Migrációs katasztrófa Bécsben: az iskolakezdők többsége nem tud németül

Drámai helyzet alakult ki a bécsi állami általános iskolákban – erről számolt be az Exxpress. Az osztrák lap szerint 2025 októberére az iskolakezdő diákok 50,9 százalékát „rendkívüli tanulónak” minősítették, mert hiányos németnyelv-tudásuk miatt nem képesek megfelelően követni az oktatást. A migráció következményei így már nemcsak társadalmi vagy kulturális kérdésként jelennek meg, hanem az oktatási rendszer működését is súlyosan érintik.

A helyzet ráadásul néhány év alatt drámaian romlott. Míg 2020-ban az érintett diákok aránya 41 százalék volt, addig öt év alatt átlépte az ötven százalékos küszöböt. Ez azt jelenti, hogy ma már gyakorlatilag minden második iskolakezdő gyermek nehezen vagy egyáltalán nem érti a német nyelvű tanítást. Az adatokat Harald Zierfuß, az Osztrák Néppárt oktatási szóvivője gyűjtötte össze több éven keresztül a bécsi oktatásért felelős városvezetés válaszai és információszabadsági kérelmek alapján. A kialakuló kép évről évre sötétebb.

Az Exxpress szerint a „rendkívüli tanulók” közel 60 százaléka Ausztriában született, mintegy negyedük pedig osztrák állampolgár. Emellett a legtöbben már több mint két évet töltöttek óvodában is, ennek ellenére nem sikerült megfelelő szinten elsajátítaniuk a német nyelvet. Markus Figl, a bécsi néppárt vezetője szerint ennek hosszú távú következményei is lehetnek.

– figyelmeztetett. A problémát tovább súlyosbítja, hogy az óvodai rendszer sem tudja megfelelően kezelni a helyzetet. A 2024–2025-ös nevelési évben több mint 16 800 gyermeknél állapítottak meg németnyelvi fejlesztési igényt, ugyanakkor az érintettek körülbelül egyharmada nem kapott célzott nyelvi támogatást megfelelő szakemberektől.

Harald Zierfuß a helyzet érzékeltetésére úgy fogalmazott:

A migráció miatt egész Európában hasonló folyamatok zajlanak

Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense lapunknak arról beszélt, hogy a bécsi helyzet korántsem számít egyedi jelenségnek Európában. Szerinte számos nyugat-európai nagyvárosban hasonló folyamatok figyelhetők meg.

– mondta. A szakértő rámutatott: Németországban a lakosság mintegy 26 százaléka migrációs háttérrel rendelkezik, vagyis első vagy második generációs bevándorló. Hasonló tendenciák figyelhetők meg Franciaországban, Spanyolországban és Svédországban is. Marsai Viktor szerint a párhuzamos társadalmak egyik legfontosabb jellemzője, hogy a közösségek továbbra is saját nyelvüket használják otthon, ami jelentősen lassítja a nyelvi integrációt. A szakértő szerint ez nemcsak az érintett diákok számára jelent problémát, hanem az egész oktatási rendszerre hatással van.

– mondta. Marsai Viktor szerint mindez egy önmagát erősítő folyamatot indíthat el:

Sok gyereknek a német továbbra is idegen nyelv

A szakértő szerint annak hátterében, hogy sok Ausztriában született gyermek sem beszél megfelelően németül, elsősorban az áll, hogy otthon továbbra is más nyelvet használnak.

– fogalmazott. Marsai Viktor szerint önmagában az intézményi nyelvhasználat nem elegendő ahhoz, hogy a gyerekek megfelelően integrálódjanak nyelvileg.

A szakértő hangsúlyozta: ez különösen súlyos probléma az első iskolai években, amikor a gyerekeknek egyszerre kellene megtanulniuk írni, olvasni és magát a nyelvet is.

A nyelvi lemaradás társadalmi feszültségeket is szülhet

Marsai Viktor szerint a jelenlegi folyamatok hosszú távon komoly társadalmi problémákat is okozhatnak. A szakértő úgy látja, hogy ezek a fiatalok ugyan idővel megtanulnak valamennyire németül, de már eleve jelentős hátránnyal indulnak a munkaerőpiacon.

A szakértő szerint ez különösen annak fényében súlyos probléma, hogy Nyugat-Európának egyre nagyobb szüksége lenne magasan képzett munkaerőre. A szakértő szerint a nyelvi és társadalmi lemaradás frusztrációhoz is vezethet:

A szakértő szerint a számok a döntőek

Marsai Viktor szerint az osztrák példa jól mutatja az integrációs politika korlátait. Szerinte egy bizonyos szint felett szinte lehetetlen ekkora tömegeket sikeresen integrálni. A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy Ausztriában az elmúlt években jelentős afgán és szír közösségek alakultak ki, amelyek mögött nem álltak olyan régebbi diaszpórák, amelyek segíthették volna az integrációt. Szerinte a nyelvi problémák sok esetben csak generációk alatt oldódnak meg:

A szakértő ugyanakkor hangsúlyozta: ez rendkívül hosszú idő, és addig sokan komoly hátrányokkal kénytelenek élni. Marsai Viktor szerint nemzetközi szinten sem nagyon létezik olyan modell, amely tömeges bevándorlás esetén valóban sikeresen működne. A szakértő példaként az Egyesült Államokat említette, ahol a spanyol ajkú közösségek jelentős része még hosszú idő után sem beszél megfelelően angolul. Szerinte kulcskérdés, hogy egy adott ország milyen ösztönzőket vagy kényszereket alkalmaz az integráció érdekében.

A szakértő szerint kevés olyan ország van Európában, amely valóban kemény integrációs politikát alkalmaz. Példaként Dániát hozta fel:

Nyitókép: JOE KLAMAR / AFP