Bécs elesett, oktatási krízis Ausztriában: a diákok közel fele nem tud németül

Bécs egyre inkább multikulturális központtá válik, és ez az osztrák főváros oktatási rendszerére is jelentős hatást gyakorol. A legfrissebb statisztikák szerint az osztrák általános iskolások közel 18,7 százaléka nem rendelkezik megfelelő német nyelvtudással, ami miatt külön nyelvi támogatásra szorul.

A kérdés egyre inkább politikai viták középpontjába kerül, miközben az oktatási rendszer próbál alkalmazkodni a megváltozott demográfiai helyzethez.

A 2023/24-es tanévben ismét nőtt az osztrák iskolákban tanuló diákok száma, főként a bevándorlás hatására.

A hivatalos adatok szerint mintegy 13 800-zal több tanuló iratkozott be az ország iskoláiba az előző évhez képest, ami 1,2 százalékos növekedést jelent. Az új beiratkozók között 

A statisztikák azt is mutatják, hogy Bécsben az iskolások majdnem fele otthon nem a német nyelvet használja, ami az oktatás minőségét és hatékonyságát is befolyásolja.

Bécs: az egyik legnagyobb kihívás a nyelvi integráció

Ez az arány az elmúlt években folyamatosan nőtt, és egyes szakértők szerint az oktatási teljesítményben is egyre nagyobb különbségek mutatkoznak az osztrák és a bevándorló hátterű diákok között. 

Az osztrák oktatási rendszer kétféle módszert alkalmaz: 

• a teljesen különálló német nyelvi osztályokat 
• és az integrált nyelvi kurzusokat. 

Az országos szinten érintett diákok 48 százalékát külön nyelvi osztályokban tanítják, míg a többiek normál osztályokba járnak heti több órás nyelvi támogatással.

Míg egyes szakértők szerint a külön német nyelvi osztályok segítik a gyorsabb felzárkózást, mások attól tartanak, hogy ezek az intézkedések valójában elszigetelik a diákokat, és hátráltatják az integrációt. 

A városvezetés számára kulcskérdés, hogy hogyan lehet megfelelő erőforrásokat biztosítani a német nyelvoktatáshoz, miközben az integráció is eredményes marad.

Az oktatás helyzete egyre inkább politikai kérdéssé is válik

A bécsi városvezetést irányító szocialista-liberális koalíció (SPÖ-NEOS) és az ellenzéki Osztrák Néppárt (ÖVP) élesen eltérő megoldási javaslatokat fogalmaz meg.

A Néppárt azzal vádolja a városi oktatási hivatalt, hogy 

A párt szerint szigorúbb intézkedésekre van szükség, például kötelező óvodai nyelvtanításra hároméves kortól és kötelező nyelvi szintfelmérésre minden gyermek számára.

A szigorítások mellett a Néppárt több óvodai szakember alkalmazását, kisebb csoportlétszámokat és kötelező nyelvi képzést javasol a pedagógusok számára.

Az óvodai támogatásokat a német nyelvoktatás minőségéhez kötnék, és előírnák, hogy minden óvodai dolgozó legalább C1 szintű német nyelvtudással rendelkezzen.

Ezzel szemben a városvezetést támogató liberális pártok szerint állami szintű beavatkozásra van szükség, több pénzügyi támogatással, pedagógusi státuszok növelésével és külső szakértők bevonásával.

Míg korábban egyes politikai szereplők vitatták a helyzet súlyosságát, ma már egyetértenek abban, hogy a bécsi iskolák nyelvi kihívásai sürgős megoldást igényelnek.

A vita azonban továbbra is fennáll arról, hogy a szigorúbb helyi intézkedések vagy az állami támogatás növelése lenne-e hatékonyabb megoldás.

A következő években kulcskérdés lesz, hogy Bécs képes lesz-e megfelelően kezelni ezt a kihívást, hiszen az oktatási rendszer állapota nemcsak a jelenlegi diákok jövőjét, hanem a város hosszú távú társadalmi és gazdasági fejlődését is meghatározza.

Nyitókép: Tobias Steinmaurer / AFP

Egy német nyelvű videót a téma kapcsán itt nézhet meg: