűzkarikán átugrás.
Erős honvédelmi törvénnyel kell védeni a magyar katonát – hangsúlyozta a miniszter.
Tanács János 80 éves volt.
Ruszin-Szendi Romulusz megsértődött a fideszes képviselő egyik korábbi videóján.
A volt államtitkár szerint az Igazságügyi Minisztériumban senki sem lobbizott K. Endre ügyében.
Tapsolnak Magyar Péter hívei, hogy a miniszterelnök felbontja Krausz Ferenc alapítványával kötött kormányzati szerződést; azt azonban élesen kritizálják, hogy Karikó Katalin legyen az egészségügyi tárca tanácsadója.
