A baloldali megmondóemberek már a Fidesz vészforgatókönyvéről beszélnek

A Visszaszámlálás vendégei szerint a Fidesz jelenleg tovább építi a jogi védőhálóját – mintha már most a vereségre készülne.

Megszavazta szerdán az Országgyűlés azt a törvénymódosítást, amelyet az elmúlt napokban folyamatosan támadtak baloldalról, közben szakértők szerint is csak egy joghézagot iktatott ki.

Elfogadta az Országgyűlés szerdán azt a törvénymódosítást, amely arról rendelkezik, hogy az Alkotmánybíróság nélkül a következő parlament nem mondhatja ki a köztársasági elnök átmeneti akadályoztatását.
A baloldalon rögtön beindult a kántáló kórus, amely szerint ezzel a Fidesz-KDNP kormány máris saját bukására készül, illetve arra, hogy kormányváltás esetén majd Sulyok Tamás államfő akadályozhatja a hatalom átadását.

A Visszaszámlálás című műsorban arról értekezett Bárándy Gergely, Lattmann Tamás és Rónai Sándor, hogy ezzel már a választási vereségre készül a Fidesz. Bárándy Gergely szerint ki lehet jelenteni, hogy egytől-egyig minden alkotmánybírót a Fidesz nevezett ki. „És direkt fogalmazok így, hogy nevezte ki, mert az alkotmánybírák parlamenti választása egy formalitás volt, egy színház volt; minden egyes bírát a miniszterelnök és a Fidesz nevezett ki” – jegyezte meg. A mostani tervezet kapcsán úgy fogalmazott: szerinte ez a centralizációs törekvés arra szolgál, hogy most ne gátolja a kormányzati munkát, de amikor változás van, akkor ezek a szervek gyakorlatilag el tudják lehetetleníteni a kormányzati munkát.
Ezt is ajánljuk a témában

A Visszaszámlálás vendégei szerint a Fidesz jelenleg tovább építi a jogi védőhálóját – mintha már most a vereségre készülne.

Ezt is ajánljuk a témában

Hack Péter szerint a jogalkotó egy joghézagot akar orvosolni a köztársasági elnök akadályoztatását érintő javaslattal.

Érdekesség, de a neves jogászprofesszor, Hack Péter hamar lehűtötte a baloldali kedélyeket, az ő véleménye szerint egy nagyon is létező joghézagot sikerült orvosolni ezzel. Az ELTE Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszékének vezetője az InfoRádióban kifejtette: a köztársasági elnök átmenetileg, például betegség vagy baleset miatt lehet akadályoztatott. Eddig az Alaptörvény szabályozta azt az esetet, ha a köztársasági elnök alkalmatlanná válik a feladatára. Az alkotmány rendelkezései között szerepel, mi a teendő összeférhetetlenség esetén, mint ahogyan az is, hogy a méltatlansági eljárást miként kell lefolytatni,
ha az államfő méltatlanná válik a tisztséggel együtt járó feladatok ellátására.
A jogászprofesszor kiemelte: az ilyen megszüntetések egyfelől az Országgyűlés kétharmados többségéhez, másfelől az Alkotmánybíróság döntéseihez kapcsolódtak, de az akadályoztatás esetére nem tartalmaz ilyen szabályokat az Alaptörvény.
A jogalkotó most ezt a joghézagot akarja orvosolni, elkerülve azt a helyzetet, hogy a parlament politikai többsége esetleg 50 százalék plusz egy szavazattal úgy mondja ki az elnök akadályoztatását, hogy valójában nincs akadályoztatva az elnök.
Nyitókép: Máthé Zoltán/MTI/MTVA